Ugrás Afrikában
A ghánai olajra az utóbbi években kezdtek rákapni az olajcégek: a brit Tullow Oil és az olasz ENI az utolsó két évben új fúrásokat indítottak a felfedezett olajmezőkön, és meg is indult a kitermelés. Az ország elnöke szerint jórészt ennek köszönhetően 8,3 százalék lesz a gazdasági növekedés idén, szemben a korábban számított 6,8 százalékkal. A szám különösen úgy szép, hogy az előző két évben csak 3,6 százalék volt az adat.
Ezzel a számmal az ország magasan kiemelkedik a Világbank által számolt afrikai átlagból, amelyet 3,2 százalékra becsülnek az idei évre (egyébként nem rossz egy egész kontinensnek, nagyjából 50 országgal). Egy, a CNBC által idézett elemző szerint a gond az, hogy a gazdaság más ágazatiban nem olyan nagy a növekedést, az adatot egyelőre jórészt az olajszektor dobja meg.
Arany, olaj
2016-ban egyébként az arany volt Ghána legfőbb exportterméke, 42 százalékos részesedéssel. Ezt követte 18 százalékkal a kakaó, majd 9 százalékkal az olaj, ez az, ami most jócskán megugrik. Ghána egyelőre a szegényebb közepes jövedelmű országok közé tartozik egy főre jutó 1610 dolláros tavalyi össztermékével, miközben az IMF szerint a fejlődő országok átlaga 4960 dollár, viszont Afrikában ez nagyjából a 20. helyet jelenti.
Kakaó
Az ország kakaótermelése mindeközben problémákkal küzd, ami az olaj miatt nekik talán nem akkora gond, a világnak, mint kakaó fogyasztónak azonban igen. Ghána és a szomszédos Elefántcsontpart biztosítják a világ kakaótermelésének 60 százalékát, de a növekvő városiasodás veszélyezteti a termelést, mivel egyre kevesebben akarnak a kakaó termesztésével foglalkozni alacsony jövedelmezősége miatt.
Az éghajlatváltozás is gondot okoz: kevesebb a csapadék, mint korábban. Az idei termés 700 ezer tonna lehet a Reuters adatai szerint a korábban várt 850 ezer tonnával szemben, köszönhetően a gyér csapadéknak. A kakaó ára ennek megfelelően egyéves csúcsra emelkedett, igaz, tavaly az utóbbi 10 év viszonylatában alacsony volt az ár.
A tét, hogy megmaradjon a részleges termelés Cernavodánál. 
