Érvek és ellenérvek
A kérdésre nem könnyű egyértelmű választ adni, hisz komoly érvek és ellenérvek sorakoznak egymás mellett. Sokan elfogadják azt az elméletet, hogy a részvénypiacok hosszú távon emelkednek, és nagyobb hozamot biztosítanak, mint például az állampapírok. Ez önmagában igaz is a piac összessége, azaz leginkább a nagyobb indexek esetén, viszont valóban csak hosszú távon. Rövidebb, pár éves időszakban szélsőséges ingadozások is bekövetkezhetnek.
Most közel 9 éve tartó emelkedő trendben vagyunk, ha valaki ma visszanéz, azt mondhatja, hogy ülni kell a részvényeken, minél régebben, annál jobb. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű, hisz egyrészt az ilyen hosszú trendeket rendszerint hatalmas visszaesések követik, melyek után sokszor évekig tarthat, amíg akár az indexek, akár az egyes részvények visszakerülnek az eredeti szintre. Sőt, minél hosszabb emelkedő trend után vásárolunk, amikor az árak már fundamentálisan magasak, annál nagyobb az esélye, hogy ilyen helyzetbe kerülünk. Másrészt a trenden belül is előfordulnak nagy egyedi eltérések, ahogy az a magyar piacon is történt.
Népszerű példa
Nézzük meg példaként az OTP részvényét. Az elmúlt évtizedben, a válság előtt szakadatlanul emelkedett, az árfolyam a sokszorosára nőtt, 11 ezer forintra 2007-ben. Igen ám, de jött a válság, amely a bankokat különösen megtépázta, és majdnem a tizedére, 1240 forintra esett a papír. Ezt a kockázatot nyilván senki nem szívesen vállalja, senki nem azért fektet be, hogy egy ilyen teljes értékvesztést végignézzen.
Akkor, a válságban természetesen értelmetlenül alacsonyan forgott a papír, hisz hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az OTP-nek semmi baja nincs, nem érintett a világon végigsöprő bankválságban. Így ebben az időszakban, ha valaki készpénzzel rendelkezett és csak kicsit is logikusan gondolkozott, nyugodtan vásárolhatott. Az árfolyam el is vágtatott 7400 forintig, ami persze túlzott reakció volt, túl nagy emelkedés túl rövid idő alatt. Meg is jött a korrekció, ráadásul jött a bankadó, amitől a befektetők megriadtak, a papír visszaesett 3000 forint alá, és évekig tartott, amíg onnan újra megmozdult.
Időzítés
Utána viszont ismét meredek emelkedés következett, az ár ismét a 10 évvel ezelőtti csúcsot közelíti. Hogy járt jól valaki, ha ezt a papír választotta befektetésnek? Ha csak bevásárolt, és sok évig ült rajta, járhatott jól is, rosszul is, attól függően, hogy mikor vette. Értelemszerűen, ha a válságban vett, igen jól járt, de ha nem adta el a hirtelen felszaladásban (amikor 7400 is volt), esetleg éveken át elkeseredve nézte, hogy milyen lehetőségről maradt le, és csak most nyugodhat meg ismét, hisz bármi is történt közben, pénze mégiscsak többszöröződött 8 év alatt.
Igen ám, de mi van, ha a vétel időzítése kedvezőtlen volt, és még vagy a válság előtti magas áron történt a vásárlás, vagy a nagy mélység utáni első magas áron? A befektető sokáig elkeseredetten nézhette a veszteséget. És mindezt egy kiváló minőségű papír esetében tekintettük át, amely épp csúcsra készül emelkedni. Nyilvánvaló tehát, hogy a helyzet nem egyszerű. Ha valaki úgy érzi, képes megítélni, mikor mélyen alulértékeltek a részvények és túl nagy a pesszimizmus (mint a válságban), majd hogy mikor szaladnak túl magasra az árak, az megpróbálkozhat azzal, hogy ezekben az időpontokban dönt a vételekről és az eladásokról.
Stabil hozam és biztonság
A többség azonban nehezen tudja ezt megítélni, az ő esetükben inkább azt javasoljuk, hogy bízzák profikra a döntést, akik figyelik helyettük is a piacot, megpróbálják az eső időszakok hatásait tompítani, az emelkedő időszakokat pedig kiaknázni. Így nem feltétlenül lehet akkora hozamot elérni, mintha valaki jó időzítéssel kereskedik, viszont a nagy kockázatokat is el lehet kerülni. Ha egy részvényalapba fektetünk, az emelkedő piac áldásait élvezhetjük, az eső időszakokat viszont kisebb értékvesztést kell elszenvednünk, mint a közvetlen részvénybefektetéseknél, így a hosszú távú emelkedő trendből is biztosan profitálhatunk.
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
