|
| (Pixabay) |
Az amerikai törvényhozás mindkét házában egyre nagyobb a nyomás, hogy foglalkozzanak a kriptodevizák szabályozásával, és azokkal a kockázatokkal, melyeket jelenlegi, vadkapitalista formájukban a befektetők és a pénzügyi rendszer számára egyaránt hordoznak. Még a szabadpiac-hívő republikánusok is igénylik a szabályozást, mivel úgy látják, anélkül komoly veszélyt jelenthet az új eszközosztály az amerikai gazdaságra, és persze a világgazdaságra is.
Kié a feladat?
A mostani helyzet szerint meg sem lehet állapítani, melyik hatóság jogkörébe tartozik a kérdés, az értékpapír felügyelethez, az árutőzsdei felügyelő hatósághoz, a pénzügyminisztériumhoz, a jegybankhoz, netalán az egyes államokhoz. A helyzet értelemszerűen úgy áll elő, hogy lényegében először jelent meg olyan termék, amely teljesen megfoghatatlan, nehezen körülírható, így még definiálni is nehéz jogilag, ami pedig a szabályozás alapfeltétele.
A törvényhozók egy része azt mondja, tekintsék őket értékpapíroknak, legalábbis annyiban, hogy az értékpapír felügyelet foglalkozzon velük, és az ő szabályaik vonatkozzanak rájuk, mert talán ez a legegyszerűbb megoldás, bár az a kérdés a képviselőház pénzügyi bizottságának egyik tagja szerint problémát okoz, hogy a kriptodevizáknak nincs semmilyen mögöttes értékük, szemben minden mással, amivel a felügyelet foglalkozik.
A kriptodevizák régóta léteznek, az elsőt, a bitcoint még a válság idején alkották meg 9 éve, de amíg nem volt nagy forgalmuk és nem kapcsolódott hozzájuk sok visszaélés, addig a hatóságok egyszerűen nem foglalkoztak velük. Most már azonban hatalmas a spekuláció velük, ráadásul sok bűncselekmény: pilótajátékok, pénzmosás és hasonlók kapcsolódnak hozzájuk, pont a szabályozatlanság okán.
Értékpapír?
A legfőbb vitát jelenleg az jelenti, hogyan határozzák meg a kriptodevizák besorolását, és melyik hatóságnak mi legyen a feladata. Leginkább úgy gondolják, hogy mint befektetési termékek, vagy az értékpapírokhoz, vagy az áru-, és származékos piaci termékekhez sorolhatók, az fel sem merül, hogy úgy kezeljék őket, mint a jegybankok által kibocsátott devizákat. A jelenlegi gyakorlat az, hogy a kriptodevizákhoz kötődő kvázi-értékpapírkibocsátásokat, melyeket érmekibocsátásnak neveznek (ICO), az értékpapír felügyelet próbálja megakadályozni, miután a tényleges részvény-, és kötvénykibocsátásokra szigorú befektető védelmi szabályok vonatkoznak.
Árutőzsdei termék?
A kriptodevizákhoz kapcsolódó visszaéléseket, csalásokat, pilótajátékokat pedig az árutőzsdei és származtatott termékeket felügyelő hatóság vizsgálja, mivel a hasonló jellegű csalások az ő hatáskörükbe esnek. A Reuters szerint a kriptodeviza lobbi egyik tagja szerint egyszerűen külön kéne választani jogilag is az ICO-kat, azaz valamilyen jogot megtestesítő kibocsátásokat, és magukat a kriptodevizákat. Előbbiek így olyanok lennének szabályozás szempontjából, mint a részvénykibocsátások, utóbbiak olyanok, mint mondjuk az arany. Mindehhez hozzáteszik, hogy a szabályozást úgy akarják megvalósítani, hogy az innováció szabadsága se sérüljön, így a kriptodevizák alapját képező blokklánc technológiát is védeni akarják.
Az iráni háború hatására az európai légitársaságok is emelik az árakat. De ez még csak a kezdet. 
