A forintra azért nehezedik felértékelődési nyomás, mert az országba alapvetően sok deviza áramlik be. A külkereskedelmi egyenlegünk például erősen pozitív, rendszeresen jóval többet exportálunk, mint importálunk. Ráadásul EU-támogatások is nagy összegben jönnek be. Valószínűleg ezt a felértékelődési nyomást is ellensúlyozni próbálja az MNB a kamatok alacsonyan tartásával.
Tovább sávozik a forint
Jelenleg tehát úgy tűnik, inkább leértékelődő pályán van a forint, kérdés, hogy meddig. Az utóbbi egy év maximális euróárfolyama 318,60, a minimális 301,60 forint körül volt, így tehát a jelenlegi árfolyam nagyjából ennek a csatornának a közepén van. Sőt, tulajdonképpen 2014 eleje óta csak ritkán lépett ki az árfolyam a 300-320, nem sokkal gyakrabban pedig a 305-315 forintos sávból.
|
| Friss árfolyamok itt>>>> |
Így egy logikus spekulációs módszer, ha ezen sávok teteje körül forinterősödésre, alján pedig forintgyengülésre fogadunk. Bár új folyamatok, rendkívüli események, például külföldi kamatemelési hullám, a feltörekvő piacoktól való elfordulás, nem várt nemzetközi konfliktusok kilendíthetik a sávból a forintot, semmi garancia rá, hogy a sávban marad.
Költségek itt, költségek ott
Forintgyengülésre spekulálni lehet egyszerűen deviza vételével, forinterősödésre pedig forintos állampapír tartásával is, a tranzakciós költségek – átutalás, devizaátváltási árrés, különböző állami adók és illetékek, kötvények vételi és eladási ára – miatt azonban drága így ide-oda mozgatni a pénzt.
Vannak olyan megoldások, mint CFD-k, opciók kiírása, határidős ügyletek, amelyek mögé fedezetet kell letenni, így veszélyesek. Rossz áralakulás esetén a fedezetet pótolni kell, így még többet is bukhatunk, mint amennyit befektettünk. Ugyanakkor némely esetekben, nagyobb összegeknél ezek viszonylag olcsó spekulációt tesznek lehetővé.
Turbósított hozam
Kisbefektetőknek találták ki a certifikátokat vagy warrantokat, amelyekkel valamely tőzsdei termék árelmozdulására lehet spekulálni, de úgy, hogy a befektetett tőkénél többet nem kockáztatunk. A Budapesti Értéktőzsdén van belőlük több tucatnyi, de ezeknek csak egy része szól devizára.
A certifikátok értékpapírok, amelyek valamilyen arányban követik a mögöttes terméket. Van, amelyik csak egyszeresen, mint valamiféle befektetési alap (ETF), mások tőkeáttétellel, azaz turbók. Például egy 100 ezer forintnyi, euró/forint long (vételi) turbó certifikát, amelynek tőkeáttétele 10-es, mintegy egymillió forintnyi euró vételének felel meg.
Ha jön a K. O.
Ha megvesszük, és az euró megdrágul egy százalékkal (mintegy 3,11 forinttal), akkor a certifikát értéke mintegy tíz százalékkal megy fel. (Azért írjuk annyiszor, hogy „mintegy”, mert a költségek, a tőzsdei árjegyzés árrése is befolyásolják a végeredményt.) Ha a forint erősödésére akarunk fogadni, akkor „short”, eladási certifikátot kell vennünk. Ha rossz irányba fogadtunk, akkor persze a turbóknál a veszteség is többszörös.
Fontos, hogy ha az árfolyam rossz irányba megy, és nagyon elmozdul, akkor a tőkeáttételes certifikátok kiütődnek, azaz értéktelenül megszűnnek. Ez nem túl megnyugtató, de még mindig jobb, mint ha még pótbefizetést is kéne teljesíteni (például CFD-k). A Budapesti Értéktőzsdén jelenleg van két euró/forint long és két short certfifikát, az előbbiek 290 és 300, az utóbbiak 320 és 330 forintos árnál ütődnek ki.
Frankfurtban több van
Ugyanakkor a tőkeáttételük is viszonylag magas, 13 és 22, illetve 27 és 14, azaz nagy kockázatot lehet velük felvállalni. (Ezen kívül vannak certifikátok dollár/forintra és angol font/forintra is.) Ha óvatosabbak vagyunk, egyes brókercégeknél vehetünk Frankfurtban is euró/forint certifikátot, euróért, és ott jóval nagyobb a választék.
A Frankfurti Tőzsde elég sok türelmet igénylő keresője ma csak a „knock out warrants” (tőkeáttételes turbó certifikátok) kategóriában 254 -féle euró/forintra szóló értékpapírt talált, ezek tőkeáttétele igazán széles skálán mozog, a több száztól (ezek persze már elértéktelenedtek) a szerény, óvatos, kettes-hármas tőkeáttételűig.
Nem mindegy az árrés
A hasonló tőkeáttételű euró/forint certifikátok főbb paraméterei Frankfurtban is nagyon hasonlóak, mint itthon, mégis van egy nagy eltérés. A 300 forintos kiütési árú EUR/HUF long certifikátoknál például e pillanatban Frankfurtban 22,5, nálunk 22,1 a tőkeáttétel mértéke, a vételi és eladási árak közötti különbség viszont hatalmas.
Ma délután háromkor a frankfurti turbó (VN4TLA) 4,55/4,52 euróért, a budapesti (EBEURHUFTL32) pedig 134/146 forintért volt adható és vehető. Ez 0,66 kontra 8,96 százalék, tehát egy nagyságrendnyi az árrés különbsége. (Más időszakokban lehet, hogy ez valamivel alacsonyabb, másfél órával később már "csak" 6,6 százalék volt a budapesti marzs.)
Renáta Kellnerová, a prágai PPF pénzügyi és befektetési alap tulajdonosa változatlanul a leggazdagabb ember Csehországban. 
