A továbbra is komoly kockázatokkal terhelt nemzetközi gazdasági és pénzügyi környezet, a belső strukturális problémák és több speciális magyarországi tényező hatására a hazai pénzügyi szektor komoly nehézségekkel néz szembe – írja a PSZÁF kockázati jelentése. A tulajdonosi elkötelezettség továbbra is teljes, ám a negatív hatások kezelése és az új helyzethez való alkalmazkodás felerősítette a rendszerben már meglévő kockázatokat, és újabbak is keletkeztek. A hitelkereslet a gazdasági növekedés lassulására és a bizonytalan kilátásokra reagálva már korábban visszaesett.
A nem teljesítő állományra kell tartalékolni
Ez a legutóbbi időszakban, különösen a III. negyedévtől kezdődően a hitelezési képesség nagymértékű visszaesésével párosult, miközben a meglévő hitelállomány minősége is folyamatosan romlik. Bár a bankadó és a végtörlesztés negatív hatása a szektorok, különösen a bankok jövedelmezőségére jelentős, a hitelintézeteknél a jövedelmezőség romlásának nagyobbik részét, mintegy kétharmadát továbbra is a nemteljesítő hitelek növekvő állományára képzett tartalékok okozzák – jelentős egyedi banki eltérésekkel.
A 2010. IV. negyedéves átmeneti lassulást követően a nemteljesítő hitelek állománya ismét gyorsabb ütemben nőtt, és 2012. első felében is növekedés várható. Bár minden szegmensben nő a 90 napnál hosszabb késedelmű portfólió, a növekedés motorja továbbra is a lakossági jelzáloghitel-állomány. Mivel az új hitelkihelyezések volumene rendkívül alacsony, nem tudja ellensúlyozni a lejáró hitelek miatti csökkenést. A végtörlesztés pedig elsősorban a nagyobb összegű megtakarításokkal rendelkező, jól teljesítő adósoknak segít, így a nemteljesítő állomány aránya is nő a hitelintézeti portfóliókban.
E tendenciát tovább erősíti a devizahiteleseket segítő intézkedésekkel kapcsolatos várakozások miatt lecsökkent fizetési hajlandóság és a korlátozott portfóliótisztítási lehetőségek. A hitelintézetek, különösen a bankok esetében viszonylag jelentős az átstrukturálási tevékenység, azonban az átstrukturált hitelek növekvő része esik ismét késedelembe, vagyis az átstrukturálás egyre kevesebb problémás ügyfél számára nyújt megoldást. A nemteljesítő állomány a hitelintézeti szektornak így tartós terhet jelent.
Várhatóan 15 százalékos lesz a részvétel
A végtörlesztés miatt a bankszektort terhelő veszteség nagysága elsősorban a mindenkori aktuális árfolyamtól és a részvételi aránytól függ. A svájci frank árfolyama meglehetősen magas, a részvételi arány pedig kiegyensúlyozott volt az időszak egészében, így a PSZÁF összességében 15 százalékos végtörlesztési részvételi arányra, és ennek megfelelő veszteségre számít. A végtörlesztéshez szükséges összeg mintegy fele belföldi megtakarításokból és kisebb részben forinthitelből származik, közel fele azonban feltehetően külföldi forrásból. A megtakarítások kivonása a betéteknél, a befektetési alapoknál és az életbiztosításoknál is kimutatható. A végtörlesztés gyakran másodlagos hatásokkal is jár a többi szektorban, pl. a jelzáloghitelhez kapcsolódó vagyon- és hitelfedezeti biztosítások felmondása révén.
A negatív tényezők miatt a jövedelmezőség drasztikusan visszaesett a bankszektorban. A III. negyedévben a végtörlesztés hatása még nagyon korlátozottan jelenik meg, a IV. negyedévben azonban nagy valószínűséggel nem várható profit a hazai bankszektorban. Az új helyzethez való alkalmazkodás érdekében eközben a bankok jelentősen átalakítják stratégiai terveiket. A legutóbb létrejött megállapodás a kormány és a bankszövetség között üdvözlendő, mivel számos ponton kijelöli a devizahitelezéssel kapcsolatos problémák átfogóbb rendezési kereteit a szükséges tehermegosztással, egy sor bizonytalansági elemet kiiktat az adózás jövője tekintetében, részben pedig ellensúlyozza a szektor végtörlesztési veszteségeit.
Korlátozzák a tulajdonosok a kockázatvállalást
A III. negyedév végén a hitelintézeti szektorokban a szektorszintű tőkemegfelelés továbbra is megnyugtatóan magas értéket mutatott, és pozitív, hogy a tőke jellemzően jó minőségű tőkeelemekből áll. Az egyes intézmények között korábban is meglévő különbségek azonban erősödtek. A nehezedő gazdasági és szabályozói környezetben a bankok meghirdetetten is egyre inkább eszközoldali alkalmazkodással reagálnak; a tulajdonosok a veszteségek pótlásához szükséges tőkét biztosítják, a további kockázatvállalást azonban korlátozzák.
A takarékszövetkezetek helyzete viszonylag kedvező, főként magas likviditásuk és a jelentősebb volumenű devizahitelek hiánya miatt. Kockázatot jelent ugyanakkor, hogy az egyedi intézményi különbségek ebben a szektorban is nagyok, többek között a meglévő deviza jelzáloghitel-állomány is mindössze tucatnyi szövetkezeti hitelintézetnél koncentrálódik. A hitelezési aktivitás e szegmensben is gyenge, és ezen a végtörlesztéshez nyújtott forinthitelek sem tudtak érdemben változtatni. A nemteljesítő állomány a portfoliótisztítás hiányának köszönhetően folyamatosan növekszik.
A biztosítás egyelőre még jövedelmező
Az aktivitás csökkenése minden biztosítási ágazatban jellemző, a jogszabályi előírások miatt kötelező termékek – pl. kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás – kivételével. Mérséklődtek ugyanakkor a kockázatok is, ami az átlagdíjak csökkenésében is megjelent. A költséghányad és a kárkifizetések növekedése azonban elmaradt az eredmény növekedésétől, így a szektor továbbra is jövedelmező. Új, az európai bankszektor nehézségeivel összefüggő jelenség viszont, hogy a magyarországi biztosítók egy részénél az anyabiztosító a kivonható forrásokat központosítja és a nemzetközi csoport banki tagjának javára újraallokálja.
A befektetési szolgáltatók idén, különösen a III. negyedévben a volatilis piacokon megélénkült forgalomból profitáltak, így a szektor eredménye és tőkemegfelelése javult. A pénztári szektor a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása következtében jelentős mértékben zsugorodott, így az ehhez kapcsolódó vagyonkezelési díjbevételek is csökkentek.
A harminc feletti férfiakon csattan az ostor
A magánnyugdíjpénztárakban maradt alig több mint 100 ezer tag többsége magasabb jövedelmű, 30 év feletti férfi, sokuk a legutóbbi költségvetési kiigazítás keretében bejelentett intézkedések hatására visszatérhet az állami nyugdíjellátási rendszerbe. A pénztári szektorban a változások miatt jelenleg az önkéntes nyugdíjpénztári ágazat rendelkezik a legjelentősebb létszámmal és vagyonnal. Az öngondoskodás erősödése itt további fejlődést hozhat, ennek jelei egyelőre még nem láthatók.
Már több mint 112 ezer új lakásbiztosítási kalkulációra került sor az idei kampány időszakában a Netrisknél. 
