A kazah jegybank követi számos feltörekvő ország példáját, amelyek az elmúlt években már stratégiai aranyvásárlásokba kezdtek. A Kazah Nemzeti Bank május elején 96,2 tonna aranyat birtokolt, ami az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) adatai szerint a 35. helyhez volt elegendő a jegybanki aranytartalékok nemzetközi rangsorában. Pontosan egy évvel korábban a kazahoknak még csak 67,3 tonna aranyuk volt, vagyis egy év alatt 43%-kal gyarapodtak a készleteik.
A kazahok a devizapiaci bizonytalanságok miatt döntöttek további aranyvásárlás mellett, és az a céljuk, hogy a devizatartalékaikon belül a mostani 12%-ról 15%-ra növeljék a sárga nemesfém részarányát. A központi pénzintézet elnökhelyettese, Bisengali Tadhiyakov a Reutersnak elmondta, hogy 22 tonna arany felvásárlására kötöttek előszerződést a belföldi bányavállalatokkal. Kazahsztán amúgy jelenleg is már vevő az utolsó grammig az országban kitermelt aranyra.
Az utóbbi két évben számos nemzeti pénzintézet lépett fel az arany piacán vevőként, ami fordulatot jelent a korábbi évek gyakorlatához képest. Ezzel egy fontos fundamentális tényező fejti ki hatását a keresleti oldalon, és nem pedig az eladói oldalt erősíti. Az Arany Világtanács statisztikái szerint tavaly 410,5 tonna aranyat szívtak fel a jegybanki aranyvásárlások a világpiacról, míg 2010-ben 167,4 tonna volt ez az adat, de a trendfordulót valójában India 200 tonnás aranyvásárlása jelentette még 2009 novemberében. Az idei év első négy hónapjában eddig 135,1 tonna arany vándorolt a nemzeti banki páncéltermekbe.
Vegyesen alakult pénteken a forint árfolyama a kora reggeli jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben, a heti eredménye azonban pozitív. 
