Az LMP a hitelesekért, az MSZP az adórendszer ellen küzd

Ertsey Katalin, az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi bizottságának tagja a testület ülését követően azt mondta, hogy a devizahitelesek megmentéséről szóló, a bizottság keddi ülésén megvitatott javaslatban megfogalmazott egyenlő teherelosztást nem tartják igazságosnak, mert abból a bankoknak, az adósoknak és az államnak nem egyenlő arányban kellene kivennie a részét. A terheket a helyzetet létrehozók felelősségének, illetve a résztvevők jelenlegi teherbíró képességek arányában kellene elosztani - mondta.
   
Az MTI-nek az arányokra vonatkozó kérdésére azt felelte, hogy a bizottság ülésén elhangzott egy olyan szám, amely szerint a bankoknak 80, míg az adósoknak és az államnak 10-10 százalékban kellene kivennie a részét a helyzet megoldásából. "Az arányok valahol ekörül vannak" - mondta, hozzátéve: a bankrendszer stabilitását viszont meg kell őrizni, tehát egy ettől elválasztott bankmentő csomagról továbbra is lehet tárgyalni.
   
A devizahitelek szerinte alapvetően rossz termékek voltak, amiket "erőszakkal tukmáltak" az azokat felvevőkre. Hangsúlyozta, hogy a devizahiteleket tudatosan konstruálták rosszul, mert a pénzintézetek nem végezték el azt az alapvető funkciójukat, amelyek során felmérik az adósok teherbíró képességeit.
   
A képviselő a keddi ülésen tárgyalt megoldási javaslat kapcsán technikai problémának nevezte, hogy miközben rögzítik az árfolyamot, nem foglalkoznak a kamat- és egyéb költségekkel.
   
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormányzati kijelentések ellenére nem született meg a megállapodás a bankszövetséggel, szavai szerint tovább folyik az egyezkedés, amelynek az az alapja, hogy a jövőben hogy fog kinézni a banki különadó.
   
Vágó Gábor választmányi szóvivő arra emlékeztetett, hogy a kormányfő egy évvel ezelőtt jelentette be a nemzeti eszközkezelő létrehozását. Véleménye szerint az elmúlt egy év alatt viszont csak egy olyan konstrukciót hoztak létre, amelyik a bajba jutott hitelesek kevesebb mint egy százalékának nyújt érdemi segítséget.
   
Leszögezte, hogy a kormány által tervezett 5 milliárd forint csak 670 családot képes kihúzni a bajból. Az LMP úgy látja, nem egy gyenge eszközkezelőre, hanem egy olyan ingatlanalapra van szükség, amelyik a teljes problémát kezelni tudná. Emlékeztetett arra, hogy korábban nem kapott támogatást az ellenzéki párt javaslata, amelyik egy olyan lakásszektort hozott volna létre, amelyiket eredetileg a bankok finanszíroznának, de később közösségi tulajdonba kerülne.

További aggodalmak

Szekeres Imre, a szocialisták gazdaságpolitikai kabinetvezetője keddi sajtótájékoztatóján beszélt erről, hangsúlyozva: az adószabályok kialakítása a mindenkori kormány hatásköre, és ha a Fidesz-KDNP sarkalatos törvényben rögzíti a saját értékrendjébe illő egykulcsos adórendszert, a választókat fosztja meg attól, hogy a következő kormány az általuk kívánt gazdaság- és társadalompolitikát kövesse.
   
Az MSZP-s politikus hozzátette: valószínű, hogy a következő kabinetnek nem lesz kétharmados többsége, de bízik benne, hogy - akár a kormány és az ellenzék együttműködésével, akár úgy, hogy a Fidesz esetleges választási veresége után újragondolja politikáját - lesz alkalom az egykulcsos adórendszer megváltoztatására. (Orbán Viktor múlt kedden a TV2-nek adott interjúban fejtette ki: sarkalatos törvényben rögzítenék a nyugdíjrendszer, az adórendszer és a költségvetési gazdálkodás alapvető szabályait. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az fn.hu-nak ezt azzal egészítette ki: a kormány szándéka az egykulcsos adórendszer rögzítse úgy, hogy a személyi jövedelemadó kulcsa a jövőben se lehessen 16 százaléknál magasabb.)
   
Szekeres Imre sajtótájékoztatóján ezenkívül részletesen reagált Cséfalvay Zoltán hétfői, napirend előtti felszólalására válaszul elmondott szavaira, amikor a nemzetgazdasági államtitkár tizenkét pontban foglalt össze a kormány gazdaságpolitikai eredményeit.
   
Az MSZP-s képviselő szerint a Nemzetközi Valutaalap "hazaküldése" közrejátszott a forint árfolyamának romlásában, ami miatt a devizahitelesek tavaly 974 milliárd forintot veszítettek. Az ágazati különadókról azt mondta, elbocsátásokhoz, beruházások elmaradásához, a versenyképesség csökkenéséhez vezettek, az adóváltozásokkal kapcsolatban pedig azt emelte ki: egy kétmillió forintot kereső vezető havonta 339 ezer forinttal többet vihet haza, mint egy évvel ezelőtt, miközben a kis és közepes keresetűek jövedelme csökkent. A társasági adó mérséklését értelmetlennek nevezte Szekeres Imre, mondván, hogy az 247 milliárd forint hiányt okozott, ahelyett, hogy a munkaadói járulékot csökkentette volna a kormány.
   
Kifogásolta a Cséfalvay Zoltán által eredményként elkönyvelt nyugdíjreformot is, megjegyezve: a társadalombiztosítási nyugdíjjogosultság megvonásával való fenyegetés és a szerzett jogok eltörlése nem tekinthető reformnak.
   
A pénzpiacok bizalmának visszaszerzéséről kifejtette: az, hogy az ország a pénzpiacról finanszírozható, nem tekinthető eredménynek, ez megszokott, az a kamatszint azonban nem, amellyel ez most történik.
   
A Széll Kálmán Tervet úgy értékelte: helyenként megfelelő problémafelvetései ellenére kidolgozatlan, végiggondolatlan. A Mercedes-, Audi- és Opel-beruházásokról elmondta, azok nem a jelenlegi, hanem az előző kormány döntéseinek eredményei, a Fidesz csak nem állította le őket, szemben például az európai uniós fejlesztési forrásokkal.
   
Az otthonvédelmi akciótervvel kapcsolatban kijelentette: az egyetlen konkrét intézkedésével, a lakásárverezési moratórium megszüntetésével a bankokat segíti, nem a devizahiteleseket, akiknek a problémáit nem oldották meg, csak elnapolták. Szekeres Imre szerint bár a kormány söralátét méretű adóbevallást ígért, a bürokratikus terhek nem csökkentek, és a szocialista képviselő Cséfalvay Zoltánnal ellentétben az új alaptörvényt sem tekinti a gazdasági növekedést ösztönzőnek. Végezetül azt, hogy a nemzetgazdasági államtitkár szerint az Európai Unió soros elnöksége is számos gazdasági lehetőséget kínált az elmúlt fél évben, értelmezhetetlennek nevezte.