Egy forinttal olcsóbb lett az euró, kissé esik az OTP

A nemzetközi devizapiacokat elsősorban Spanyolország csütörtök esti leminősítése és a pénteki olasz kötvényaukció mozgatta, először a spanyol félelmek miatt gyengült az euró a dollárhoz és a jenhez képest. A péntek délelőtti olasz kötvényaukció viszont inkább sikeresnek volt mondható, mert bár az előző, márciusi aukcióhoz képest jelentősen emelkedett a hozam, több mint másfélszeres túljegyzés volt a kötvényekre. Ennek nyomán felfelé kezdett el mozogni az euró/dollár grafikonja, azaz újra erősödni kezdett az euró és gyengülni a dollár, a nap eleji 1,317-ről 1,322-re ment fel az árfolyam.

A magyar fizetőeszköz mozgása csak távolról emlékezetett a nemzetközi trendekre, az euró a nap elején kicsit drágult, a 289 forintot is megközelítette. Majd innét lefelé indult, kora délután 287 forint volt a jellemző ár, ami több mint egy forinttal alacsonyabb a csütörtök estinél. A svájci frank 239,15, a dollár 217,25 forint körül járt.

További árfolyamok

A svájci frank alig mozdult el az euróhoz képest azt követően, hogy az ottani jegybank (SNB) új vezetője, Thomas Jordan a Bloomberg szerint kijelentette, készek további intézkedésekre a frank gyengítése érdekében, ha az erős frank „nagyobb kihívásokat” jelent a gazdaság számára. Hasonló elszánt kijelentéseket már korábban is többször tettek az SNB-nél. Az árfolyam ez után is 1,2015 körül maradt (a tavaly bevezetett minimumárfolyam 1,2).

Az európai részvénypiacok mínuszban kezdtek, de a legtöbbjük innét felfelé vette az irányt, többen, mint a német DAX vagy a francia CAC-40 index dél körül már pluszban voltak, hasonló történt Prágában és Varsóban is. Az utóbbi napokban az IMF-megállapodás miatt felülteljesítő BUX index most szünetet tartott, eddig egész nap 0,2-0,8 százalék körüli mínuszban járt. A közgyűlését tartó OTP 1-2 százalékos esést szenvedett el, utoljára 3790 forinton forgott, a Mol 0,5-1,0 százalékot veszített, utoljára 17 800 forint körül kötöttek rá. A Richter és a Magyar Telekom szerényen erősödni tudtak.

Spanyolországtól leszünk csak igazán idegesek A spanyol adósságválságra várhatóan sokkal idegesebben fognak reagálni a piacok, és a befektetők részéről a kockázattól – és ezzel a kockázatosabb országoktól és befektetésektől – való elfordulás lesz jellemző – mondja Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. A válságot megelőzően a spanyol államadósság még csupán a GDP 40 százaléka körül mozgott, de az erősen ingatlanpiacra épülő gazdaság szerkezete hosszú távon fenntarthatatlannak bizonyult. A fő kérdés a spanyol politikusok és az egész EU számára az, hogy az államadósság csökkentése érdekében mennyi megszorítás szükséges: kevesebb megszorítás mellett megkímélni a gazdaságot, és fenntartani a növekedést, vagy agresszív megszorításokkal gyenge növekedési pályára ítélni a gazdaságot. Mivel a kérdésre jelenleg senkinek nincs egyértelmű válasza, ezért a rendezés elhúzódására lehet számítani, aminek hatására a következő hónapokban a kockázatok tartósan magas szinten maradnak – írja a cég közleménye.