Feltámad a bizalom: javulhat az anyagi helyzetünk

Miután a válság elérte mélypontját, a legtöbb európai országban elindult a kilábalás időszaka. Számos országban enyhe emelkedés figyelhető meg a gazdasági mutatókban az első negyedévhez képest. Ugyanakkor sok fogyasztó még bizonytalan, és nincs meggyőződve arról, hogy a fellendülés valóban tartós lesz. Néhány országban (leginkább Görögországban) a lakosságnak még mindig a pénzügyi válsággal és annak nehézségeivel kell szembesülniük.

Magyarországon a fogyasztói bizalom csökkenő tendenciája 2011 júniusában növekedésnek indult. Az index értékének növekedését azonban óvatosan kell értékelni, mert csak a következő időszakokban fog eldőlni, hogy mennyire stabil ez a bizakodás – derül ki a Corvinus-GfK Fogyasztói Bizalom Index felméréséből. A magyarok a korábbinál jobban bíznak az ország gazdasági helyzetének rövid távú javulásában.

Gazdasági várakozások

A kutatásban részt vevő országok szinte mindegyikében vége van a válságnak. Általánosságban elmondható, hogy a gazdasági várakozások növekedtek a második negyedévben, vagy legalább a márciusban rögzített szintet tartják. Számos fogyasztó reméli, hogy országának gazdasága belátható időn belül (középtávon) kilábal a válságból. Kivéve Ausztriát, ahol a mutató már év eleje óta csökken, valamint a Cseh Köztársaságot.

Németország továbbra is Európa húzóereje, a mutató ott jelenleg 50,3 ponton áll. Az index határozott növekedést produkált Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Lengyelországban is. Az elmúlt 12 hónapban Románia szintén emelkedő tendenciát mutat.

Az idei évre előjelzett 1,9 százalékos növekedés ellenére a csehek jelenleg csak kis mértékben bíznak gazdaságukban. A bizonytalanság fő oka a belpolitikában keresendő. A lakosság szerint a bejelentett intézkedéseket, különösen a nyugdíjat érintőket, nem fogják terv szerint megvalósítani, és az év második felében várható növekvő munkanélküliség további aggodalomra ad okot.

A görögországi gazdasági várakozások úgy tűnik, hogy rövid időre stabilizálódtak, habár az index még mindig rendkívül alacsony, jelenleg -54,7 ponton áll. Ugyanakkor a görög kormányzat által szabott megszorító intézkedések következtében - melyek az EU segély feltételeit képezik - a görögök további megszorításokkal kénytelenek szembesülni. Ez további, áttételes hatással lesz az ország gazdaságára azért, mert a tiltakozás felerősödik.

Árakkal kapcsolatos várakozások

A kutatásban résztvevő számos országban a fogyasztói árindexszel kapcsolatos várakozások elérték a legmagasabb szintet majd a második negyedévben visszaestek. Jelenleg Olaszországban a legalacsonyabb az index (-18,4). Franciaországban a mutató értéke még mindig nagyon magas(32 pont), de jelentősen mérséklődött áprilishoz képest. Ausztriában is magasak az árakkal kapcsolatos várakozások.

A mutató növekedett az Egyesült Királyságban, a Cseh Köztársaságban és Görögországban. Az Egyesült Királyságban a fogyasztói árindexszel kapcsolatos várakozások több mint 19 ponttal csökkentek a márciusi 17,3 pontos értékről a májusi -1,9 pontos értékre. Annak ellenére, hogy az infláció (melynek fő hajtóereje az élelmiszer- és üzemanyagárak emelkedése) továbbra is 4,5 százalék körüli értéken van, az elmúlt hónapok jelentős növekedése után a fogyasztók trendtörést várnak. A brit kormány megszorító intézkedéseit tartalmazó csomagja, a viszonylag magas munkanélküliség és a fizetések széleskörű befagyasztása szintén alacsonyabb inflációhoz vezethetnek.

Görögországban az árváltozással kapcsolatos várakozások alakulása nem kiszámítható. A megszorító intézkedések részét képező adóemeléssel kapcsolatos viták hatással vannak ezekre a folyamatokra. Például a különböző termékeket és szolgáltatásokat, úgy mint az étteremben fogyasztott ételeket és italokat sújtó áfa 11-ről 23 százalékra történő emelése hosszabb távon közvetlenül is befolyásolja a görögök mindennapi életét.

Magyarországon az inflációs várakozások kicsit kedvezőbb képet mutatnak, mint korábban. Ennek ellenére a lakosság túlnyomó része (76 százalék) továbbra is az árak emelkedésére számít.

Jövedelmi várakozások

2011 második negyedévében a jövedelmekkel szembeni várakozások Európa-szerte emelkedtek. Az index Németországban, Spanyolországban, Ausztriában, Romániában és Lengyelországban nőtt. Messze a legmagasabb értékkel, 44,6 ponttal továbbra is Németország a vezető. Az index alacsony szinten stabilizálódott Bulgáriában és a Cseh Köztársaságban, míg Franciaországban rekordmértékű -41,9 pontra csökkent júniusban. Náluk csak a görögök pesszimistábbak a jövedelmi várakozásaikat illetően: a mutató értéke -58,6 ponton állt júniusban. A második megszorító csomaghoz kapcsolódó drasztikus intézkedések, beelértve az adóemelést, a közszférában a juttatások és fizetések további szűkítését, komoly hatással vannak a görög gazdaságra.

A spanyolok fokozatos gazdasági fellendülésben és ezáltal pénzügyi helyzetük javulásában bíznak. A munkanélküliségi ráta jelenleg 21 százalék felett van, ám ez az érték valamelyest minden szektorban csökken.

Vásárlási hajlandóság

A folyamatosan javuló gazdasági helyzet és a várhatóan visszatérő magasabb fizetések befolyásolják a vásárlási hajlandóságot. A trend alakulásából úgy tűnik, minden ország túljutott a mélyponton, és a mutató enyhén emelkedik vagy stabilizálódik. Ebben a tekintetben Németország érte el a legmagasabb értéket 35,1 ponttal, míg Görögországban a mutató a másik végletet képviselve -41,8 ponton állt.

Görögországban a további megszorító intézkedésekről - adóemelés, jövedelmek és különféle juttatások megvágását beleértve - folyó viták következtében a vásárlási hajlandóság 13,7 pontról -41,8 pontra csökkent.
Magyarországon még mindig kritikusan alacsony szinten áll a vásárlási hajlandóság, de enyhe emelkedés volt megfigyelhető az idei II. negyedévben. A mutató további alakulása nagymértékben függ a makrogazdasági helyzettől és a kormányzati intézkedésektől.

Privátbankár