Az orosz gazdaságra közel egy éve nehezedik nyomás. A Krím visszafoglalása és az ukrajnai szeparatista harcokba való belebonyolódás költségekkel járt, majd a válaszként jelentkező nyugati szankciók okoztak gondokat. Az oroszok először tartani próbálták a rubel árfolyamát, de ez az amúgy méretes devizatartalék gyors fogyását eredményezte.
Ezt követően jött még a heves olajáresés. Ezzel az orosz állam elsőszámú bevételi forrása esett vissza, és rá kellett jönnie a kormánynak, hogy engednie kell az orosz gazdaságot a helyzethez alkalmazkodni, és ez csak az addig rendkívül túlértékelt rubel leértékelésével megy.
|
| Rubel a dollárhoz képest az elmúlt 1 évben |
A folyamatot először fékezni próbálták, de ez csak arra volt jó, hogy égessék a devizatartalékot. Végül felismerték, hogy értelmetlen beleavatkozni a folyamatba, hagyni kell, hogy kialakuljon egy egyensúlyi árfolyam, ami mellett a gazdaság alkalmazkodik az alacsonyabb olajár és a szankciók okozta helyzethez.
Úgy tűnik, a rubel nagyjából meg is találta ezt az egyensúlyi szintet, kb. 80 százalékkal alacsonyabban, mint a tavaly nyári árfolyam. Miután sem az olajárban, sem a szankciókban nem várható nagymértékű változás az elkövetkező időszakban, nem reális rubelemelkedésre számítani. Ezért azt javasolhatjuk, hogy noha sokat esett az orosz deviza, most került csak a helyére, nem célszerű az emelkedésére spekulálni.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 132,42 pontos, 0,17 százalékos emelkedéssel, 79 229,24 ponton zárt csütörtökön.
