A kínai és a Kínával kereskedő exportőrök és importőrök ezentúl az egész ország területén jüanben bonyolíthatják külföldi üzleteiket - jelentette be a kínai központi bank. A lépés a szigorúan szabályozott nemzeti valuta nemzetközibbé tételét, világvalutává válását segíti elő.
A jüan használatának kiterjesztése a jelenlegi, 12. ötéves tervben (2011-15.) is kiemelt helyen szerepel, mivel az a vállalkozások hasznát szolgálja, a kereskedelmet és a beruházásokat ösztönzi. A kínai kormány először 2009 júliusában engedélyezte a jüan használatát a határokon átívelő üzletekben, ezt követően tavaly már 20 közigazgatási egység számára adott jogot erre. Központi engedéllyel az idei első félévben összesen 957,57 milliárd jüan (28,3 ezer milliárd forint) értékű üzletet bonyolítottak kínai fizetőeszközben, több mint tizenháromszor annyit, mint az előző év hasonló időszakában - derül ki a központi bank statisztikáiból.
A kínai vezetés az országba irányuló külföldi működőtőke-befektetés jüanben történő kiegyenlítését is szorgalmazza, a kereskedelmi minisztérium a hét elején ismertette erre vonatkozó tervét. Eszerint a közvetlen befektetéseket befektetési alapokon, valamint jüanban denominált, országon kívüli kötvény- és részvényjegyzéseken keresztül bonyolítanák, jelenleg a tervvel kapcsolatos visszajelzésekre várnak.
A renminbi a makaói pataca és a hongkongi dollár mellett a Kínai Népköztársaság hivatalos pénzneme. A renminbi egysége a jüan, amely 10 jiaót ér, egy jiaó pedig 10 fen. A renminbi árfolyamát 1994-től az amerikai dollár árfolyamához kötötték. 2010 közepén Kína megszüntette a rögzített árfolyamrendszert, és egy "korlátozott lebegtetésnek" nevezett rendszerre állt át. Mivel azonban továbbra is csak nagyon szűk sávban mozdulhat el a dollárhoz képest a jüan árfolyama, továbbra is sokat panaszkodik a világgazdaság többi szereplője - élükön az Egyesült Államokkal - az olcsó jüan miatt, ami komoly előnyhöz juttatja a kínai exportot. |
Világpénznek azt a valutát nevezzük, amelyik nemzetközi szinten is be tudja tölteni a pénz négy alapvető funkcióját: azaz használható forgalmi eszközként, fizetési eszközként, megtakarítások felhalmozására és értékmérésre. A jüan a legújabb kínai intézkedéseknek köszönhetően egyre közelebb áll ehhez a státuszhoz, így a japán jen mellett a második ázsiai valuta lehet az "elitklubban".
Az 1997-98-as ázsiai pénzpiaci válság után felmerült a lehetősége egy közös ázsiai pénz létrehozásának. Az euróövezeti gondok azonban rámutattak azokra a nehézségekre, amelyek egy ilyen monetáris unióval járnak. Az Ázsiai Fejlesztési Bank elnöke nemrég úgy vélekedett: bár az ázsiai integráció még megtörténhet, a közeljövőben azonban erre biztosan nem kerül sor. A közgazdász azt sem tarja valószínűnek, hogy a jüan vagy jen között dőlne el a "harc" a vezető szerepért: minden bizonnyal az euróhoz hasonló mesterséges fizetőeszköz lenne a közös ázsiai valuta.
MTI, Privátbankár