„A svájci jegybank múlt heti döntésének következtében közel 20 százalékkal gyengült a forint a frankkal szemben. A svájci frank alapú jelzáloghiteleknél történt 256,5 forintos, valamint euró alapúaknál 309,5 forintos rögzítéssel a Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb adatai alapján közel 700 milliárdos tehernövekedéstől mentesültek a magyar családok” – írja az intézmény közleménye. A „fekete csütörtökön”, múlt héten még 500 milliárd forintot tartalmazott a minisztérium gyorsbecslése.
Ó, azok a boldog békeidők
Tény, hogy 2010 közepén 216, 2010 elején pedig csak 184 forint körül volt a svájci frank. Idén január elején 266, jelenleg 313 forint a deviza ára. Attól függően, hogy pontosan melyik árfolyamot akarjuk összehasonlítani melyikkel, különböző eredményeket kapunk arról, hogy mennyivel nőttek a svájcifrank-hitelesek terhei a jelenlegi kormányzat nem egészen öt éves regnálása alatt.
Az értékek számításaink szerint 19-45 százalék között szódórnak. Az első a 265,5 forintos forintosítási árfolyam osztva a 2010 közepi 216 forinttal, a második pedig a január eleji 266 forintot hasonlítja a 2010 eleji 184 forinthoz. De 2010 nyaráról választhattunk volna kicsit más árfolyamot is, próbáltunk átlagot becsülni.
Árfolyamgát, euróerősödés, visszamászó frank
A jelenlegi 313 forint körüli svájci frank pedig nem egészen 18 százalékkal magasabb a svájci jegybank múlt heti húzása előtti állapotnál, mert azóta kissé gyengült a frank, már nincs húsz százalék, ahogy a minisztérium írta. (Sok elemző, megfigyelő további lassú frankgyengülésre számít, mint az OTP Supra Alap is, amely megtartotta svájcifrank-eladási pozícióinak egy részét.)
|
| (Fotó: 123rf.com) |
Valamint ehhez jönnek az euróhitelesek veszteségei is az euró gyengülése miatt, lejön viszont az egy ideje már az árfolyamgátban levők veszteségének egy része, szóval a pontos számítás igazán bonyolult lenne. Összességében a gazdaság most ugyan valóban megmenekült egy nagy veszteségtől, de számításaink szerint megmenekülhetett volna egy másik, hasonlóan nagy vagy – az alkalmazott árfolyamtól függően – még sokkal nagyobb bukástól is, ha a forintosítást például 2010 közepén vezetik be.
Ez van a költségvetéssel és az önkormányzatokkal
Az NGM közleménye így folytatja a kalkulációikat: A kormány adósságkezelésének kiemelt célja az államadósságon belül a devizaarány csökkentése, a lejáró devizakötvények forintalapú forrásokból történő törlesztése. A 2010-es devizaarányhoz viszonyítva 2014-ben 1182, míg 2015. január közepén 1349 milliárd forinttal lett volna magasabb az államadósság értéke a forint árfolyamának gyengülése miatt, tehát alig egy hónap alatt közel 170 milliárd veszteség érte volna a költségvetést. Ekkora adósság kamatán pedig további hétmilliárd vesztesége realizálódott volna a magyar államnak.
Az önkormányzatoktól az állam által az elmúlt években átvállalt svájci frank alapú hitelek döntő részét az Államadósság Kezelő Központ előtörlesztette, így ezek sem okoznak növekedést az államadósság szintjében. E lépéssel 85 milliárd forint negatív árfolyamhatást és 1,2 milliárd forint kamatteher-növekedést sikerült elkerülni.
A lakossági jelzáloghitelek forintosítása, az államadósság devizaarányának csökkentése és az önkormányzati devizahitelek kiváltása miatt összesen közel 1000 milliárd forint tartozásnövekedéstől mentesült a nemzetgazdaság – fejezi be a közlemény.
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben csütörtökön kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
