Péntek este heti csúcsára jutott a forint jegyzése, 312 forint forint alatt is járt az euró jegyzése. Ennek ellenére a piac még mindig adós az elmúlt napok eseményeinek értékelésével. Az igazsághoz legközelebb talán akkor vagyunk, ha elfogadjuk az egyik piaci szereplőnek azon véleményét, amely szerint a látványos gyengüléshez több tényező együttes összejátszása kellett. Az egyik fontos tétel, hogy augusztus 12-én egy nagy kötvény lejárat lesz, s ez bizony arra sarkallja a befektetőket, hogy profitrealizálásba kezdjenek. Bár továbbra is keveset lehet tudni róla – s szeptember 10-ig, a Fidesz frakcióüléséig vélhetően fennmarad ez a bizonytalanság -, ám a devizahiteles-mentőcsomag, a forintosítás és az elszámolás kérdésköre is nyomást gyakorolt a forintra. Természetesen belejátszik ebbe a történetbe az is, hogy nyár van, s bizony kisebb a forgalom, mint ahogy a fejlődő piacok általános megítélésének változása e is általában először a forintpiacon mutatkozik meg. Márpedig bizonytalanság van bőven, hiszen az orosz szankciók hatásával kapcsolatos számítgatások, az ellenintézkedések még adnak témát az elkövetkező napokra.
Van alternatíva
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a Privátbankárnak elmondta: az egész hétre jellemző volt, hogy hullámokban jöttek az eladók a piacra, majd időnként mások vélhetően vissza-visszavettek, hogy azután ismét mások lépjenek be. A szakértő szerint ennek kapcsán egyértelműen nem jött jól a rekordalacsony hozamkörnyezet, amely miatt számottevően romlik a tőkevonzó képesség. Ezt erősíti, hogy a fejlett piacokon az amerikai és a német 10 éves hozam közötti különbség 1999 óta nem látott mértékben kitágult, a 140-150 bázispontos különbség nyomán nagyon sokan elkezdtek a fejlődő piacokon profitot realizálni és a magasabb, de „kockázatos” magyar hozamszinteket a „biztonságos” amerikai hozamokra cserélni.
Orosz szankciók – eltérő hatások
Ami a régiós piacokat illeti, Németh szerint itt egyértelműen az orosz válság és a szankciók megítélése a fő mozgatórugó. E tekintetben mindenki Lengyelországot tartja problémásabbnak, nem véletlen, hogy az elmúlt napokban a lengyel fizetőeszköz romlása meghaladt a forintét.
Kéthetes kötvény: sokan elkéstek a cserével?
Érdekes kérdés, hogy mennyiben játszhatott szerepet az elmúlt napok eseményeiben, hogy az MNB döntésének értelmében a kéthetes kötvények kivezetésre kerültek és helyüket kéthetes betét vette át. Németh Dávid szerint a piaci szereplők egy része későn ébredt: bár lehet úgy interpretálni, hogy az utolsó pillanatig kitartott a kötvény mellett és lefölözte a hozamot, ám kétségtelen, hogy a piacon igen szűk lehetőségek vannak arra, hogy elhelyezzék a kötvényből kiáramló pénzeket. Más, portálunknak nyilatkozó elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy az Államadósság Kezelő Központ tudatosan beszűkítette mára a rövid oldali kibocsátási kereteket, ez a szűk keresztmetszet hozta el a legutóbbi aukció rendkívül alacsony 1,65-ös hozamszintjét. Ezzel lényegében bejött a jegybanki forgatókönyv, amely szerint a kötvény/betét csere bejelentésekor a hosszú, a bevezetéskor pedig a rövid hozamok csökkennek majd, ám a traderek szerint ez ugyanakkor csak rövid távú, tehnikai jellegű hatás. A piaci szereplők zöme a „fixált” jegybanki kamat közelébe, 2 százalék köré várja a 3 hónapos szinteket.
Németh szerint az elkövetkező napokra korrekció várható, a modellek szerint a gyengülő csatornában maradó forint akár 310-ig is vissza tud jönni. Jól látható az elemző szerint, hogy a 317-318 forintos sáv még mindig meg tudja tartani a forintot. Ha ez elesne - bár ez ugye most sem sikerült - akkor a 320 forintos szint, vagy a 324 forintos historikus csúcs jelenti a következő gátat.
Egy bevásárlószatyor ikonná tud válni, az Ikeánál például ez történt. Ráadásul a cég ezzel reklámozza flancosnak ígérkező új boltját, 
