Magyarország surranópályán: a végén még örülhetünk is a svájci bombának

A svájci jegybank (SNB) egy kamatcsökkenés mellett csütörtökön váratlanul bejelentette, hogy elengedi a korábbi minimumnak számító 1,20-as euróval szembeni keresztet és hagyja a frankot felértékelődni az euróval szemben. Ami ezután jött, az pedig már történelem: az EURCHF jegyzése 1 alá süllyedt, majd a paritás környékén stabilizálódott, a USDCHF pedig a tegnapi 1,02-es szintről egészen 0,89-ig szaladt.

A régiós devizák mind gyengülni kezdtek a CHF-fel szemben, de a leginkább a forintot ütötték meg a piacon. Az CHFHUF a 265-ös szintről egészen 378-ig száguldott, majd némi korrekciót követően 315-ös szinten állt be. Délután aztán 303 körül is járt a jegyzés, éjszaka pedig már megint 330 környékén is született üzlet...

CHF/HUF Friss árfolyamok >>

Mindeközben az euróval szemben is historikus mélypontra kerültünk, mivel 326 volt a teteje az árfolyamnak, majd 323-324 között stabilizálódott a kurzus.

EUR/HUF Friss árfolyamok >>

A részvénypiacot is negatívan érintette a drasztikus gyengülés, különösen az OTP szenvedte meg az eseményeket.

De indokolt-e a pánik manapság?

Balatoni András, az ING vezető elemzője

Az ING vezető elemzője szerint az autó és egyéb fedezetlen devizahitellel rendelkező háztartások rosszul, nagyon rosszul járnak ezzel a drasztikus gyengüléssel. Magyar Nemzeti Bank júniusi adatai alapján ilyen, nem jelzálogfedezetű devizahitelből 377 ezer van Magyarországon, összegük pedig 540 milliárd forintot tesz ki. Ebben a szegmensben várhatóan nőnek majd a banki veszteségek, illetve a nemfizető állomány - írja Balatoni András.

Vállalatoknak is lehet devizahitele. A KKV-nek azonban jelentős része konvertálta a devizahitelét a Növekedési Hitelprogram keretében viszonylag kedvező feltételek mellett. A nagyvállalatok pedig tanultak az elmúlt évek volatilitásából egyre többen és többen fedezik azokat a pozíciókat, ahol nincs természetes fedezetük.

A jelzálog-alapú devizahitellel rendelkező háztartások már sztoikus nyugalommal tekinthetnek az árfolyamra, mivel törlesztőrészletüket ez a leértékelődés már nem befolyásolja.

A bankok az autó- és egyéb fedezetlen devizahiteleken várhatóan újabb veszteségeket kénytelenek elkönyvelni, ezek azonban talán nem lesznek olyan súlyosak, mint amit a jelenlegi piaci reakció mutat. A devizahitelek konvertálásához szükséges devizát a bankok jórészt már beszerezték az MNB-től, így egyedül az EURCHF kockázat maradhatott a pénzügyi intézményeknél. Ezt azonban nagy valószínűséggel fedezték a bankok a piacon (erre utalt az OTP és a Bankszövetség is). Így összességében a bankrendszer csak kismértékben lehet negatívan érintett.

Az állam devizaadóssága természetesen jelentősen megugrik az átértékelődés révén. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy míg a központi költségvetés átértékelődési veszteséget realizál a devizakötvényeken, az MNB ezzel ellentétben nyereséget könyvelhet el a devizatartalék átértékelődése miatt. Ha tehát konszolidáltan nézzük a teljes államot, akkor itt sem olyan kedvezőtlen a kép.

Még örülhetünk is?

Monetáris politikai szempontból Balatoni András szerint örülhetünk ennek a gyengülésnek: nincs infláció, így a leértékelődésből fakadó áremelkedés segít elérni az MNB inflációs célját. Mindemellett jótékony hatást fejthet ki a külső egyensúlyra, ezért a nettó export növekedési hozzájárulása továbbra is pozitív tartományban marad. Mindezt pedig úgy, hogy a leértékelődésből származó negatív hatásokat eliminálta a kormány és az MNB.

Szokjunk hozzá a gyenge forinthoz!

Összességében a kirajzolódó kép inkább csak enyhén negatív hazánkra nézve, ha egyáltalán negatív. Bár az EURHUF nem valószínű, hogy jelentősen visszaerősödne a közeljövőben, a USDHUF-fal kapcsolatban pedig a további gyengülésre számítunk, de ez a jelentős leértékelődési hullám véleményünk szerint tisztán piaci túllövés - írja Balatoni András. Nem indokolja a pánikot sem a reálgazdaság helyzete, sem a pénzügyi rendszer stabilitása. Mindemellett a gyenge forinthoz, illetve a volatilis piachoz jó lesz hozzászokni.