Önkormányzatok: nem lesz elég egy év halasztás

Az önkormányzati hitelek tőketörlesztésének egy évvel történő elhalasztását kezdeményezi Gémesi György gödöllői polgármester, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke az erős svájci frank miatt. Legalább háromévnyi moratóriumra lenne szükség – mondta Schmidt Jenő, a legtöbb helyhatóságot tömörítő Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Tab polgármestere.

Az egy év szerinte azért sem megoldás, mert még nem született döntés az önkormányzati rendszer átalakításáról, így nem tudni, hogy az önkormányzatoktól milyen feladatokat vesz majd át a kormány, s melyek ellátásáról kell hosszabb távon is helyben gondolkodni. Ugyanakkor azt sem tartja kizártnak, hogy a frank árfolyama – és ezzel a tartozás összege – tovább emelkedik, ami szintén azt indokolja, hogy a tőketörlesztést a helyhatóságok később kezdjék meg.

Schmidt szerint a kormánynak – miként a devizahitelesek esetében is tette – le kell ülnie a bankokkal, hogy tárgyaljon az önkormányzati hitelek visszafizetésének átütemezéséről. Jelezte, a pénzintézetek már ma is kivárnak: az önkormányzati szférának csak kivételesen és rendkívül szigorú feltételek mellett adnak újabb kölcsönöket.

2-3 éves átmeneti megoldás

A hitelek visszafizetése kapcsán valóban szükség lenne valamilyen átmeneti megoldásra – mondta Lóránt Zoltán, az ÁSZ nyugalmazott főigazgatója, címzetes egyetemi tanár, aki 2010-ig az önkormányzati területért felelt. Maga két-három éves átmeneti időszakot látna indokoltnak, de a tőketörlesztés összegét szerinte csak csökkenteni kellene, különben egyre csak halmozódik a hátralék.

Szita Károly, Kaposvár polgármestere szerint a halasztás egyáltalán nem jó megoldás, az önkormányzatokat árfolyamrögzítéssel lehetne segíteni. Cikkünket a javaslatról itt olvashatja >>

A hitelből származó források nagy részét egyébként az ÁSZ korábbi vizsgálatai szerint a helyhatóságok nem szórták el: 70-75 százalékát uniós fejlesztésekhez önrészként, illetve beruházási célra használták fel. Nem kevés pénz pedig bankbetétekben vagy értékpapírokban lehet, mert többen különösebb cél nélkül is kibocsátottak kötvényt, hogy likvid forráshoz jussanak későbbi céljaik megvalósítása érdekében. Más kérdés – fogalmaz a volt számvevő –, hogy akkora hozamra ők sem számíthatnak, amit most az árfolyamváltozáson bukni fognak.

Kovács Róbert közgazdász, a Helyi Obszervatórium Non-profit Kft. alapító-ügyvezetője mindezzel kapcsolatban azt mondta: nem megengedhető, hogy a megfelelő pénzügyi ismeretekkel nem feltétlenül rendelkező önkormányzatok vállalják a devizalapú kötvényekkel kapcsolatos kockázatokat. Ráadásul egy részüknek nem is volt égetően szüksége a pénzre, mert csak a hitelfelvétel feltételeinek kilátásba helyezett szigorításának hatására léptek. Mindazonáltal csak a futamidő végén derül ki, hogy valóban rosszul jártak-e, mert a svájci frank körülbelül kétszáz forintos árfolyamáig a forintban felvett kölcsönhöz képest kedvezőbb kondíciókkal számolhatnak.

A jövőbeni pozíciókat befolyásolja, hogyan változnak az állam- és közigazgatási feladatok. A tervek szerint az állam az eddiginél jóval nagyobb szerepet vállalna a kötelező feladatok ellátásában, például az oktatási és egészségügyi intézmények működtetésében is. Így elvileg az önkormányzatok a jelenlegihez képest sokkal kedvezőbb helyzetbe kerülnének. Elhangzottak azonban olyan elképzelések, amelyek szerint a feladatokkal a helyhatóságok bevételének egy részét – például az iparűzésiadó-bevétel jelentős hányadát – is központosítanák.

Csúcsokat dönt a  svájci frank, 255 forint fölött is járt már., a tőzsdék meredek zuhanásban vannak. Összeállításunkat itt találja.

Ha pedig a felhalmozott adósságot továbbra is a településeknek kell visszafizetniük, semmit nem javul a helyzet. Schmidt ezzel kapcsolatban kiemelte: ha viszik a feladatot és a helyi bevételeket, vigyék azokat a hiteleket is, amelyeket azért kényszerültek felvenni, hogy ellássák azokat a kötelező feladatokat, amelyeknek talán hatvan százalékát finanszírozta az állam. Vagyis: ebben az esetben legfeljebb a fejlesztési célra felvett kölcsönöket kellene az önkormányzatoknak törlesztenie.

A megyék jártak a legrosszabbul

Az Állami Számvevőszék nyugalmazott főigazgatója szerint a probléma nem az egész rendszert, hanem elsősorban a megyei önkormányzatokat és városokat, kivételesen a nagyközségeket érinti, a kötvénykibocsátás feltételeinek ugyanis csak a nagyobb önkormányzatok tudtak eleget tenni. Lóránt Zoltán úgy látja, a pénzt különösen a megyék élték fel, amelyek 120 milliárdnyi kötvényt bocsátottak ki. A visszafizetés is a számukra jelenti a legnagyobb gondot, mert saját bevételekkel alig rendelkeznek – az általuk fenntartott intézmények, például kórházak, múzeumok, középiskolák, színházak működtetése sem hoz sok pénzt –, s ugyancsak bajban lehetnek a kisebb városok és nagyközségek is – mutatott rá a gyenge pontokra a szakember.

nol.hu