Öveket becsatolni: már nem Orbán Viktor mozgatja a forintot

Kifutott a forintból az Orbán-faktor

Reggel még látványosan ingadozott a forint a devizapiacon, délre azonban megnyugodott az árfolyam, az eurót 295 forinton jegyzik. Nem árt azonban az óvatosság, a forintot ugyanis kedd óta (Orbán-Barroso találkozó) már nem a magyar hírek, hanem az európai válsággal kapcsolatos hírek mozgatják. A befektetők nagyjából egy hét alatt ugyanis kiárazták a magyar eszközökből azt a kockázatot, amit a magyar kormány Európai Unióval szembeni ellenállásának populista megnyilvánulásai okoztak. A kormány kommunikációjának változása az elmúlt napokban ugyanis annyira határozottan és akkora nyilvánosság előtt történt, hogy gyakorlatilag készpénznek veheti az is, aki eddig nem hitt benne.

Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a Monetáris Tanács keddi, meglepetésszerű kamattartása utáni forinterősödés. Ezzel ugyanis gyakorlatilag színt vallott a piac. A váratlan kamatdöntés utáni forinterősödés ugyanis arra utal, hogy a fő kockázat Magyarországgal kapcsolatban a kormány negatív kommunikációja volt. Erre utalt egyébként Simor András jegybankelnök is, amikor a kamatdöntés után arról beszélt, hogy nem a magas kamatok okozzák a problémát, hanem a pénzügyi szektor bizalmatlansága. Külön jót tett a forintnak, hogy Simor András jegybankelnök – most először – jórészt a kormány iránti bizalommal indokolta a kamatszint tartását, annak ellenére, hogy a piac kikényszerítette volna a kamatemelést.

Európa vontatja a forintot, amíg tart a hozamelőny

A forint azért erősödött az elmúlt napokban, mert a befektetők nem tudják, mi fog történni az európai kötvénypiacokon. Ha ugyanis kitart az aggodalom és az európai bankok feltőkésítésről nem sikerül megállapodni, akkor eleve fokozódik a feszültség az eurózóna válságával kapcsolatban. Ráadásul a napokban felerősödött a félelem azzal kapcsolatban, hogy Portugália és Spanyolország újabb EU/IMF-mentőcsomagra szorul. A portugál CDS tegnap újabb történelmi csúcsra emelkedett, ez azt jelenti, hogy a piac még sosem árazta ekkora eséllyel a Portugál államcsődöt.

A befektetők rég látott feszültséggel figyelik az európai kötvénypiaci fejleményeket és a Görögországgal folyó tárgyalásokat. Utoljára talán 2008 őszén volt ekkora feszültség egy piaci szegmensben. Akkor a másodlagos amerikai jelzálogpiaccal kapcsolatban levő értékpapírokat és az amerikai állampapírokat nézték ennyire idegesen a piacok. A mai hírek mindenesetre megnyugtatóak voltak, az olaszok túlélték a kötvényaukciót és a görögök sem borították fel az asztalt. A jó hírre ismét csökkentek az európai kötvényhozamok, ami megint a forint oldalára állította a befektetőket, ugyanakkor a Privátbankárnak nyilatkozó elemző szerint reális a félelem, hogy egy újabb európai pánikhangulat felhajtja az eurókötvények hozamát és emiatt csökken a magyar állampapírok hozamának előnye. Különös tekintettel arra, hogy az MNB kedden változatlanul hagyta az alapkamatot.

Törióra újratöltve: görögök és rómaiak

Ma már az is jó hír volt, hogy Olaszország a tervezett 3,75-5 milliárd eurós sáv felső határán, csökkenő hozamszint mellett értékesített állampapírt. Az olasz államkincstár 4,5 milliárd eurónyi 24 hónapos zéró kuponú kincstárjegyet adott el 3,763 százalékos átlag hozam mellett. A kibocsátásra 7,712 milliárd eurónyi ajánlat érkezett, így a fedezeti arány (vagy túljegyzés) 1,71-szeres volt. A legutóbbi, december végi árverésen még 4,853 százalékos átlagos hozam volt, úgyhogy ez kifejezetten megnyugtató. Az ismét bevezetett, két év lejáratú inflációkövető kamatozású államkötvényből 500 millió eurónyit adott el Olaszország. Az értékesített papírok egységesen 3,2 százalékos hozamszint mellett keltek el, a fedezeti arány (túljegyzés) 2,79 volt. Legutóbb 2005-ben adott el ilyen típusú papírt az olasz államkincstár.

A forintot, egyben az eurót is erősíti, hogy a görögökkel tárgyaló Charles Dallara, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet vezetője szerint most valóban közel van a megállapodás a görög adósság rendezéséről. A bejelentés ugyanakkor szokás szerint több sajtóorgánumon keresztül érkezett, tehát meg kell emelni a paklit. A Dow Jones hírügynökség, a görög Ethnos napilapra hivatkozva azt közölte, hogy Dallara szerint a hitelezők beleegyeztek abba, hogy átlagosan 3,75 százalékos hozamú kötvényekre cseréljék a napokban (hetekben) lejáró követeléseiket. A bejelentés azért meglepő, mert korábbi jelentések szerint az európai pénzügyminiszterek tanácsa visszautasította a 4 százalék alatti hozammal történő kötvénycserét.

Amerika is segítette a forintot

Az amerikai tartalékbank-rendszer (Fed) tegnap esti bejelentése szintén támogatta a kockázatosabb piaci eszközöket. Az amerikai monetáris döntéshozók ugyanis egyértelművé tették, hogy 2014 második feléig marad a zéró százalékos kamatpolitika. Ez nagymértékű dollárgyengülést okozott, ugyanis kifogta a szelet az amerikai kötvényhozamok emelkedésére játszók vitorlájából. Egyben felszabadulást hozott a befektetői hangulatba, hiszen a világ húzóerejének számító Egyesült Államokban mostantól szinte ingyen van a hitel. A bejelentésre jelentősen gyengült a dollár.
A Fed állásfoglalása kétélű fegyver, hiszen egyrészt azt üzeni, hogy „mankót adok, mert megtehetem”, másrészt azt, hogy „mankót adok, mert szükséged van rá”. Ráadásul még két évig. A Fed bejelentése szinte automatikusan hozta a dollár gyengülését, a nyersanyagárak emelkedését és a tőzsdék emelkedését. (Bár ez utóbbi reakció mérsékelt maradt, főleg a felemás amerikai gyorsjelentések miatt.) A dollár azért gyengült, mert a befektetők elkezdtek kockáztatni, ezért kevesebb amerikai állampapírt vesznek, tehát kevesebb dollárt vásárolnak. Az amerikai hozamok belátható ideig alacsonyak maradnak, ezért egyre többen merészkednek ingoványos területre, így jutott ismét szerephez a forint is. A hazai deviza ereje ugyanakkor mostantól már csak részben van kiszolgáltatva a kormány és a nemzetközi szervezetek közti tárgyalásoknak. Sokkal valószínűbb, hogy a hazai deviza az elmúlt napokban letáborozott a 300-as euró árfolyamon és innen az európai fejlemények fogják kizökkenteni. Friss árfolyamokat itt talál.