Az MNB monetáris tanácsa szoros szavazás után döntött a 7%-os alapkamat tartása mellett, a tanács előtt volt még egy javaslat, mely 50 bázispontos emelésről szólt - a piac ez utóbbi elfogadását várta előzetesen a jegybanktól.

Máshogy látták a kockázatokat

Fotó: Soós Lajos/MTI

A döntést követő sajtótájékoztatón Simor András elmondta, hogy az alapkamat alakulását elsősorban az inflációs kilátások és a kockázati felárak alakulása határozza meg. Az infláció tekintetében a tanács úgy látta, hogy az "indirekt adóemelések 2013-as kifutása, ezzel párhuzamosan a forint prognosztizálható erősödése valószínűleg fegyelmező hatással lesz az árakra a gyenge belső kereslet mellett is", Simor szerint 2013 első felében elérhető lesz a 3%-os inflációs cél. Ebben nincs változás, a legutóbbi jegybanki kamatdöntő ülésen is hasonlóan foglalt állást a tanács, a kockázati felárak megítélésében ugyanakkor már más a helyzet, vélhetően ezért is döntött a kamat tartása mellett a tanács szűk többsége.

A grémium úgy ítélte meg, hogy a kockázati felárakra hosszabb távon is hatni fog a kormányzati kommunikáció múlt heti irányváltása, a békülékeny hangnem nyugtatni kezdte a piacokat, egyre nagyobb az esély rá, hogy Magyarország megegyezzen az EU/IMF-párossal.

Simor András szerint ennek mielőbb meg kell történnie, de pontosabb időintervallumot nem mondott.  A múlt heti tárgyalásokról szűk szavúan nyilatkozott, megerősítette, hogy a Fellegi Tamás által vezetett delegáció múlt heti tárgyalásán, melyen maga is részt vett, az EKB vezetői ismertették álláspontjukat a magyar jegybanktörvényről.

Nem az alapkamat fogja vissza a gazdaságot

Simor András szerint a kockázati felárak tartós csökkenése mellett mód nyílna a monetáris szigor enyhítésére. A jegybank első ember ugyanakkor igyekezett leszögezni, hogy jelenleg a hitelkamatok nem az irányadó ráta miatt magasak. Az elmúlt évben a lakossági hitelkihelyezés 10, míg a vállalati 5 százalékkal csökkent, ami jelzi, a kínálati oldalon van a probléma. Magyarul a bankok nem mernek kockáztatni, a kockázatvállalás kerülését pedig az elmúlt időszak kormányzati döntései csak megerősítették, így például a végtörlesztésből eredő veszteségek (Simor nem említett konkrét példákat a sajtótájékoztatón, de nyilván erre utalt). A hitelezés bővülése nélkül pedig nehéz lesz beindítani a gazdaság motorját.

Simor szerint jelenleg a magas devizakitettség miatt a forint árfolyama a fő probléma, ilyen körülmények között még egy alacsonyabb kamatszint is gátolhatná a növekedést. Önmagában az MNB szerint tehát az irányadó ráta nem fogja meg a GDP-növekedést. A jegybank ugyanakkor fenntartotta az idei évre prognosztizált 0% körüli GDP-növekedést, ebben változást nem látnak, noha az EBRD éppen ma rontotta le jócskán a magyar növekedési kilátásokra adott jóslatát.

A monetáris politika a gazdasági környezet kiszámíthatóságának fenntartásával, az árstabilitás biztosításával és a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzésével tud hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez. A Monetáris Tanács szükség esetén kész a rendelkezésére álló eszközöket a fenti célok érdekében alkalmazni.