A piacot alaposan meglepve helyben hagyta a 7%-os irányadó kamatot az MNB. Az indokokról és a magyar illetve világgazdasági helyzet elemzéséről később tájékoztat az MNB.

A felfelé ható inflációs kockázatok és a forint árfolyamának folyamatos gyengélkedése - elemzők előzetes véleménye szerint ez a két ok az, ami miatt a jegybanknak tovább kellene szigorítania a monetáris kondíciókon - nem lett igazuk.

 

 

A monetáris tanács mai döntése annak fényében még nagyobb meglepetés, hogy egyes feltörekvő piaci elemzők szerint a piac egyenesen 75 bázispontos emelést is beárazott.

A várakozásokkal szembemenő kamatdöntés hatására hirtelen gyengülni kezdett a forint, az euró árfolyama 303 forint fölé ugrott első reakcióként, majd miután a piaci szereplők kicsit emésztgették a döntést, az árfolyam visszakerült 302,2 környékére.

 

 

Londoni elemzők szerint a kormány békülékenyebb hangneme miatt csökkent a nyomás a magyar eszközökön, a Cityben már konszenzus alakult ki abban, hogy a negyedév végéig Magyarország megegyezhet egy készenléti hitelkeretről az IMF-fel és az EU-val. A Goldman Sachs ugyanakkor felhívja rá a figyelmet, hogy az IMF által támasztott gazdasági feltételek akár újra nyomást gyakorolhatnak Magyarországra, ha azok teljesítési nehézségekbe ütközik Budapest számára.

A helyzet valóban javult - mégis fölösleges kockázatot vállalt az MNB?

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere úgy véli, hogy az elmúlt hetek látványos javulása ellenére felesleges kockázatot vállalt, és így hibázott az MNB abban, hogy ma nem emelte tovább az alapkamatot. Az ország kockázati megítélését tükröző indikátorok a nagy javulás után jelenleg is csak a december végi helyzethez hasonlítanak, azonban el kell ismerni, hogy az év első heteiben mind a hazai, mind a nemzetközi folyamatokban komolyabb javulás következett be.

Úgy tűnik, a kormány belátta, hogy mindenképp szüksége van az IMF megállapodásra, és ennek érdekében kész elfogadni a feltételeket. A globális gazdaság és az eurózóna helyzetének megítélése is jelentősen változott az elmúlt hónap során. Az egyre jobb amerikai makrogazdasági adatok miatt csökkentek az általános recessziós félelmek, az eurózónában pedig az ECB három éves korlátlan likviditást nyújtó új eszköze jelentett nagy segítséget az európai bankszektornak, és azon keresztül a problémás helyzetben lévő államoknak.

Bebesy szerint azonban így is maradt a bizonytalanság, és az MNB részéről indokolt lett volna az óvatosság, amíg nem kerül tető alá az IMF megállapodás.

Fixre veszik az EU/IMF-megállapodást

A mai kamatdöntés mindenképpen meglepő az MNB részéről, mivel a piac már be is árazta a várt kamatemelést - véli Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

A mostani döntés azért is váratlan, mivel a decemberi emelésnél a Monetáris Tanács egyöntetűen az emelésre szavazott, miközben a mostani országkockázati felár és euró/forint árfolyam még mindig meghaladja az akkori szintet.

Horváth István szerint az MNB mai döntése vélhetően azt feltételezi, hogy biztos az EU-IMF megállapodás, vagy az MNB bizonytalan az áfa és a jövedéki adó emelések inflációra gyakorolt hatásában. Ugyanakkor a mostani döntés kockázata az, hogy az elmaradt emelést a következő hónapban kell meglépnie, addig pedig tovább gyengül a forint.