Léptünk egyet a készenléti hitelkeret felé, de három ügyben nem engedünk

Magyarország kész a tárgyalások megkezdésére - közölte újságírókkal a kormányfő, miután megbeszélést folytatott José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével. Kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy nincs szükség az Országgyűlés összehívására az eredetileg tervezett időpont előtt a Brüsszel által elvárt törvényi változtatások végrehajtása érdekében.

Csatlakozunk a stabilitási paktumhoz

Barroso mutatja az utat?

Orbán Viktor azt fogja javasolni szerdán az Országgyűlés illetékes bizottságának, hogy Magyarország csatlakozzék a készülő uniós pénzügyi paktumhoz - ezt szintén Brüsszelben közölte a miniszterelnök, bár erre a nap folyamán már korábban is utalt. Fontos gesztus ez a magyar féltől az EU irányába, hiszen Magyaroszág először - igaz, meglehetősen zavaros körülmények között - nemet mondott az európai fiskális paktumra, később pedig úgy módosította álláspontját, hogy parlamenti jóváhagyásért folyamodik.

A miniszterelnök a mai napon találkozott az EP elnökével, tanácskozott az Európai Tanács elnökével is, a megbeszéléseken Orbán Viktor végig kompromisszumkésznek mutatkozott, hangsúlyozva, hogy Magyarország meg akar felelni az uniós elvarásoknak, hogy minél hamarabb megkezdhesse a tárgyalásokat egy készenléti hitelről.

A lényegi kérdésekben egyetértett Orbán és Barroso

A magyar miniszterelnök a "magyar nap" záróakkordjaként Jose Manuel Barrosóval találkozott, a Bizottság elnöke szerint a megbeszélés "konstruktív volt". Orbán azonban több ügyben megmakacsolta magát, így például az MNB vezetőinek fizetése kapcsán, a megnyirbált járandóságokat a kormány nem kívánja újra felemelni. Ugyanígy ragaszkodik hozzá Budapest, hogy a jegybank elnöke, és az intézmény vezetői, így a monetáris tanács tagjai, a Parlamentben esküt tegyenek a magyar alkotmányra. Orbán Viktor már múlt hét keddi brüsszeli sajtótájékoztatóján is hangoztatta, hogy utóbbi nem újdonság, ez eddig is így volt. A bírák nyugdíjazását pedig a nyugdíjreform részeként aposztrofálta, azt kéri a Bizottságtól, hogy mutassa ki a diszkriminációt.

A legfőbb ütközési pontokban azonban megegyezés mutatkozik, a kormány módosítani fogja a jegybanktörvényt, elvetve a PSZÁF és az MNB összevonásának lehetőségét.

A Bizottság észrevételeinek megfelelően a kormány kezdeményezni fogja azt is, hogy a jegybanktörvényből az Országgyűlés vegye ki a Monetáris Tanács (MT) tagjainak felmentésére vonatkozó passzust, és azt is, hogy a kormány egy tagja részt vehessen az MT ülésein. Utóbbi kapcsán viszont Orbán Viktor megjegyezte, valamilyen együttműködésnek lennie kell a kormány és a jegybank között, ezért, közösen meg kell alkotni ennek formáját: „ha ez nem jó így, akkor találunk más megoldást”.

Elfogadja a kabinet az adatvédelmi hatósággal kapcsolatos bizottsági észrevételeket is. Orbán Viktor elmondta, nincs értékkülönbség a Bizottság és Magyarország között ezzel összefüggésben, „nekünk is fontos a hivatal autonómiája, és mivel az összes bizottsági javaslat a függetlenség megerősítésének irányába mutat, el is fogjuk őket fogadni” – tette hozzá a kormányfő.

Az igazságszolgáltatás átszervezésével kapcsolatban Orbán Viktor kifejtette, itt nincs jogi vita a kormány és a Bizottság között. Bár kötelezettségszegési eljárás valóban nem indult Magyarország ellen ez ügyben, a testület viszont múlt héten levélben kért információkat a kabinettől, előrevetítve az esetleges aggályait. A kormányfő ígéretet tett arra, hogy az egyhónapos határidőn belül megválaszolják ezt a levelet is.

Jelezte, hogy az egyeztetések alacsonyabb szinten folytatódnak a következő hetekben, és a Bizottság által – a kötelezettségszegési eljárás első szakaszában – szabott egyhónapos határidőn belül a kormány válaszolni is fog a testületnek a konkrét jogi kifogásokkal kapcsolatban. Azokban az ügyekben, ahol a kormány elfogadja a Bizottság kifogásait, már a következő kormányülésen megteszi majd a miniszterelnök a törvénymódosítási javaslatokat.

Tettünk egy lépést, de nem lett könnyebb a dolgunk

A konstruktivitás és a magyar álláspontban bekövetkezett változás ellenére sincs azonban még pontos forgatókönyv arra, hogy Magyarország mikor kezdheti meg a tényleges tárgyalásokat az IMF/EU-tandemmel a pénzügyi mentőövről. Bár londoni elemzők körében már konszenzus van kialakulóban arra nézve, hogy a magyar kormány megegyezik a tandemmel egy készenléti hitelkeretben, a Fellegi Tamás vezette tárgyalódelegációra kemény tárgyalások várnak.