A Barclays Capital, a City egyik legnagyobb befektetési cégcsoportja hétfői elemzésében közölte: számításai szerint legalább ötezer milliárd dolláros hiteles deficitcsökkentő programra lenne szükség ahhoz, hogy a hazai össztermékhez (GDP) mért amerikai államadósság-rátát a következő évtizedben stabilizálni lehessen. A Barclays Capital szerint egy ilyen mértékű megtakarítással 2021-re a GDP-érték 75-80 százalékán stabilizálódhatna az amerikai államadósság.
A ház szerint egy ennél jóval kisebb deficitcsökkentő programmal "nagyon keveset" lehetne csak elérni. Például egy kétezer milliárd dolláros névleges összegű megtakarítási terv - a különböző járulékos tényezők figyelembevételével - tíz év alatt ténylegesen 750 milliárd és ezermilliárd dollár közötti halmozott deficitcsökkentésnek felelne csak meg. Mindezek alapján a Barclays Capital londoni elemzői továbbra is magasnak ítélik az Egyesült Államok leminősítésének kockázatát.
Az egyik vezető citybeli pénzügyi-befektetési elemző cég, a Capital Economics tanulmánya szerint az adósságplafon emeléséről szóló egyezség létrejötte esetén is "mind nehezebb elképzelni", hogy az Egyesült Államok miként tudná megőrizni lehetséges legjobb, "AAA" adósbesorolását.
A JP Morgan bankcsoport előrejelzése szerint a következő két évben jelentős költségvetési szigorítások várhatók ugyan az Egyesült Államokban, ám az amerikai költségvetési pálya még ezzel együtt is messze lesz attól, hogy stabilizálható legyen az államadósság-ráta.
Az amerikai megállapodás hírére a piacok valamelyest megkönnyebbültek, a tőzsdeindexek emelkedtek, a menedékdevizák gyengültek - részletek >> |
A Commerzbank londoni elemzőinek hétfői - "Megállapodás, happy end nélkül" címet viselő - értékelése szerint ugyanakkor "végső soron lényegtelen" az a kérdés, hogy valamelyik hitelminősítő rontja-e az amerikai "AAA"-t, vagy sem, és nem is az forog kockán, hogy az amerikai pénzügyminisztérium esetleg egy-két napot késik az esedékes számlák kifizetésével.
A cég szerint a baj az, hogy az adósságlimittel kapcsolatos törvényhozási huzavona "romba döntötte" az amerikai politikai rendszerbe vetett bizalmat, azzal kapcsolatban, hogy a Kongresszus jelenlegi állapotában képes lesz-e felvázolni egy olyan költségvetési politikát, amely fenntartható, és "gazdaságilag is van értelme".
Messze még a vége - a tőke Kína felé veszi az irányt?
Az ausztrál pénzügyminiszter, Wayne Swan annak fontosságára hívta fel a figyelmet, hogy az amerikai politikusoknak a mostani, rendkívül fontos lépésen túl további intézkedésekről kell dönteniük. Úgy fogalmazott: "ez rendkívül fontos lépés, de meg kell tenni a következőt is. Látnunk kell a költségvetési konszolidáció pályáját az Egyesült Államokban". Ez szükséges a világpiaci bizonytalanság csökkentéséhez - tette hozzá.
Csu Pao-liang, a kínai fejlesztési és reformbizottságának közgazdásza szerint a megállapodás enyhíthet a hosszú távú befektetők aggodalmain, ám hangsúlyozta, hogy az amerikai adóskockázati besorolás rontásának továbbra is "nagy a valószínűsége". Amerika visszaminősítése esetén csökkenne az országok hajlandósága dollár tartására, ami jelentős tőkeáramlást indítana el a fejlődő piacok irányába, így Kínába is - tette hozzá.
Párizsban Francois Baroin pénzügyminiszter "a megfelelő irányban tett lépésnek" nevezte a döntést és a Görögországnak nyújtandó újabb mentőcsomagról született megállapodáshoz hasonlította fontosságát.
Kemény kritika: Obama zsarolható?
Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász éles kritikával illette az adósságplafon megemelésének kereteiről létrejött megállapodás miatt Obama elnököt a New York Times online kiadásában, mondván, a megállapodással nem hogy nem sikerült elkerülni a katasztrófát, hanem az elnök és pártja számára az maga a katasztrófa.
A megtakarítási program csak tovább mélyíti a gazdasági válságot és hosszabb távon nem javítja, hanem növeli az amerikai költségvetési hiányt. A megállapodással Krugman szerint az a legnagyobb gond, hogy az amerikai politikában már nyilvánvalóan semmilyen árat nem kell fizetni nyers zsarolásért, ami a banánköztársaság-státusz felé vezető lejtőre taszíthatja az Egyesült Államokat.
Krugman rámutat, hogy az Egyesült Államok még nem lábalt ki a pénzügyi válság gazdasági következményeiből és legalább 2013-ig még gazdasági stagnálással kell számolni. "A legrosszabb amit ilyen esetben tenni lehet, az az állami kiadások csökkentése, ami csak még jobban visszafogja a gazdasági teljesítményt" - fejtette ki. "A kiadások csökkentése gazdasági stagnálás idején nem hogy nem javítaná, de még ronthatja is a költségvetés helyzetét."
Krugman a kiadáscsökkentést mint gazdasági gyógymódot a középkori orvosláshoz hasonlítja, amikor érvágással "gyógyították" a betegeket és ezzel csak még jobban legyengítették őket.
Krugman szerint Obama elnök most is, mint tavaly decemberben, amikor meghosszabbította a magas jövedelműek adókedvezményeit, engedett a "zsarolásának" és meghátrált, további zsarolásra bátorítva ezzel a republikánusokat. "Lesz még bőven alkalom krízis kirobbantásával fenyegetőzni, hacsak az elnök nem enged a követeléseknek, és mostantól bízván lehet rá számítani, hogy engedni fog" - idézi a New York Times online kiadása a Nobel-díjas közgazdászt.
MTI, Privátbankár