Az elmúlt években a banki devizahitelek törlesztőrészlete az árfolyamváltozás, a bankok egyoldalú kamatemelése, illetve az árfolyamrés miatt emelkedhettek – mondta Windisch László, a jegybank felügyeleti alelnöke a Parlament gazdasági bizottságának meghallgatásán. A Kúria az utóbbi két tétel kapcsán tette lehetővé a döntéshozóknak, hogy beleavatkozzon a közjogi szerződésekbe – mondta az alelnök.

Rendben kiment a levelek zöme

A bankoknak 2,1 millió levelet kellett kiküldeni április végéig. A törvény lehetővé tette bizonyos bankoknak, hogy később számoljanak el. Ezen körből a legjelentősebb tételt, az a 88 ezer ügyfél jelenti, akik a K&H-csoporthoz köthető. Windisch László szerint összesen 57 ezer levél került késedelmesen kiküldésre, ezek többsége 5 napon belül postára került. Az MNB-nek egyedül a Banif Plus esetében kellett komoly retorzióval élniük a késedelmes tájékozatás miatt fellépnie.

Bankoktól kapott elszámolási és forintosítási tájékoztatók. MTI Fotó: Balázs Attila

Az alelnök szerint korábban 167 700-an éltek a kedvezményes végtörlesztéssel, közülük 103 ezren kértek elszámolást, ezt november végéig kapják meg az érintettek. A nyári elszámoláskor 3,4 millió elszámolólevelet kell kiküldeni majd a bankoknak – mondta az alelnök.

744 milliárd ment vissza az ügyfélnek

A bankok a mostani elszámolás során 744 milliárd forintot térítettek vissza devizahiteles ügyfeleiknek, így az a nézet téves, hogy nem minden hitelesen segített a törvényi szabályozás – hangsúlyozta Windisch. Az említett összegből 181,3 milliárd forintot kaptak vissza a már lezárt devizahitel szerződéssel bíró ügyfelek. A visszatérített összegből 532,7 milliárd a fennálló tartozást csökkenti. Ezen belül 390,5 milliárd forint a rendes (nem esedékes), 142,2 milliárd forint a lejárt tőketartozást csökkenti. A fennmaradó 30 milliárd az árfolyamgátas szerződések gyűjtőszámlákon gyűlő összegét csökkenti.

Az elszámolt összeg 48 ezer szerződés esetében elegendő volt arra, hogy a teljes fennmaradó összeget csökkentse. 1,149 ezer szerződés már korábban megszűnt (ők pénzt kaptak vissza), így a rendszerben mindeddig 657 ezer szerződés maradt.

16,5 százalék az átlagos tehercsökkenés

Windisch László

A hitelesek esetében átlagosan 16,5 százalékos tőketartozás-csökkenés történt – jelentette be Windisch László. A törlesztőrészlet ennél jelentősebb mértékben csökken, hiszen a forintosítás okán a kamatszint is csökken legtöbbjüknél, tekintve, hogy a bankoknak vissza kell térniük a tisztességes kamatszintekhez.

Az ügyfelek 77 százaléka esetében csökkent vagy stagnált a törlesztőrészlet, ezen belül 330 ezer ügyfél, az érintettek 54 százaléka volt az, ahol csökkent a törlesztés, a 23 százalék stagnáló törlesztőrészlettel bírók java része árfolyamgátas. A 172 ezer árfolyamgátas devizaadósnak a törlesztőrészlete vagy csökken vagy stagnál, ugyanakkor esetükben is csökkent a tőketartozás – mondta az alelnök: a gyűjtőszámlák 85,5 százaléka megszűnt az elszámolás nyomán, a fennmaradókon a tőkeállomány 92 százalékkal csökkent.

A megkésők és a kombi hitelesek törlesztője emelkedhetett

A törlesztőrészlet azoknál a hiteleknél növekedhet, ha kombinált terméket vett fel az adós, ahol a lakástakarékpénztári vagy biztosítással volt kombinálva a hitel, de ezek lejártak. Esetükben ugyanakkor az összes törlesztési teher csökkenhetett, hiszen már nem kellett fizetni a kiegészítő termék díját.

Ezen felül ott lehet nagyobb számban törlesztőrészlet-bővülés, ahol az adós már számottevő tartozást és így büntetőkamatot halmozott fel. Ezeket a bankok jóváírhatják az elszámolásból visszajáró összegből. További ügyfélkört jelent azok köre, ahol a bank korábban tartozás-elengedést, illetve komolyabb kedvezményt adott – a törvény értelmében ezeket is levonhatta az elszámolási összegekből. Windisch László tájékoztatása szerint a tőketartozás azonban ezen ügyfelek esetében is számottevően csökkent, még akkor is, ha ez a törlesztőrészletekben nem érződik, hiszen a késedelmes tételek lettek leszámolva.

Nem várnak sok panaszt

Az MNB kivizsgálta az árfolyamgátas szerződések körüli panaszokat és kiderült, hogy a bankok az ügyfelek számára félreérthető tájékoztatást adtak, ám ennek ellenére egyetlen ügyfél esetében sem történt szabálytalanság: az árfolyamgátas ügyfelek törlesztőrészlete nem emelkedett a 2015. januári szint fölé.

Az eddigi információk alapján Windisch László elégedettségét fejezte ki az elszámolás és forintosítás végrehajtásával kapcsolatban. Tájékoztatása szerint eddig 180 írásos panasz érkezett a jegybankhoz, míg a Pénzügyi Békéltető Testület előtt eddig 140 ügy indult meg. A törvény szerint a panaszosnak 30 napon belül első körben saját bankjához kell fordulnia, a jegybank szerint a panaszosok száma nem fog számottevően növekedni, meggyőződésük, hogy a bankok a bejelentések zömét rendben rendezni tudta.

Kapásból 17 százalék kedvezmény

Rogán Antal, a Gazdasági Bizottság elnöke szerint fontos hangsúlyozni, hogy az érintettek 77 százalékának csökkent vagy stagnált a törlesztőrészlete. Ugyanakkor a tőketartozás szinte minden esetben komolyan csökkent, már csak azért is, hiszen a forintosításnak köszönhetően mentesültek az átváltási árfolyamnál 17 százalékkal magasabb jelenlegi svájci frank árfolyam hatásától. Ez a különbség még jelentősebb lenne, ha nem konszolidálódott volna a svájci frank árfolyama a januári kilövéshez képest.

A fizetéssel elmaradók helyzetére további megoldás kell

A bizottsági elnök megjegyezte, azon 23 százaléknyi, 152 ezer ügyfélből, akiknek nőtt a törlesztőrészlete, 110 ezer azok aránya, akik már több, mint 90 napja nem tudják törleszteni a hitelüket. Ezeknél az esetéknél ki kell dolgozni új lehetőségeket, hiszen itt már a lakások, a lakhatás védelme a fontos – mondta Rogán Antal, megjegyezve, hogy a kérdés akár a nyári ülésszakon a kormány és a Parlament elé kerülhet. Mondataiból nem derült ki, hogy ezt pusztán szociális ügyként kerül-e kezelésre.