Az azt tervezők között a gyermekvállalás és az új lakás vásárlása tekinthető a legkomolyabb változásnak, míg az új munkahely, illetve a fizetésemelés jóval hátrébb sorolódik. A magyar lakosság ugyanakkor többségében konzervatív a lehetőségei megragadása kapcsán, akár pénzügyekről, akár más területekről van szó.
Nem csak a pénz számít
Az anyagi gyarapodás – a magasabb jövedelem és a megtakarítás – a legáltalánosabban megcélzott előrelépés a felnőtt lakosság körében – derült ki a CIB Bank megbízásából az NRC által készített reprezentatív felmérésből. A terveket, azok fontosságát, és a megvalósulási esélyüket együttesen bemutató index alapján a magyarok számára az anyagi gyarapodás (65 pont) a leghangsúlyosabb előrelépési törekvés, de a karrier fejlődése (59 pont) is erőteljesen megjelenik. Ami a várt anyagi gyarapodás léptékét illeti, a megkérdezettek döntő többsége – 86 százaléka – néhány millió forintnyi megtakarítást már lényeges előrelépésnek tekintene, de majdnem ekkora egy lakáshitel visszafizetésének a támogatottsága is.
A kutatásból is jól látszik, hogy a vagyon növelése csupán a kezdő lépés a valós tervek megvalósításának irányába. Ha együttesen nézzük a terveket és a becsült megvalósítási esélyeket, akkor a lakásfelújítás, a nagyobb utazás és az egészségesebb életmódra váltás a legjelentősebb tervezett előrelépés, melyek a közeljövőben meg is fognak valósulni. Érdekesség, hogy bár a gyerekvállalás és az új lakás vásárlása nem tartoznak a legelterjedtebb célok közé, de ha a következő 2-3 évben megvalósulnának, azt az érintettek jelentős előrelépésnek tartanák: a gyerekvállalás az ezt tervezők 61 százalékának, az új lakás vásárlása az ezt tervezők 48 százalékának a leglényegesebb előrelépést jelentené.
A családom fontosabb, mint a munkám
A lakosság többségére jellemző, hogy a családi, magánéleti boldogulást többre tartják a szakmai karriernél. Ez utóbbi eléréséhez a kitartó munka és a sok kis lépés stratégiáját tartják üdvözítőnek.
A lehetőségek kihasználásával kapcsolatban inkább konzervatívak a megkérdezettek, háromötödük alaposan megfontolja a lehetőségeket, és óvatosan dönt, 26 százalékuk pedig inkább biztosra megy, és még a legkisebb kockázatot is kerüli.
Csupán 7 százalékuk mondta, hogy az előrelépési lehetőségeket akkor is megragadják, ha benne van a kockázata annak, hogy esetleg visszafelé sül el a terv, és a végén rosszabb helyzetbe kerülnek. A kifejezetten kockázatkerülő csoport látja a legkevésbé sikeresnek a stratégiáját, vagyis az is kiderül az eredményekből, hogy időnként igenis megéri magasabb kockázatot vállalni a siker érdekében.
A védelmi és a külügyi tárca élén.
