Közép- és hosszabb távon kérdéses, mennyire képes szavatolni az állam az időskori járandóságok értékállóságát és a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyát
Miközben a felmérések szerint a magán-nyugdíjpénztári tagok harmada-fele is visszaléphet az állami tb-kassza "védernyője" alá, közép- és hosszabb távon kérdéses, mennyire képes szavatolni az állam az időskori járandóságok értékállóságát és a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyát - írja a keddi Világgazdaság.
A költségvetési kitekintés a foglalkoztatás radikális bővülésétől reméli a tb-kassza hiányának lefaragását, de ha a növekedés elmarad a remélttől, a cikk szerint a GDP 2-3 százalékára rúgó lyuk jelenhet meg a nyugdíjalap büdzséjében.
A kormányzati előrejelzés kész tényként kezeli, hogy a munkáltatók a következő években 24, a munkavállalók pedig 10 százalékos járulékkal veszik ki a részüket az időskori ellátások finanszírozásából, tehát sem a 9,5 százalékos mérték visszatéréséről, sem a magánnyugdíjpénztárak 8 százalékos részének "visszaadásáról" nincs szó, ahogy bármiféle járulékcsökkentésről sem - állapítja meg a Világgazdaság.
Az állami nyugellátást a következő egy-két évtizedben ugyan nem fenyegeti a finanszírozás ellehetetlenülése, ám a kormány által remélt foglalkoztatásbővülés esetleges elmaradásával már néhány éven belül ismét hiányos lehet a Nyugdíjbiztosítási Alap. Ennek csökkentésére pedig könnyen szóba jöhet az éppen ezekben az években 65 év felé közelítő nyugdíjkorhatár további emelése, az induló nyugdíj számítási szabályainak módosítása, netán az indexálás átalakítása.
Amíg ténylegesen meg nem valósul az egyéni számlás szisztéma az állami tb-ben, az időskori járandóságok sorsa a jogszabályváltozások és a jogalkotók kezében van - írja a lap.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A nyugdíjpénztári megtakarításokat nem tervezik lakáscélra elkölteni az emberek, az állampapír-kamatból a többség másik állampapírt vásárol, a családi adókedvezményt elviszik a napi kiadások, az inflációt pedig 9 százalékosra várják az idén a magyarok. A nyugdíjasok különösen pesszimisták az anyagi helyzetükkel kapcsolatban.
A lakossági ügyfelek most már nem lehetnek „súlyosan gondatlanok”, ha a bank nevében szedik rá őket. Az öncsalókat viszont továbbra sem fogják kártalanítani. Az MNB korábbi ajánlásait pedig szigorúan be fogja vasalni a bankokon, mert az éltanulóknál sokkal kevesebb a csalás, mint a renitenseknél.
Az egyenleg felét lehet lakáscélra felhasználni. Ha valaki átlépi a limitet, mulasztási bírságot kaphat, amit persze el is engedhetnek. Öt hónap alatt találta ki a NAV és az NGM, mi legyen a túlköltő renitensekkel. Valószínűleg büntetlenül megússzák.
A legtöbben lakáscélra használták fel a munkáshitelt, de minden hatodik fiatal autót vásárolt belőle, minden nyolcadik pedig befektette a 4 milliós kölcsönt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felméréséből.
Május 1-jétől minden jelentős magyarországi kereskedelmi bank elfogadja hitelcélként a legrosszabb, „I” energetikai besorolású lakóingatlanokat a használt lakások vásárlására felvett jelzáloghitelek esetén.
Idén is több mint ezer gimnazista és felkészítő pedagógusaik vettek részt a Privátbankár tavaszi pénzügyi vetélkedőjén. A győztes csapat Budapestről érkezett, a Top 4-be kőszegi, budakeszi és szegedi gimisek kerültek be.