Közép- és hosszabb távon kérdéses, mennyire képes szavatolni az állam az időskori járandóságok értékállóságát és a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyát
Miközben a felmérések szerint a magán-nyugdíjpénztári tagok harmada-fele is visszaléphet az állami tb-kassza "védernyője" alá, közép- és hosszabb távon kérdéses, mennyire képes szavatolni az állam az időskori járandóságok értékállóságát és a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyát - írja a keddi Világgazdaság.
A költségvetési kitekintés a foglalkoztatás radikális bővülésétől reméli a tb-kassza hiányának lefaragását, de ha a növekedés elmarad a remélttől, a cikk szerint a GDP 2-3 százalékára rúgó lyuk jelenhet meg a nyugdíjalap büdzséjében.
A kormányzati előrejelzés kész tényként kezeli, hogy a munkáltatók a következő években 24, a munkavállalók pedig 10 százalékos járulékkal veszik ki a részüket az időskori ellátások finanszírozásából, tehát sem a 9,5 százalékos mérték visszatéréséről, sem a magánnyugdíjpénztárak 8 százalékos részének "visszaadásáról" nincs szó, ahogy bármiféle járulékcsökkentésről sem - állapítja meg a Világgazdaság.
Az állami nyugellátást a következő egy-két évtizedben ugyan nem fenyegeti a finanszírozás ellehetetlenülése, ám a kormány által remélt foglalkoztatásbővülés esetleges elmaradásával már néhány éven belül ismét hiányos lehet a Nyugdíjbiztosítási Alap. Ennek csökkentésére pedig könnyen szóba jöhet az éppen ezekben az években 65 év felé közelítő nyugdíjkorhatár további emelése, az induló nyugdíj számítási szabályainak módosítása, netán az indexálás átalakítása.
Amíg ténylegesen meg nem valósul az egyéni számlás szisztéma az állami tb-ben, az időskori járandóságok sorsa a jogszabályváltozások és a jogalkotók kezében van - írja a lap.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A 11 százalékos minimálbér-emelés tehát a bankok feltételein is változtatni fog hamarosan, ez pedig nem minden társadalmi csoportnak kedvez, mivel a bankok többsége a nettó minimálbérnek megfelelő összeg igazolásához köti a hitelfelvételt. Ez az összeg 2025-ben 193 ezer forint volt, 2026-tól pedig 214 ezer forint fölé emelkedett.
A Központi Statisztikai Hivatal közzétette a 2025-ös éves inflációs adatot, vagyis a fogyasztói árak tavalyi emelkedésének mértékét. Ez egyben meghatározza a bankszámlák idei maximális díjemelési mértékét, továbbá két fontos állampapír idei évi kamatmértékét is.
Újabb csúcsra, 274 milliárd forintra emelkedett novemberre az új lakáshitel-szerződések összege, ami egyértelműen az Otthon Start hitel berobbanásának köszönhető – hívja fel a figyelmet Fülöp Norbert Attila, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. A személyi kölcsönök iránt szintén nagyon erős az érdeklődés, a január óra elérhető munkáshitel iránti kereslet viszont eddigi mélypontjára zuhant a tizenegyedik hónapban.