Közép- és hosszabb távon kérdéses, mennyire képes szavatolni az állam az időskori járandóságok értékállóságát és a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyát
Miközben a felmérések szerint a magán-nyugdíjpénztári tagok harmada-fele is visszaléphet az állami tb-kassza "védernyője" alá, közép- és hosszabb távon kérdéses, mennyire képes szavatolni az állam az időskori járandóságok értékállóságát és a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyát - írja a keddi Világgazdaság.
A költségvetési kitekintés a foglalkoztatás radikális bővülésétől reméli a tb-kassza hiányának lefaragását, de ha a növekedés elmarad a remélttől, a cikk szerint a GDP 2-3 százalékára rúgó lyuk jelenhet meg a nyugdíjalap büdzséjében.
A kormányzati előrejelzés kész tényként kezeli, hogy a munkáltatók a következő években 24, a munkavállalók pedig 10 százalékos járulékkal veszik ki a részüket az időskori ellátások finanszírozásából, tehát sem a 9,5 százalékos mérték visszatéréséről, sem a magánnyugdíjpénztárak 8 százalékos részének "visszaadásáról" nincs szó, ahogy bármiféle járulékcsökkentésről sem - állapítja meg a Világgazdaság.
Az állami nyugellátást a következő egy-két évtizedben ugyan nem fenyegeti a finanszírozás ellehetetlenülése, ám a kormány által remélt foglalkoztatásbővülés esetleges elmaradásával már néhány éven belül ismét hiányos lehet a Nyugdíjbiztosítási Alap. Ennek csökkentésére pedig könnyen szóba jöhet az éppen ezekben az években 65 év felé közelítő nyugdíjkorhatár további emelése, az induló nyugdíj számítási szabályainak módosítása, netán az indexálás átalakítása.
Amíg ténylegesen meg nem valósul az egyéni számlás szisztéma az állami tb-ben, az időskori járandóságok sorsa a jogszabályváltozások és a jogalkotók kezében van - írja a lap.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A pénzügyminiszter június 5-ére, vagyis holnapra ígért részleteket az 1 milliárd forint feletti vagyonokra kivetendő 1 százalékos kulcsú adóról. Kérdés, hányan eshetnek az új sarc hatálya alá azok közül, akik a vagyonukat a hazai privátbanki szolgáltatóknál fialtatják. Összesen 13 ezer milliárd forintról van szó, amely több mint 64 ezer számlán fial.
A pénzügyminiszter ígérete szerint e hét pénteken derülhet ki, hogyan kívánja a kormány megsarcolni a legalább 1 milliárd forintos vagyonnal rendelkezőket, egyúttal eltörölni a bizalmi vagyonkezelők adómentességét. Erről is beszélt lapunk főszerkesztője, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában.
Itt a májusi kánikula, így már most a pálmafák, a vízpart vagy épp a hűvös hegyvidéki tájak után vágyakozunk. A nyaralási szezon küszöbén azonban sokunk szembesül a rideg valósággal, hogy a vágyak nagyok, az erre felhasználható összeg viszont igen karcsú. Tavaly az átlagos nyaralási költés már megközelítette a 600 ezer forintot családonként és ez az összeg 2026-ban még magasabb lehet. Az alacsonyabb kamatok és a gyors ügyintézés miatt kézenfekvő megoldásnak tűnik, hogy hitelből utazzunk. De szabad-e, és ha igen, hogyan érdemes személyi kölcsönből finanszírozni a pihenést?
Nem csak a Magyar Nemzeti Bank tartja az alapkamatát még mindig 6 százalék felett, több pénzintézet is ezt meghaladó vagy ettől ettől alig elmaradó betéti ajánlatokkal igyekszik magához csábítani az ügyfelek megtakarításait a BiztosDöntés.hu összesítése szerint. Hiába azonban az akár 6-8 százalékos kamat, a lekötött betétekért nem kapkodnak, a bankszámlákon lévő pénz 15 százalékát fektette be csak így a lakosság.