A szakértő szerint, amíg Magyarországon sokan vannak a jövedelmüket, és így az adókat és járulékokat eltitkolók, addig a svéd modell nem vezethető be
Az egyéni járulékszámlára befizetett összegek után járó járadékfizetést csak a jövendő generációknál lehetne bevezetni, de akkor is egy nagyon átgondolt, több éves előkészítő munka után - nyilatkozták az MTI-nek nyugdíjszakértők, akik szerint az ismert példák közül az úgynevezett svéd modell csak az egyik lehetőség.
A svéd nyugdíjrendszerben az emberek ugyanúgy kötelezően fizetik a járulékokat, mint Magyarországon, de az állami nyugdíjkassza egy képzeletbeli számlán mindenkiről nyilvántartja, mennyi járulékot fizetett, és az összegeket egy virtuális kamattal értéken is tartja. Amikor egy svéd állampolgár nyugdíjba megy, a virtuális számláján lévő összeghez képest kapja a nyugdíját. Így, aki több legális jövedelmet vall be, azaz több járulékot fizetett, az magasabb nyugdíjra számíthat. Ugyanakkor az állam nem pótolja ki ezt a rendszert, szemben a magyarral. Amennyi pénz egy adott időszakban összegyűlik a járulékokból, annyit osztanak fel a nyugdíjasok között - magyarázták.
Vannak szakértők, akik szerint "öngyilkosság" lenne bevezetni a svéd modellt Magyarországon, mert ahhoz nincsenek meg a szükséges társadalmi és gazdasági feltételek. Többen állítják, hogy ennek felvetése csak és kizárólag a választási kampány része.
Az MTI-nek nyilatkozó szakértők azon a véleményen voltak, hogy semmilyen esetleges új rendszernek nem lehet jogfosztó hatása, vagyis az semmiképpen sem jelenthetné a mai nyugdíjak csökkentését. Ha át is vesznek valamit a svéd modellből, azt csak azoknál lehetne bevezetni, akiknek a járulékait már egyéni számlán tartják nyilván. Ma azonban ez még messze nincs így, vagyis szó sem lehetne egy svéd modell azonnali, vagy akár gyors bevezetéséről.
Matits Ágnes társadalombiztosítási szakember szerint a svéd modell alapját képező egyéni számlavezetést elengedhetetlen lenne a magyar nyugdíjrendszerbe átültetni, hiszen jelenleg senki nem tudja megmondani, hogy az évek alatt mennyi járulékot fizetett, azt meg különösen nem, hogy ez alapján mekkora összegű nyugdíjat kaphat.
Az egyéni számlavezetés ötlete már 2000-ben felvetődött - emlékeztetett -, azonban annak bevezetését főként azért halasztották el, mert az informatikai fejlesztésre nem tudták garantálni a megfelelő forrásokat. Márpedig komoly informatikai háttér nélkül nem lehet az egyéni számlát bevezetni. A társadalombiztosítási rendszer módosításának egyik első és legfontosabb lépése egy nagyon megbízható informatikai háttér biztosítása lenne - hangsúlyozta Matits Ágnes.
A gondot az jelentheti a svéd modellben, hogy az adott évben a társadalombiztosítás elvileg csak azzal gazdálkodna, amennyi pénz az állampolgárok befizetéseiből erre a célra rendelkezésre áll. Mivel azonban évről évre ingadozhat a járulékot fizetők száma, ha mindig csak a rendelkezésre álló bevételeket akarnák nyugdíjként kifizetni, akkor bizony a nyugdíjakban is számolni kellene egyfajta ingadozásra, ami csökkenést is jelenthet - magyarázta a szakember.
Ráadásul, ha a bevételek hosszú távon nem fedezik a kiadásokat, akkor a svéd rendszer logikája szerinti (új) nyugdíjak átlagos mértéke értelemszerűen alacsonyabb lehetne a mai szintnél. Ám, ha ez a rendszer kiegészül azzal, ami szintén szerves része a svéd modellnek - akinek nincs egy minimális szintű jogosultsága, annak az állam kiegészíti a nyugdíját -, akkor ez akár megfelelő működési modell lehet. Az, hogy ez a kiegészítés csak mondjuk 70 éves kortól járna, az nem azt jelenti, hogy 70 év lenne a nyugdíjkorhatár. Vagyis itt a modell interpretációjában mindenképpen van egy csúsztatás - jegyezte meg. Az igazság az, hogy a svéd modellben a jelenleginél sokkal rugalmasabb lehetne a nyugdíjba lépési életkor - tette hozzá.
A szakember véleménye szerint azonban, amíg a magyar társadalom nyugdíjrendszerhez való hozzáállása nem változik meg, tehátaddig, amíg sokan lesznek a jövedelmüket, és így adókat és járulékokat eltitkolók, addig ez a modell Magyarországon aligha vezethető be. Matits Ágnes szerint egyébként a nyugdíjak egy részét fogyasztási jellegű adókból is lehetne fizetni, amely járadékot lehetne alapnyugdíjnak is nevezni.
Az MTI-nek név nélkül nyilatkozó szakértők is egyetértettek abban, hogy a jogosultságok egyéni nyilvántartása, illetve a jelenleginél sokkal átláthatóbb, igazságosabb nyugdíjak bevezetése egyre kényszerítőbb követelmény. A mostani rendszer szerintük is reformra szorul, de a magyar lakosság életminőségét, egészségi állapotát, öngondoskodásra való hajlandóságát és a demográfiai helyzetet nézve a korhatáremelés önmagában biztosan nem megoldás - vélekedtek.
Magyarországon a jövedelem kiemelkedően nagy százalékát kell nyugdíjjárulékként fizetni az állami költségvetésbe. A mindenkori nyugdíjakat pedig ezekből a befizetésekből fizetik. A rendszer alapvető problémája, hogy kevesebb a befolyt járulék, mint amennyit nyugdíjakra kifizetnek, ezért az államnak azt mindig pótolnia kell. A számítások azt mutatják, hogy ez a hiány hosszú távon még növekedhet is, hiszen egyre inkább nő a nyugdíjasok aránya az aktív járulékfizetők számához képest - magyarázták.
Jelenleg az a legfőbb probléma, hogy egyre kevesebben vallanak be legális és valós mértékű jövedelmet, így adót és járulékot. Kevesen látják be, hogy ha ma nem fizetnek be, akkor ők is keveset kapnak majd, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt. És ez egy szigorúan járulékarányos nyugdíjat fizető rendszerben még inkább így lesz.
Ehhez kapcsolódik, hogy a magyar társadalomból még nagyban hiányzik az öngondoskodás felelőssége, az emberek megszokták, hogy az állam segít. Ebben is szemléletváltásra lenne szükség. A mai gazdasági viszonyok között nemhogy tíz-húsz évre, de négy-ötre is nehezen lehet tervezni, így ha át is vesznek a döntéshozók valamit a svéd modellből, azt nem szabad egy az egyben átültetni - mondták a szakértők.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A nyugdíjpénztári megtakarításokat nem tervezik lakáscélra elkölteni az emberek, az állampapír-kamatból a többség másik állampapírt vásárol, a családi adókedvezményt elviszik a napi kiadások, az inflációt pedig 9 százalékosra várják az idén a magyarok. A nyugdíjasok különösen pesszimisták az anyagi helyzetükkel kapcsolatban.
A lakossági ügyfelek most már nem lehetnek „súlyosan gondatlanok”, ha a bank nevében szedik rá őket. Az öncsalókat viszont továbbra sem fogják kártalanítani. Az MNB korábbi ajánlásait pedig szigorúan be fogja vasalni a bankokon, mert az éltanulóknál sokkal kevesebb a csalás, mint a renitenseknél.
Az egyenleg felét lehet lakáscélra felhasználni. Ha valaki átlépi a limitet, mulasztási bírságot kaphat, amit persze el is engedhetnek. Öt hónap alatt találta ki a NAV és az NGM, mi legyen a túlköltő renitensekkel. Valószínűleg büntetlenül megússzák.
A legtöbben lakáscélra használták fel a munkáshitelt, de minden hatodik fiatal autót vásárolt belőle, minden nyolcadik pedig befektette a 4 milliós kölcsönt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felméréséből.
Május 1-jétől minden jelentős magyarországi kereskedelmi bank elfogadja hitelcélként a legrosszabb, „I” energetikai besorolású lakóingatlanokat a használt lakások vásárlására felvett jelzáloghitelek esetén.
Idén is több mint ezer gimnazista és felkészítő pedagógusaik vettek részt a Privátbankár tavaszi pénzügyi vetélkedőjén. A győztes csapat Budapestről érkezett, a Top 4-be kőszegi, budakeszi és szegedi gimisek kerültek be.
.jpg)
A szakértő szerint, amíg Magyarországon sokan vannak a jövedelmüket, és így az adókat és járulékokat eltitkolók, addig a svéd modell nem vezethető be .jpg)
.jpg)
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
