.jpg)
Eddig csak óvatosságból takarékoskodtunk, már ha egyáltalán raktunk félre. Most már kezd beépülni a hétköznapokba: spórolni kell Eddig csak óvatosságból takarékoskodtunk, már ha egyáltalán raktunk félre. Most már kezd beépülni a hétköznapokba: spórolni kell.
Egyre kreatívabbak a pénzügyi szolgáltatók
A lakosság egyre erőteljesebben növeli tartalékait, a megtakarítási ráta a tavalyi 6-ról 7,9 százalékra nőhet 2011-ben jegybanki számítások szerint. Az óvatosságból takarékoskodók mind gyakrabban a rendszeres kisebb összegű megtakarítási lehetőségeket keresik, ami a szolgáltatókat is ajánlataik átformálására készteti.
A lakosság megtakarítási rátája a válság alatt elért magas szinthez képest idén tovább nőhet. Az óvatossági megfontolások által ösztönzött tartalékképzés következtében fokozódik a rendszeres megtakarítások iránti igény. A piacon több pénzügyi szolgáltató számít arra, hogy többek között a nyugdíjproblémák megoldására is sokan tartósan növelik majd a rendszeres megtakarításaikat és a korábbinál többen fordulnak a hosszabb távú megtakarítások felé. Ezért erőteljes innováció indult el a szolgáltatók körében és bővült a megtakarítási termékek kínálata.
Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója szerint mind több pénzügyi szolgáltató jelenik meg olyan rendszeres megtakarítási konstrukciókkal, amelyek eddig csak a biztosítói palettán szerepeltek.
Az új piaci igényekhez a befektetési alapkezelőknek is alkalmazkodniuk kell. Ennek első jele, hogy a hagyományosan nagyobb összegek elhelyezésére szolgáló befektetési alapok között is megjelentek az öngondoskodási célt szolgáló változatok. Az újfajta alapokat úgy alakítják ki, hogy egy kisebb összegű tőkebefizetéssel is érdemes legyen elindítani, amit aztán további rendszeres, havi néhány tízezer forintos befizetéssel lehet növelni. Magunk is elcsodálkozunk, ha kiszámoljuk, hogy a havonta rendszeresen befektetett tíz-húszezer forintos összeg 10-15 év alatt milyen komoly megtakarítássá épül.
A svájci frankárfolyam tegnapi újabb történelmi csúcsának árnyékában várhatóan továbbra is óvatosak maradnak a devizaadósságot felhalmozott háztartások, így hosszabb távon is visszafogottan alakul majd a fogyasztás és nőhet az érdeklődés az óvatossági célt szolgáló megtakarítási formák iránt – így számolnak a Pioneernál.
Állami ösztönzőkre is szükség lehet?
Az igényt fokozhatja, ha bővülnek a hosszú távú megtakarításokhoz kapcsolt állami kedvezmények, amire reményt látnak a befektetési alapkezelők. Innovációjukat ösztönzi, hogy a pénzügyi statisztikák szerint tavaly a megtakarítók pénze jelentős mértékben áramlott befektetési alapokba és hosszú távú betétekbe, volt olyan hónap, amikor a befektetési alapok állomány meghaladta a válság előtti szintet.
A friss adatok szerint a lakosság összesen mintegy 4100 milliárd forint értékben tart kézben értékpapírokat, amelyeknek durván a fele, mintegy 2100 milliárd forint befektetési jegy. Az alapok iránt ugyan a tavalyi évhez képest valamelyest mérséklődött az érdeklődés, de az újfajta – a megtakarítói igényhez jobban igazodó – formák megjelenésével a befektetési alapok ismét előretörhetnek.
A befektetési jegyeket forgalmazó bankok is sokat tesznek azért, hogy az új fogyasztói igényeknek meg tudjanak felelni.
Korábban a befektetési jegyek forgalmazásánál az ügyfél-kommunikáció és a technikai rendszerek is ahhoz igazodtak, hogy a befektetők jellemzően nagyobb összegeket helyeztek el az alapokban. Az új igények megjelenése újfajta kommunikációt, más megközelítést igényel. Az ügyféllel való közös gondolkodásra, az ügyfél igényeinek alapos felmérésére van szükség ahhoz, hogy valóban a megfelelő terméket választhassa a befektető. A forgalmazó bankok sokat tesznek azért – többek között a számítástechnikai háttér fejlesztésével, hogy ügyfeleik akár több befektetési alapból állíthassanak össze egy kockázatvállalási szintjüknek, élethelyzetüknek és céljaiknak megfelelő portfóliót, ami rendszeres megtakarításaik mögött áll. Sőt van olyan befektetési alap is a piacon, amely a céldátum (a befektetés várható felhasználásának dátuma) kiválasztására egyszerűsíti a befektető dolgát.
Egyre kreatívabbak a pénzügyi szolgáltatók
A lakosság egyre erőteljesebben növeli tartalékait, a megtakarítási ráta a tavalyi 6-ról 7,9 százalékra nőhet 2011-ben jegybanki számítások szerint. Az óvatosságból takarékoskodók mind gyakrabban a rendszeres kisebb összegű megtakarítási lehetőségeket keresik, ami a szolgáltatókat is ajánlataik átformálására készteti.
A lakosság megtakarítási rátája a válság alatt elért magas szinthez képest idén tovább nőhet. Az óvatossági megfontolások által ösztönzött tartalékképzés következtében fokozódik a rendszeres megtakarítások iránti igény. A piacon több pénzügyi szolgáltató számít arra, hogy többek között a nyugdíjproblémák megoldására is sokan tartósan növelik majd a rendszeres megtakarításaikat és a korábbinál többen fordulnak a hosszabb távú megtakarítások felé. Ezért erőteljes innováció indult el a szolgáltatók körében és bővült a megtakarítási termékek kínálata.
| Reálhozam: a pénztári forintok a helyüket keresik >>> |
Az új piaci igényekhez a befektetési alapkezelőknek is alkalmazkodniuk kell. Ennek első jele, hogy a hagyományosan nagyobb összegek elhelyezésére szolgáló befektetési alapok között is megjelentek az öngondoskodási célt szolgáló változatok. Az újfajta alapokat úgy alakítják ki, hogy egy kisebb összegű tőkebefizetéssel is érdemes legyen elindítani, amit aztán további rendszeres, havi néhány tízezer forintos befizetéssel lehet növelni. Magunk is elcsodálkozunk, ha kiszámoljuk, hogy a havonta rendszeresen befektetett tíz-húszezer forintos összeg 10-15 év alatt milyen komoly megtakarítássá épül.
A svájci frankárfolyam tegnapi újabb történelmi csúcsának árnyékában várhatóan továbbra is óvatosak maradnak a devizaadósságot felhalmozott háztartások, így hosszabb távon is visszafogottan alakul majd a fogyasztás és nőhet az érdeklődés az óvatossági célt szolgáló megtakarítási formák iránt – így számolnak a Pioneernál.
Állami ösztönzőkre is szükség lehet?
| A múlt hét végén több hazai befektetési alapból elpárolgott a vagyon 80%-a, melyek pénztári eszközök voltak. Az állam tehát épp hogy pénzt von ki az alapokból, méghozzá egykori magánnyugdíjpénztári forintokat. Úgy tudjuk nagyjából 40 milliárd forintot nyert az állam a különböző eszközök értékesítésével. |
A friss adatok szerint a lakosság összesen mintegy 4100 milliárd forint értékben tart kézben értékpapírokat, amelyeknek durván a fele, mintegy 2100 milliárd forint befektetési jegy. Az alapok iránt ugyan a tavalyi évhez képest valamelyest mérséklődött az érdeklődés, de az újfajta – a megtakarítói igényhez jobban igazodó – formák megjelenésével a befektetési alapok ismét előretörhetnek.
A befektetési jegyeket forgalmazó bankok is sokat tesznek azért, hogy az új fogyasztói igényeknek meg tudjanak felelni.
Korábban a befektetési jegyek forgalmazásánál az ügyfél-kommunikáció és a technikai rendszerek is ahhoz igazodtak, hogy a befektetők jellemzően nagyobb összegeket helyeztek el az alapokban. Az új igények megjelenése újfajta kommunikációt, más megközelítést igényel. Az ügyféllel való közös gondolkodásra, az ügyfél igényeinek alapos felmérésére van szükség ahhoz, hogy valóban a megfelelő terméket választhassa a befektető. A forgalmazó bankok sokat tesznek azért – többek között a számítástechnikai háttér fejlesztésével, hogy ügyfeleik akár több befektetési alapból állíthassanak össze egy kockázatvállalási szintjüknek, élethelyzetüknek és céljaiknak megfelelő portfóliót, ami rendszeres megtakarításaik mögött áll. Sőt van olyan befektetési alap is a piacon, amely a céldátum (a befektetés várható felhasználásának dátuma) kiválasztására egyszerűsíti a befektető dolgát.
Privátbankár - Zsiborás Gergő
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
