Az igazi deficit: gyermek nélkül nem lesz nyugdíjunk

A magyarok nem szándékosan tervezik a gyermektelenséget: az sokszor az állandó halasztgatás eredménye - hangzott el a Kötelező öngondoskodás II. konferencia Demográfiai deficit című paneljében. Miközben a nyugdíjrendszer fenntartásához nagy szükség lenne a nagy családokra, egyre kisebb létszámú generációk nőnek fel. A gyes és a gyed májusi korlátozása miatt 10 ezer gyermek nem született meg

Vukovich Gabriella demográfus, a KSH elnöke A család mint érték - értékteremtő család című előadásában elmondta: a magyar társadalom a családot és a gyermekvállalást még mindig értéknek tekinti, még ha látszólag meg is ingott a korábban jellemző hagyományos családfelfogás. A lakosság 87%-a a házasságot tartja a fiatalok számára a megfelelő életformának; a fiataloknál is magas, 86 százalék ez az arány. Még a jelenleg élettársi kapcsolatban élők 69%-a is a házasság mellett tette le a voksát.

Mind a férfiak, mind a nők sok gyermeket szeretnének; a vágyakhoz képest azonban mást mutatnak a tények, ugyanis a ténylegesen megszületett gyermekek száma alacsonyabb a tervezett gyermekek számánál. Egyre kisebb létszámú generációk nőnek fel egyre kevésbé stabil családokban; a jelenlegi termékenységi viszonyok mellett a mai szülői generációk gyermekeinek generációja 30 százalékkal lesz kisebb a jelenleginél.

A szakértő a Heti Válasz és a Figyelő által rendezett konferencián azt is elmondta: sokat ártott a folyamatoknak a gyes és a gyed 2010. május 1-től bevezetett korlátozása is. Azonnali hatásként havonta átlagosan 11 százalékkal kevesebb gyermek születik az elhibázott családpolitikai intézkedések hatására. Ez azt eredményezi, hogy 2010-ben először eshet 90 ezer alá az egy év alatt születő gyermekek száma.

Gál Róbert, a TÁRKI vezető kutatója előadásában elmondta: a nyugdíjrendszer elméleti modelljei és a nyugdíjmegállapítási szabályok két életszakasszal és két generációval számolnak: aktívakkal és idősekkel. A nyugdíjak azonban az életpálya-finanszírozási rendszernek csak az egyik részét jelentik. A rendszer három különböző életszakaszban lévő három generációt köt össze: gyerekeket, aktívakat és időseket. Működő finanszírozási rendszert csak ennek figyelembevételével lehet megalkotni - fogalmazott a kutató. Gál Róbert arra is felhívta a figyelmet: a nyugdíjformulák csak a munkaerőpiaci teljesítményeket veszik figyelembe, ez azonban igazságtalanságokhoz vezethet. Egy példán keresztül szemléltette: egy gyermektelen, életét végigdolgozó nő jóval magasabb (a következő generáció által finanszírozott) nyugdíjra számíthat, mint egy anya, aki 5 gyermeket nevelt fel (a nyugdíjat megtermelő generáció létszámát növelve), miközben jelentősen kevesebb járulékot fizetett be.

Gál Róbert szerint a megbízható nyugdíjrendszerek éppen ezért a népesség csökkenését eredményezhetik: a nyugdíjrendszer ugyanis feleslegessé tesz a gyermekek egy fontos, ősi "funkcióját", az idős szülők támogatását. Egyre többen játszanak tehát mások pénzére, idejére, energiabefektetésére, vagyis felnevelt gyermekére, miközben ők maguk nem alapítanak családot.

Spéder Zsolt demográfus, a Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója a gyermekvállalás halogatásának veszélyeire hívta fel a figyelmet: ennek következményeként ugyanis nem csak a gyermek születése tolódik későbbre, hanem a teljes demográfiai szerkezet is átalakul. A statisztikai adatok arra utalnak: egyre inkább növekszik a gyermektelenség esélye, pedig Magyarországon nem jellemző a tervezett gyermektelenség jelensége: nem szándékosan maradnak gyermek nélkül a magyarok, hanem ez többnyire a folyamatos halasztgatás eredménye - hangzott el a Figyelő és a Heti Válasz közös konferenciáján.

Privátbankár - Gáspár András