Az igazi deficit: gyermek nélkül nem lesz nyugdíjunk
A magyarok nem szándékosan tervezik a gyermektelenséget: az sokszor az állandó halasztgatás eredménye - hangzott el a Kötelező öngondoskodás II. konferencia Demográfiai deficit című paneljében
A magyarok nem szándékosan tervezik a gyermektelenséget: az sokszor az állandó halasztgatás eredménye - hangzott el a Kötelező öngondoskodás II. konferencia Demográfiai deficit című paneljében. Miközben a nyugdíjrendszer fenntartásához nagy szükség lenne a nagy családokra, egyre kisebb létszámú generációk nőnek fel. A gyes és a gyed májusi korlátozása miatt 10 ezer gyermek nem született meg
Vukovich Gabriella demográfus, a KSH elnöke A család mint érték - értékteremtő család című előadásában elmondta: a magyar társadalom a családot és a gyermekvállalást még mindig értéknek tekinti, még ha látszólag meg is ingott a korábban jellemző hagyományos családfelfogás. A lakosság 87%-a a házasságot tartja a fiatalok számára a megfelelő életformának; a fiataloknál is magas, 86 százalék ez az arány. Még a jelenleg élettársi kapcsolatban élők 69%-a is a házasság mellett tette le a voksát.
Mind a férfiak, mind a nők sok gyermeket szeretnének; a vágyakhoz képest azonban mást mutatnak a tények, ugyanis a ténylegesen megszületett gyermekek száma alacsonyabb a tervezett gyermekek számánál. Egyre kisebb létszámú generációk nőnek fel egyre kevésbé stabil családokban; a jelenlegi termékenységi viszonyok mellett a mai szülői generációk gyermekeinek generációja 30 százalékkal lesz kisebb a jelenleginél.
A szakértő a Heti Válasz és a Figyelő által rendezett konferencián azt is elmondta: sokat ártott a folyamatoknak a gyes és a gyed 2010. május 1-től bevezetett korlátozása is. Azonnali hatásként havonta átlagosan 11 százalékkal kevesebb gyermek születik az elhibázott családpolitikai intézkedések hatására. Ez azt eredményezi, hogy 2010-ben először eshet 90 ezer alá az egy év alatt születő gyermekek száma.
Gál Róbert, a TÁRKI vezető kutatója előadásában elmondta: a nyugdíjrendszer elméleti modelljei és a nyugdíjmegállapítási szabályok két életszakasszal és két generációval számolnak: aktívakkal és idősekkel. A nyugdíjak azonban az életpálya-finanszírozási rendszernek csak az egyik részét jelentik. A rendszer három különböző életszakaszban lévő három generációt köt össze: gyerekeket, aktívakat és időseket. Működő finanszírozási rendszert csak ennek figyelembevételével lehet megalkotni - fogalmazott a kutató. Gál Róbert arra is felhívta a figyelmet: a nyugdíjformulák csak a munkaerőpiaci teljesítményeket veszik figyelembe, ez azonban igazságtalanságokhoz vezethet. Egy példán keresztül szemléltette: egy gyermektelen, életét végigdolgozó nő jóval magasabb (a következő generáció által finanszírozott) nyugdíjra számíthat, mint egy anya, aki 5 gyermeket nevelt fel (a nyugdíjat megtermelő generáció létszámát növelve), miközben jelentősen kevesebb járulékot fizetett be.
Gál Róbert szerint a megbízható nyugdíjrendszerek éppen ezért a népesség csökkenését eredményezhetik: a nyugdíjrendszer ugyanis feleslegessé tesz a gyermekek egy fontos, ősi "funkcióját", az idős szülők támogatását. Egyre többen játszanak tehát mások pénzére, idejére, energiabefektetésére, vagyis felnevelt gyermekére, miközben ők maguk nem alapítanak családot.
Spéder Zsolt demográfus, a Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója a gyermekvállalás halogatásának veszélyeire hívta fel a figyelmet: ennek következményeként ugyanis nem csak a gyermek születése tolódik későbbre, hanem a teljes demográfiai szerkezet is átalakul. A statisztikai adatok arra utalnak: egyre inkább növekszik a gyermektelenség esélye, pedig Magyarországon nem jellemző a tervezett gyermektelenség jelensége: nem szándékosan maradnak gyermek nélkül a magyarok, hanem ez többnyire a folyamatos halasztgatás eredménye - hangzott el a Figyelő és a Heti Válasz közös konferenciáján.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A nyugdíjpénztári megtakarításokat nem tervezik lakáscélra elkölteni az emberek, az állampapír-kamatból a többség másik állampapírt vásárol, a családi adókedvezményt elviszik a napi kiadások, az inflációt pedig 9 százalékosra várják az idén a magyarok. A nyugdíjasok különösen pesszimisták az anyagi helyzetükkel kapcsolatban.
A lakossági ügyfelek most már nem lehetnek „súlyosan gondatlanok”, ha a bank nevében szedik rá őket. Az öncsalókat viszont továbbra sem fogják kártalanítani. Az MNB korábbi ajánlásait pedig szigorúan be fogja vasalni a bankokon, mert az éltanulóknál sokkal kevesebb a csalás, mint a renitenseknél.
Az egyenleg felét lehet lakáscélra felhasználni. Ha valaki átlépi a limitet, mulasztási bírságot kaphat, amit persze el is engedhetnek. Öt hónap alatt találta ki a NAV és az NGM, mi legyen a túlköltő renitensekkel. Valószínűleg büntetlenül megússzák.
A legtöbben lakáscélra használták fel a munkáshitelt, de minden hatodik fiatal autót vásárolt belőle, minden nyolcadik pedig befektette a 4 milliós kölcsönt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felméréséből.
Május 1-jétől minden jelentős magyarországi kereskedelmi bank elfogadja hitelcélként a legrosszabb, „I” energetikai besorolású lakóingatlanokat a használt lakások vásárlására felvett jelzáloghitelek esetén.
Idén is több mint ezer gimnazista és felkészítő pedagógusaik vettek részt a Privátbankár tavaszi pénzügyi vetélkedőjén. A győztes csapat Budapestről érkezett, a Top 4-be kőszegi, budakeszi és szegedi gimisek kerültek be.
.jpg)
A magyarok nem szándékosan tervezik a gyermektelenséget: az sokszor az állandó halasztgatás eredménye - hangzott el a Kötelező öngondoskodás II. konferencia Demográfiai deficit című paneljében .jpg)
.jpg)
Egyetlen dologban sikerült megállapodni az isztambuli béketárgyalásokon: a hadifoglyok és a holttestek kicserélésében. Egyelőre ez sem akar simán összejönni. 
