|
| Sverrir Sverrisson |
Sverrir Sverrisson, a dán székhelyű globális befektetési bank, a Saxo Bank szakértője elemzésében azt írja: a tőzsdén jegyzett labdarúgóklubok részvényeinek árfolyama néhány kivételtől eltekintve szörnyű teljesítményt mutatott. A Manchester United is ebbe a maroknyi körbe tartozik, mert ritka kivételként eddig nyereségesen gazdálkodott (és még most is nyereséges). Korábban a csapat részvényei is részt vettek a nyilvános tőzsdei forgalomban egészen 2005-ig, amikor is a Glazer család hitel segítségével kivásárolta a csapatot. Most a család azt tervezi, hogy a részvények egy részét ismét nyilvános forgalomba bocsátja. (A bevezetés hátteréről korábbi cikkünkből többet tudhat meg >>)
A legtöbb nyílt alapítású részvénytársaságtól eltérően a labdarúgókluboktól általában nem szoktak jelentős nyereséget várni. A legtöbb klub esetében függetlenül attól, hogy az alapítás nyílt vagy zártkörű, mindig van néhány jelentős tulajdonos, aki zsákszám önti a pénzt a klubba, sztárfocistákat vásárol, és olyan fizetésekkel rukkol elő, amelyről mások csak álmodoznak. A szurkolók (akik a mérkőzéseik jegyeit és a klub kereskedelmi termékeit megvásárolva végső soron eltartják a csapatot) a magát jól menedzselő labdarúgó klubtól elvárják, hogy a rendelkezésére álló bevételt teljes egészében fordítsa minőségi játékosok vásárlására.
A nyilvános tőzsdei fogalomba bevezetett labdarúgó klubok részvényei jobbára leszerepeltek (vagy épp most szerepelnek le):
A táblázatban felsorolt részvények átlagos éves megtérülése mínusz 10 százalék, a pozitív végletet a Manchester United képviseli 27,3 százalékkal, a negatív oldalon pedig a Watford áll mínusz 44,7 százalékkal. A tőzsdéről már kivezetett labdarúgóklubokat a jelenlegi feneketlen zsebű tulajdonos rendszerint alacsony áron, hosszú távú befektetésként vagy kedvtelésből szerezte meg.
Egyedül az ismét tőzsdei megmérettetést tervező Manchester United lóg ki a sorból. Lehet ebből arra következtetni, hogy a történelem megismétli magát, és a részvény ismét méltányos méretű megtérüléssel kecsegtet? Nem valószínű - véli Sverrisson. Az évek során a csapat nem kis sikerrel a saját nevelésű játékosokra épített, így nem kellett túl sok készpénzt kiadnia a játékosvásárlásra. Ezt az üzleti modellt azonban egyre nehezebb fenntartani a sport mai világában, mert a legfőbb vetélytársként fellépő klubok közül sok szinte végtelen forrásokból gazdálkodva épít sztárcsapatot, és a szurkolók évről-évre jelentős leigazolásokat követelnek.
Ha 2002-ig visszagörgetve áttekintjük a STOXX európai futball indexét, nagyon is ingadozó teljesítményekkel találkozunk. A folyó évben mínusz 11,5%-on és ennél gyengébben még soha nem teljesítő index kosarába 21 európai labdarúgó klub tartozik. Összehasonlításképpen a STOXX600 tárgyévi teljesítménye 0,2 százalék volt - írja elemzésében Sverrisson.
Megjelent a legfrissebb Eurobarométer-felmérés. 
