8p

Miután a 2021-es minimálbér elfogadásának folyamata a korábbi évektől eltérően zajlott, csak jövő héten érkeznek a megemelt fizetések. A kötelezően adandó legkisebb bérek meghatározásának csúszása persze hatással vannak az egyes ágazatok béregyeztetéseire is. A tárgyalásokat a romló munkaügyi kapcsolatok is megnehezítik.

A cikk eredetileg laptársunk, a Piac&Profit oldalán jelent meg. 

Az idei év abban is merőben különbözik az elmúlt évektől, hogy míg például tavaly már januárban végrehajtották a bérfejlesztéseket, addig idén nagyon lassan, csak februárra lett megállapodás a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról. A kormányrendeletet is január 28-án hirdették ki, és az csak februártól lépett hatályba, vagyis először márciusban, a februári béreknél lesz érezhető az emelés. Ennek ellenére több vállalatnál már korábban megszületett a béralku a 2021-es bérekről. A kereskedelemben többek között a Tescónál, az Aldinál, a Sparnál és az Auchannál; az autógyártóknál a Suzukinál, és már tavaly év vége óta a Mercedesnél is ismertek a bérfejlesztések.

Mennyit is emeltek?

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított havi minimálbér bruttó 167 400 forintra (nettó 111 300 forintra), a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak alapbérként megállapított garantált bérminimum havi összege bruttó 219 ezer forintra (nettó 145 600 forintra) emelkedett. Összehasonlításképpen a csütörtökön megjelent legfrissebb kereseti adatokkal, 2020-ban a bruttó átlagkereset 403 600, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 268 400 forintot ért el, mindkettő 9,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A reálkereset 6,2 százalékkal nőtt. A tavaly decemberi nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 298 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 308 ezer forintot ért el. A vállalkozásoknál 472 900 forint volt a bruttó átlagkereset.

Van, ahol sok, van ahol kevés a 4 százalék

"Sok mindent elmond a minimálbér-emelés mértékéről, hogy az a szakszervezeti konföderáció, ahová a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete is tartozik, nem írta alá a 4 százalékos bérfejlesztést tartalmazó megállapodást. Álláspontunk szerint a 4 százalékos emelés úgy lett méretezve, hogy azokban az ágazatokban is kifizethető legyen, ahol a járványhelyzet komoly gazdasági problémákat okozott. A kereskedelmi szektorra ez csak részben igaz. Vannak olyan alágazatok mint például a bútor- és lakásfelszerelés, illetve a hoteleket és éttermeket kiszolgáló nagykereskedelmi ág, ahol komoly problémát okozott a járvány" – mondta a Piac&Profitnak Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke.

Karsai Zoltán
Karsai Zoltán

A szakszervezet vezetője egyúttal hozzátette, egyes élelmiszer kereskedelmi cégek és a barkácsszektor szereplői kifejezetten jól teljesítettek. Ez számukra azt jelentette, hogy volt ahol kiindulási alapként tekintettek a 4 százalékos emelési mértékre, de a sikeresebb vállalatoknál nem tudták elfogadni ugyanezt.

„Nekünk éppen ezért egyfajta csapdahelyzetet jelentett a 4 százalékos emelés, hiszen azok a vállalatok is ezt szerették volna csapásirányként alkalmazni, akik 2020-ban kiemelkedően sikeres évet zártak. Ebből a tárgyalások során feszültségek generálódtak, mert szakszervezetünk alaposan felkészülve, a vállalat gazdasági teljesítményét elemezve, és nem a minimálbér-emelés mértékét szem előtt tartva érkezett a bértárgyalásokra” – tette hozzá Karsai.

A KASZ-nál 5 százalék alatt sehol nem írtak alá megállapodást, de volt 6 százalék feletti és 8 százalékot megközelítő megállapodás is, függően a cég anyagi helyzetétől. Karsai Zoltán szerint átlagos számot azért nehéz mondani, mert a cégeknél jelentősen eltérnek a bérezési rendszerek, és az alapbér százalékaként meghatározott egyéb bérelemek illetve 13. havi fizetések jelentősen torzítják ezt a számot.

A vállalatok többsége a munkavállalók szemszögéből (azaz volt maszk, fertőtlenítő, stb) jól reagált a koronavírus helyzetre. Viszont a gazdasági és forgalmi szempontból a reagálás nem csak a cégeken múlott. A korlátozások bevezetésével, illetve annak évközi változásaival a vásárlási szokások megváltoztak. Ez volt akire pozitív, volt akire negatív hatással volt, függően az üzlet profiljától és méretétől.

"Összességében 2020-ban a munkáltatók részéről elsősorban gyors reagálásra volt szükség, mind foglalkoztatási mind forgalmi szempontból. Akinek ez nehezebben ment, annak nehezebben sikerült átvészelnie a járvány időszakát” – tette hozzá.

Bérszövetségbe tömörültek a fővárosi szakszervezetek

Bérszövetséget alakítottak azok a fővárosi közszolgáltató cégeknél működő szakszervezetek, amelyek vezetői megelégelték a béremelés halogatását, a munkáltatók nulla százalékos ajánlatát. A szövetség várható akcióinak, valamint a fővárossal folytatott tárgyalásoknak a koordinálását Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke vállalta. Az alapítók további csatlakozókat is várnak.

A vállalatok felénél lett eddig megegyezés

„Nagy a szórás a mostani tárgyalásoknál: 0 százaléktól egészen 10 százalékig is vannak ajánlatok” – közölte megkeresésünkre Kordás László. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke elmondta, a béremelés mértékétől függően jelenleg három csoportra lehet osztani a cégeket.

Egyes vállalatokat nagyon nehezen érint a válság, ami miatt munkabér- és munkaidő-csökkentést, fizetés nélküli szabadságot is bevezettek. Jellemzően itt 0 százalékos béremelési ajánlattal álltak elő. Míg más vállalatok felérték a tartalékokat, problémát jelent az újraindítás, így szintén komoly akadálya van a béremelésnek.

Akadnak olyan cégek is, amelyeket kismértékben érintett a válság, és tavaly év végére sikerült visszapattanniuk. Náluk a 4 százalékos kötelező minimálbérnél magasabb, 5-6 százalékos bértárgyalások zajlanak a szakszervezetekkel. (Megjegyezendő, az MASZSZ is 5 százalékos emelést tartott volna elfogadhatónak a bértárgyalások során.)

A harmadik csoportba azok a vállalkozások tartoznak, amelyek kisebb problémával megúszták a járvány első hullámát, itt jellemzően 8-10 százalékos megállapodást sikerül elérni. Kordás László becslése szerint eddig nagyjából a cégek felénél született meg a bérmegállapodás a szakszervezetekkel.

Visszaélnek a helyzettel

A béralkukat egyéb problémák is nehezítik. Kordás László beszámolója szerint nem egyedi esetként, hanem sok vállalatnál azt tapasztalják, visszaélnek a munkáltatók a helyzettel. A konfliktusok kiindulópontja, hogy romlottak a munkaügyi kapcsolatok.

„Azt látjuk, hogy működik egy cég, a termelés nagy ütemben zajlik, közben munkaerőhiánnyal is küszködnek, és ennek ellenére sem akarja a vállalat a megfelelő béremelést megadni. Ezeknél a munkahelyeknél nem ritka, hogy sztrájkbizottságot alakítanak, vagy figyelmeztető sztrájkot tartanak. Ilyen a makói eset is” – mondta.

Kordás László (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Kordás László (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Mint ahogy arról lapunk is beszámolt, szerdán egynapos sztrájk kezdődött a Continental makói telephelyén. Ennek előzménye, hogy a munkáltató tavaly nyáron mondta fel a 23 éves kollektív szerződést, mert elavultnak tartotta azt. Az új megállapodásról decemberig folytak a tárgyalások. Mivel nem tudtak egyezségre jutni, ezért előbb figyelmeztető sztrájkot, majd nyolcórás munkabeszüntetést hirdetett a szakszervezet, majd 24 órás munkabeszüntetésbe kezdtek.

„Az a kormányzati döntés, amit az első hullám idején hoztak, miszerint egyoldalúan felmondhatják a kollektív szerződéseket a munkáltatók úgy, hogy nem kell egyeztetni a szakszervezetekkel, semmiképpen sem jó irány. Korábban jeleztük, hogy mindez konfliktusokat fog eredményezni. A járvány első hulláma után sokan visszaállították az eredeti állapotnak megfelelően a kollektív szerződést, de van néhány munkáltató, akik egyszer elvették a többletjogot a munkavállalóktól, és nem akarják visszaadni. A helyzet, amit kaptak a munkáltatók, hogy a szakszervezeteket nem kell bevonni ezekbe az ügyekbe, mindez kihat a bértárgyalásra is” – mondta Kordás.

Az elnök hozzátette, mindez annak az attitűdnek az erősítése, hogy nem kell meghallgatni a munkavállalókat ilyen döntésekben.

„Sajnos ezt a kormányzat sugallja. Ilyen döntéseket enged a munkáltatóknak, aminek értelmében írott vagy íratlan szabályokat felrúgnak. Előbbi a Munka Törvénykönyvétől való munkáltatói eltérést jelenti, míg utóbbi a szociális párbeszéd hiányaként egyoldalúan, a másik véleményének kikérése nélküli döntéshozatalt” – mondta.

Az MASZSZ elnöke szerint egy ilyen helyzetben, mint amit a járvány is jelent, különösen partnerként kellene viselkednie mindkét félnek.

(A bértárgyalások hátteréről, valamint a magyar minimálbérek régiós összehasonlításról bővebben a legfrissebb Piac&Profit magazinban, vagy laptársunk, az Mfor.hu és a Privátbankár.hu  oldalán is olvashat.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Személyes pénzügyek Nem találta a helyét a forint, de estére elcsendesedett
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 28. 18:40
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben csütörtök estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Személyes pénzügyek A magyarok közel fele hónapról hónapra él
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 28. 14:36
A tavaszi adatokhoz képest még tovább csökkent a megtakarítási képesség a magyar lakosság körében: a megkérdezettek közel fele nem tud félretenni a havi jövedelméből, tízből egy válaszadó pedig adósságok árnyékában él – derül ki a Provident Pénzügyi Zrt. megbízásából, az Ipsos Zrt. által, a 18 év feletti lakosság körében végzett júliusi Barométer felméréséből. Miközben egyre többen kerülnek anyagilag kiszolgáltatott helyzetbe, a pénzügyi tájékozottság szintje is romló tendenciát mutat, különösen a társadalmilag sérülékeny csoportok körében – mutat rá a reprezentatív kutatás.
Személyes pénzügyek Rohamosan öregszik a nyugdíjpénztárak tagsága
Herman Bernadett | 2025. augusztus 28. 05:46
Szépek a hozamok, szorgosan fizetnek a tagok, de gyorsan öregszik az önkéntes nyugdíjpénztárak tagsága, és 20 éven belül a 70 százalékuk nyugdíjba vonulhat. A lakáscélú kifizetések elkezdődtek a kasszáknál, de időarányosan gyengén állnak, pedig egy adózási trükk miatt szinte mindenkinek érdemes kihasználnia a lehetőséget. 
Személyes pénzügyek Otthon Start hitel: a bankokon már semmi sem múlik
Gergely Péter | 2025. augusztus 26. 14:44
Előzetes regisztráció, jogosultsági ellenőrzés, ingatlan-értékbecslés – csak néhány lehetőség azok közül, amelyeket a szeptembertől elérhető Otthon Start hitel kapcsán kínálnak az érdeklődőknek a bankok. Az igyekezeten nem különösebben lehet csodálkozni a BiztosDöntés.hu gyűjtése szerint, hiszen könnyen lehet, hogy az új konstrukció már az előttünk álló hónapokban a lakáshitel-folyósítások legnagyobb szeletét adja majd.
Személyes pénzügyek Otthon Start: fontos döntést hozott a kormány, Gulyás Gergely elárulta
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 25. 16:15
Az otthontámogatási rendszerben átjárhatóság lesz.
Személyes pénzügyek Mégsem olyan egyszerű ingatlant venni az Otthon Starttal?
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 20. 10:21
A szeptemberben induló Otthon Start lakáshitellel akár 150 millió forintos ingatlant is vásárolhatnak vagy építhetnek az igénylők. Egy ekkora értékű ingatlanhoz azonban a minimum önerővel számolva már piaci lakáshitel felvételére is szükség van, és a törlesztőrészlet is kifejezetten magas lesz. A támogatott és a piaci hitelek együttesének már közel 700 ezer forintra jönne ki a havi törlesztőrészlete, amelynek fizetését már csak egy szűkebb réteg képes magára vállalni – hívják fel a figyelmet a Bank360 szakértői.
Személyes pénzügyek MNB: kötelező lesz ingyenes bankszámlát biztosítani mindenkinek
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 19. 07:28
A Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Bankszövetség között létrejött megállapodás alapján az MNB ezentúl negyedévente publikálja a lakosság számára elérhető összes számlacsomag éves díját. A számlacsomagok és a kapcsolódó szolgáltatások esetében akár tízszeres különbségek is lehetnek az azonos fizetési szokásokkal rendelkező ügyfelek éves pénzforgalmi költségei között.
Személyes pénzügyek Trendforduló? Váratlanul csökkenni kezdett a személyi kölcsönök átlagos összege
Hargitai-Szabó Kata | 2025. augusztus 16. 15:59
Az év eleje óta tartó folyamatos növekedést követően júniusra 3 millió forint alá esett a személyi kölcsönök egy szerződésre jutó átlagos összege. Bár a teljes hitelkihelyezés volumene visszaesett, a szerződések számának ugrásszerű emelkedése egyértelműen jelzi a lakosság hitelfelvételi szokásainak változását.
Személyes pénzügyek Bukhatja az Otthon Startos hitelt, ha nem figyel
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 14. 10:45
Buktató: fontos tudni, hogy a hitelintézetek nem kizárólag a vételár alapján döntenek a hitelösszeg megállapításáról.
Személyes pénzügyek Annyian keresik a 3 százalékos hitelt, hogy be kellett vetni a mesterséges intelligenciát az ügyintézésnél
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 13. 09:52
Néhány nap alatt kétezernél is többen kalkuláltak és több százan iratkoztak fel a Gránit Bank Otthon Start oldalán, hogy elkezdhessék az egyeztetést a szeptembertől induló támogatott lakáshitel igényléséről. Mától a tájékoztatásba bekapcsolódik a Bank virtuális ügyintézője, a Gránit Guru is.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG