Hosszas, többfordulós egyeztetések után január 25-én sikerült megállapodnia a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteknek a 2021-es minimálbért illetően. Az első körben 4 százalékos emelés eredményeként 167 400 forintra emelkedik 161 ezer forintról - idézi fel a megállapodás lényegét laptársunk, az mfor.hu. Az emelés mértéke nemcsak azért hozza kedvezőtlen helyzetbe Magyarországot, mert ezzel gyakorlatilag megtorpant a bérfelzárkózási folyamat, hanem azért is, mert egyetlen olyan régiós ország sincs, ahol az uniós közös devizában számolva csökkenne idén a kötelező legkisebb bér.
A portál szerint ha valaki ránéz a nemzetközi statisztikákra, azt fogja látni, hogy a magyar bér jelentős mértékben csökkent. A 4 százalékos emelés mellé ugyanis 6,6 százalékos forintromlás társult. Ilyen folyamatokra nem találtunk példát a régióban, de kezdjük az alapoktól.
Szlovákiában és Lengyelországban 7,7, illetve 7,4 százalékkal emelkedett január elsejétől a minimálbér. Közvetlen északi szomszédunknál ráadásul nem is húzták az utolsó pillanatig a döntést, a javaslatot már augusztusban benyújtották, és október 20-án el is fogadták. Csehországban 4,1 százalékkal növekedett a minimálbér, Romániában pedig 3,1 százalékkal.
A kötelező legkisebb bér ilyen mértékű emelése minden vizsgált ország esetében fedezte és elbírta a helyi fizetőeszközök euróhoz mért gyengülését. Ez azonban egyáltalán nem igaz Magyarország esetében.
Az mfor számításai szerint az egy évvel korábbi állapothoz képest a forint 6,6 százalékot veszített értékéből az euróval szemben, miközben a minimálbért csupán 4 százalékkal emelték. Ez azt jelenti, hogy az uniós közös devizában számolva 2,4 százalékos csökkenés látszik majd az adatokban.
További részleteket arról, hogy mennyire kilóg ezzel Magyarország a régiós országok sorából, valamint arról, hogy ez a kialakult helyzet kiknek kedvez leginkább, az mfor-hu-n megjelent cikkben olvashat.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
