Kevesebb mint 60 ezer tagjuk maradt, de a végelszámolást egyelőre megússzák a magánnyugdíjpénztárak. Augusztusban is mind a négy megmaradt intézmény hozta a 70 százalék fölötti tagdíjfizetési arányt, és ha már most nézné a jegybank az elmúlt hat hónapra az átlagot, akkor is meglenne a szükséges minimális szint ahhoz, hogy ne kelljen elrendelni az intézmények bezárását - írja a Világgazdaság.
A legnagyobb intézménynél, a Horizontnál 83, a Budapest Magánnyugdíjpénztárnál 81, a Szövetségnél 75, az MKB-nál pedig a legutolsó hónapban a tagság 72 százaléka fizette be legalább a minimális tagdíjat. Először szeptember 30-án nézi meg az MNB, melyik pénztárnál mekkora volt az arány az utolsó hat hónap átlagában, és ezt szinte biztosan hozza majd minden intézmény.
Aggasztó viszont, hogy a tagdíjfizetők arányának növekedése megállt, az adományok is akadozva jönnek, így a működést nehezen finanszírozzák a pénztárak, 1600 pénztártag pedig eltűnt az év eleje óta. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2012 óta nem részletezi már, pontosan mi áll a háttérben, valószínű viszont, hogy sokan visszaléptek az állami nyugdíjrendszerbe. A körülbelül 10 ezer tagot tömörítő Szövetség Magányugdíjpénztár tagjai közül például nagyjából 300-an döntöttek így. A Horizontból, amelynek 39 ezer tagja volt az év elején, valamivel több mint ezren távoztak, a 7 ezres tagságú Budapest Magánnyugdíjpénztárból 150-en léptek vissza - írja a VG.
A visszalépők egyébként sok pénzt vihettek haza reálhozamként, átlagosan az egyenlegüknek körülbelül negyedét, egy átlagos magánnyugdíjpénztári számlán pedig most hozzávetőlegesen 3,67 millió forint van.
Nem kizárt, hogy az árak csökkenése a jövő héten nem fog folytatódni. 
A fiatalok szeretik, ha nem egy vonatra ültetik fel őket és zakatoltatják a piacokkal
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
