Kevesebb mint 60 ezer tagjuk maradt, de a végelszámolást egyelőre megússzák a magánnyugdíjpénztárak. Augusztusban is mind a négy megmaradt intézmény hozta a 70 százalék fölötti tagdíjfizetési arányt, és ha már most nézné a jegybank az elmúlt hat hónapra az átlagot, akkor is meglenne a szükséges minimális szint ahhoz, hogy ne kelljen elrendelni az intézmények bezárását - írja a Világgazdaság.
A legnagyobb intézménynél, a Horizontnál 83, a Budapest Magánnyugdíjpénztárnál 81, a Szövetségnél 75, az MKB-nál pedig a legutolsó hónapban a tagság 72 százaléka fizette be legalább a minimális tagdíjat. Először szeptember 30-án nézi meg az MNB, melyik pénztárnál mekkora volt az arány az utolsó hat hónap átlagában, és ezt szinte biztosan hozza majd minden intézmény.
Aggasztó viszont, hogy a tagdíjfizetők arányának növekedése megállt, az adományok is akadozva jönnek, így a működést nehezen finanszírozzák a pénztárak, 1600 pénztártag pedig eltűnt az év eleje óta. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2012 óta nem részletezi már, pontosan mi áll a háttérben, valószínű viszont, hogy sokan visszaléptek az állami nyugdíjrendszerbe. A körülbelül 10 ezer tagot tömörítő Szövetség Magányugdíjpénztár tagjai közül például nagyjából 300-an döntöttek így. A Horizontból, amelynek 39 ezer tagja volt az év elején, valamivel több mint ezren távoztak, a 7 ezres tagságú Budapest Magánnyugdíjpénztárból 150-en léptek vissza - írja a VG.
A visszalépők egyébként sok pénzt vihettek haza reálhozamként, átlagosan az egyenlegüknek körülbelül negyedét, egy átlagos magánnyugdíjpénztári számlán pedig most hozzávetőlegesen 3,67 millió forint van.
Egy korábbi orosz szövetségi tisztségviselőt választottak elnökké Dél-Oszétiában, a Grúziától elszakadt, Oroszország által támogatott régióban. 
