Ahogy arról korábban beszámoltunk, az év első öt hónapjában a bruttó átlagbérek összege 242,7 ezer forint volt, ami 3,5 százalékos növekedést jelent éves szinten.

Nem volt meglepetés

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a béremelkedés üteme megfelel a várakozásoknak, a növekedés elsősorban a garantált bérminimum és a minimálbér emelésével magyarázható. Közölte, mivel a kérdéses öt hónapban az infláció -0,6 százalékos volt, így a reálbérek több mint 4 százalékkal emelkedtek éves összevetésben. „Fontos azonban, hogy az infláció gyorsulni látszik, májusban és júniusban is nőttek az árak, és az év hátralévő részében az infláció mérsékelni fogja a reálbér-emelkedés ütemét” – tette hozzá.

Elmondta azt is, ha az alacsony keresetű közfoglalkoztatottak bére nélkül nézzük a statisztikákat, akkor kiderül, hogy az átlagbér-emelkedés elsősorban a magánszektornak köszönhető. A vállalkozásoknál ugyanis 3,4 százalékkal nőttek a keresetek éves szinten, ami meghaladja a közfoglalkoztatottak keresete nélkül számolt 3,1 százalékos nemzetgazdasági átlagos béremelkedést. Ezzel szemben a közfoglalkoztatottak nélkül a költségvetési intézményekben 2,5, a nonprofit szervezeteknél pedig 2,1 százalékkal nőttek a bérek.

Lassulás várható

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint idén 4 százalékos körüli átlagos bérnövekedés és a várhatóan 0,4 százalékos közeli infláció hatására 3,5 százalékkal nőhetnek a reálbérek. A reálbérek növekedési üteme az év vége felé az infláció élénkülése miatt lassulhat. Jövőre szintén 4 százalékos bruttó bérnövekedésre számít, ami az adóváltozások miatt 5,5 százalékkal nettó bérnövekedést eredményezhet, így a jövőre várt 2,5 százalékos infláció mellett 3 százalékkal emelkedhet a nettó reálbér.

Hasonlóan vélekedik a K&H elemzője is: arra számítanak, hogy az idén éves átlagban 3-4 százalékkal nőhetnek a bruttó keresetek, a reálbér-emelkedés mértéke pedig 2,5-3,5 százalékos lehet – fogalmazott az elemző.