|
| (Fotó: 123rf.com) |
Korábban a közterhek alapjának meghatározásához a béren kívüli juttatások esetében nem kellett alkalmazni az 1,18-as szorzót. Az adótörvények változtatásai után először úgy tűnt, hogy csak a SZÉP-kártya maradt az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem. Emellé került be később a kulturális- és sportbelépő is, és az adómentes bölcsődei, óvodai hozzájárulás is.
Azaz a kormány döntésének köszönhetően megszűnt például az addig készpénzben kifizethető 100 ezer forintos juttatás kedvezménye is, az adómentes a lakáscélú munkáltatói támogatás, a lakhatási támogatás, a kockázati életbiztosítás, és a diákhitel-törlesztésre adott támogatás is.
A kormány az intézkedéssel alapvetően azt próbálta megvalósítani, hogy az eddigi cafeteriát adják oda a dolgozóknak a munkáltatók a fizetésük részeként, esetlegesen emelkedjenek a bérek, ám a Privátbankár.hu által megkérdezett szakértők szerint ezt nem igazán sikerült elérni, sőt néhány esetben a munkavállalók nettó bére még csökkent is a változtatások után.
A cégek jellemzően így is megtartották a cafeteria-rendszert
A Process Solutions Pénzügyi és Számviteli Szolgáltató kutatása arra jutott, hogy a megkérdezett vállalatok 89 százaléka nem szüntette meg teljesen a cafeteria juttatások rendszerét, mert a bérbe történő beépítés esetében azzal is számolniuk kellett volna, hogy a plusz bérelem minden alapbérhez kötődő juttatás (pl. túlóra) kifizetésének is alapjává válik.
A megkérdezettek 33 százaléka pedig megtartotta és nagy mértékben egyszerűsítette a cafeteria csomagot, de nem vállalta át a többlet adóterhet; azaz ugyanazzal a bruttó kerettel rendelkezhettek a munkavállalók, de kevesebb elem közül választhattak.
A SZÉP-kártya egyeduralma
Az MTI megkeresésére az OTP azt közölte, hogy 70 százalékkal több juttatás érkezett az OTP SZÉP-kártyákra az első negyedévben, mint egy évvel korábban. A feltöltés összege meghaladta a 42 milliárd forintot, ami rekord a kártya történetében. Emellett a költés is markánsan, 30 százalékkal nőtt az első három hónapban.
Az igénylések száma is rekordot ért el: a kártya bevezetése utáni első teljes év, azaz 2012 óta soha nem igényeltek annyian SZÉP-kártyát a pénzintézetnél, mint az idén. Az első három hónapban a kártyaigénylések száma közel öt és félszeres növekedést mutatott a tavalyi év azonos időszakához képest.
Az MKB Bank közlése szerint 2019 első negyedévében, hónapról hónapra folyamatosan növekvő, összesen 6,1 milliárd forint munkáltatói támogatás érkezett a számlákra. A növekedés áprilisban is folytatódott, így az év első négy hónapjában a SZÉP-kártyával rendelkező munkavállalók már több mint 10 milliárd forint juttatást kaptak.
Az MKB kártyabirtokosok 3,2 milliárd forintot költöttek SZÉP-kártyájukkal. A költések belső összetétele (0,5 milliárd forint szálláshely, 2,4 milliárd forint vendéglátás, 0,3 milliárd forint szabadidő) igazodik az ilyenkor szokásos költési arányokhoz. A bank szerint az év későbbi szakaszában nő majd a költés, így a szálláshelyi költés aránya is emelkedni fog.
A K&H Bank pontos számot a negyedéves SZÉP-kártya forgalmi adatokról üzleti titokra hivatkozva nem közölt. Annyit árultak el, hogy a tavalyi év azonos időszakához képest nagyjából másfélszeresére nőtt a feltöltött összeg. Az előző évekhez hasonlóan, idén is a vendéglátás számla volt a legnépszerűbb.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a plusz 5,09 pontos nyitás után csökkent csütörtökön kora délutánig.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
