Elszámolás: a brüsszeli javaslat rajtunk nem segít
A lengyelek elutasítják a magán-nyugdíjpénztári befizetések elszámolásával kapcsolatos EB-javaslatot - az csak a túlzottdeficit-eljárásnál venné figyelembe a nyugdíjreform költségeit
A lengyelek elutasítják a magán-nyugdíjpénztári befizetések elszámolásával kapcsolatos európai bizottsági javaslatot, amely csak a túlzottdeficit-eljárásnál venné figyelembe a nyugdíjreform költségeit - írja keddi számában a Magyar Nemzet.
A Magyar Nemzet idézi Jacek Rostowski, lengyel pénzügyminisztert, aki egy lapinterjúban kifejtette: elégedetlen a brüsszeli megoldás tervezettel. A brüsszeli javaslat szerint az adósságból finanszírozott nyugdíjreform költségeit figyelembe vennék a túlzottdeficit-eljárás indítása esetén (azaz akkor, ha egy ország a GDP 3 százalékánál nagyobb államháztartási hiánnyal zárja az évet), de csak akkor, ha az említett reform miatt haladja meg egy országban a hiány a GDP 3 százalékát.
A lengyel-magyar javaslat, amelyhez hét további EU-s ország is csatlakozott, azt kívánta volna elérni, hogy a hivatalos statisztikákban is csökkentsék a hiányt és az államadósságot a magán-nyugdíjpénztárakba befizetett összegek után. (Magyarország például ebben az évben a költségvetési bevételből 350 milliárd forintot utal át a magán-nyugdíjpénztárakba.)
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A pénzügyminiszter június 5-ére, vagyis holnapra ígért részleteket az 1 milliárd forint feletti vagyonokra kivetendő 1 százalékos kulcsú adóról. Kérdés, hányan eshetnek az új sarc hatálya alá azok közül, akik a vagyonukat a hazai privátbanki szolgáltatóknál fialtatják. Összesen 13 ezer milliárd forintról van szó, amely több mint 64 ezer számlán fial.
A pénzügyminiszter ígérete szerint e hét pénteken derülhet ki, hogyan kívánja a kormány megsarcolni a legalább 1 milliárd forintos vagyonnal rendelkezőket, egyúttal eltörölni a bizalmi vagyonkezelők adómentességét. Erről is beszélt lapunk főszerkesztője, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában.
Itt a májusi kánikula, így már most a pálmafák, a vízpart vagy épp a hűvös hegyvidéki tájak után vágyakozunk. A nyaralási szezon küszöbén azonban sokunk szembesül a rideg valósággal, hogy a vágyak nagyok, az erre felhasználható összeg viszont igen karcsú. Tavaly az átlagos nyaralási költés már megközelítette a 600 ezer forintot családonként és ez az összeg 2026-ban még magasabb lehet. Az alacsonyabb kamatok és a gyors ügyintézés miatt kézenfekvő megoldásnak tűnik, hogy hitelből utazzunk. De szabad-e, és ha igen, hogyan érdemes személyi kölcsönből finanszírozni a pihenést?
Nem csak a Magyar Nemzeti Bank tartja az alapkamatát még mindig 6 százalék felett, több pénzintézet is ezt meghaladó vagy ettől ettől alig elmaradó betéti ajánlatokkal igyekszik magához csábítani az ügyfelek megtakarításait a BiztosDöntés.hu összesítése szerint. Hiába azonban az akár 6-8 százalékos kamat, a lekötött betétekért nem kapkodnak, a bankszámlákon lévő pénz 15 százalékát fektette be csak így a lakosság.