Bár a magyar nyugdíjrendszer pénzügyi értelemben még jó ideig fenntartható, Magyarországnak társadalmilag fenntartható nyugdíjrendszerre van szüksége - mondta Oszkó Péter
Bár a magyar nyugdíjrendszer pénzügyi értelemben még jó ideig fenntartható, Magyarországnak társadalmilag fenntartható nyugdíjrendszerre van szüksége - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter a Nyugdíj és Időskori Kerekasztal (NYIKA) és a Portfolio.hu által rendezett nyugdíj konferencia pénteki második napjának panel beszélgetésén.
Ma kevesen fizetnek sok adót illetve, járulékot, ezért a munkára rakodó terhek magasak, ezért Magyarország versenyképességi helyzete a régión belül sem kedvező - magyarázta a társadalmilag fenntartható nyugdíjrendszer szükségességét a pénzügyminiszter.
Oszkó Péter közölte: a jelenlegi kormány az indexálással, a korhatár felemelésével, illetve a 13. havi nyugdíj megszüntetésével a nyugdíjrendszer pénzügyi egyensúlyát megteremtette az évszázad közepéig, így valószínűsíthető, hogy a következő kormánynál a nyugdíjreform kérdése 3-6 hónapon belül aligha fog terítékre kerülni, de "nem dőlhetünk hátra".
A következő kormány első számú feladata a makrogazdasági, illetve pénzügyi stabilitás megőrzése, de ez önmagában nem elegendő ahhoz, hogy az ország potenciális gazdasági növekedése a mainál nagyobb legyen, amely elképzelhetetlen a foglalkoztatottság jelentős emelkedése nélkül - hangsúlyozta a pénzügyi tárca vezetője.
A nyugdíjrendszer reformját elsősorban versenyképességi szempontból szorgalmazta Vízkeleti Sándor. A Pioneer Alapkezelő elnök-vezérigazgatója egyetértett azzal, hogy a munkát terhelő adók magasak, a kisebb adók, illetve járulékok viszont megkérdőjelezhetik a nyugdíjkassza pénzügyi egyensúlyát. Megemlítette azt is, hogy nemcsak alacsony a magyar foglalkoztatottsági ráta, de a foglalkoztatáson belül igen magas az informális, azaz a szürke-fekete, adót nem, vagy alig fizetők aránya.
Egy sikeres nyugdíjrendszer működtetéséhez elengedhetetlen a hazai tőkepiac erősítése - magyarázta Szalay-Berzeviczy Attila. Az UniCredit ügyvezető igazgatója, korábbi tőzsdeelnök a hazai megtakarítások ösztönzésének fontosságára is felhívta a figyelmet, hozzátéve, hogy az elmúlt időszakban tett lépések: a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) és a tartós befektetési szerződés után, ismét elő lehetne venni a Gyurcsány-kormány idején felvetődött, majd elhalt új tulajdonosi programot, ami a hazai vállalatok tőzsdére vitelét segítette volna.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy Magyarországon a "miből fogok megélni nyugdíjasként", és általában az öngondoskodás kérdését kevesen veszik komolyan. Oszkó Péter szerint az öngondoskodás elsősorban kulturális kérdés, hiszen a nem igazán gazdag Kínában a lakosság jövedelmének 30-40 százalékát takarítja meg, míg nálunk a kétezres évek elején-közepén szinte semmit, s csak a válság után emelkedett a megtakarítási ráta a GDP 4-4,5 százalékára.
A lakosság például 2006 után, amikor elkezdődött a kiigazítás, életszínvonalának tartását vagy emelését bankhitellel, elsősorban devizahitellel oldotta meg - jelezte a pénzügyminiszter, rámutatva arra is, hogy Magyarországon a nyugdíjrendszer a politikai váltógazdálkodás áldozatává vált.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A pénzügyminiszter június 5-ére, vagyis holnapra ígért részleteket az 1 milliárd forint feletti vagyonokra kivetendő 1 százalékos kulcsú adóról. Kérdés, hányan eshetnek az új sarc hatálya alá azok közül, akik a vagyonukat a hazai privátbanki szolgáltatóknál fialtatják. Összesen 13 ezer milliárd forintról van szó, amely több mint 64 ezer számlán fial.
A pénzügyminiszter ígérete szerint e hét pénteken derülhet ki, hogyan kívánja a kormány megsarcolni a legalább 1 milliárd forintos vagyonnal rendelkezőket, egyúttal eltörölni a bizalmi vagyonkezelők adómentességét. Erről is beszélt lapunk főszerkesztője, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában.
Itt a májusi kánikula, így már most a pálmafák, a vízpart vagy épp a hűvös hegyvidéki tájak után vágyakozunk. A nyaralási szezon küszöbén azonban sokunk szembesül a rideg valósággal, hogy a vágyak nagyok, az erre felhasználható összeg viszont igen karcsú. Tavaly az átlagos nyaralási költés már megközelítette a 600 ezer forintot családonként és ez az összeg 2026-ban még magasabb lehet. Az alacsonyabb kamatok és a gyors ügyintézés miatt kézenfekvő megoldásnak tűnik, hogy hitelből utazzunk. De szabad-e, és ha igen, hogyan érdemes személyi kölcsönből finanszírozni a pihenést?
Nem csak a Magyar Nemzeti Bank tartja az alapkamatát még mindig 6 százalék felett, több pénzintézet is ezt meghaladó vagy ettől ettől alig elmaradó betéti ajánlatokkal igyekszik magához csábítani az ügyfelek megtakarításait a BiztosDöntés.hu összesítése szerint. Hiába azonban az akár 6-8 százalékos kamat, a lekötött betétekért nem kapkodnak, a bankszámlákon lévő pénz 15 százalékát fektette be csak így a lakosság.
.jpg)
Bár a magyar nyugdíjrendszer pénzügyi értelemben még jó ideig fenntartható, Magyarországnak társadalmilag fenntartható nyugdíjrendszerre van szüksége - mondta Oszkó Péter .jpg)
.jpg)
Többszázezres jóváírásokkal kecsegtetnek a bankok. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
