Mi jut eszünkbe arról a szóról, hogy nyugdíjas?
A magyarok főként negatív kifejezéseket társítanak a nyugdíjas évekhez: 53 százalékuk a bizonytalansággal, 37 százalékuk a szegénységgel társítja az időskort.
A pozitív képzettársítás kevésbé jellemző ugyan, de tízből négy embernek a szabadidő, kettőnek pedig a szabadság jut eszébe, ha a nyugdíjra gondol – a többi között ez derült ki az Aegon 2014-es nyugdíjkutatásából.
A felmérés egyik fő eleme az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index (Aegon Retirement Readiness Index, ARRI), amely a munkavállalók nyugdíjtervezés iránti attitűdjeit, és ezzel kapcsolatos lépéseit értékeli 10-es skálán.
Átlag alatt végeztünk
Magyarország nyugdíjfelkészültségi indexe 4,9, ami a nemzetközi átlag alatt van, mindazonáltal bizakodásra ad okot, hogy a tavalyihoz képest valamelyest javult. A felmérésben részt vevő országok közül mindössze Japánban volt alacsonyabb az index, mint Magyarországon.
Fogalmunk sincs, hogy mi lesz
A dolgozók 45 százalékának semmilyen terve nincs a nyugdíjra való felkészülésre, 50 százalék válaszolta, hogy megtervezte a felkészülés lépéseit, azonban csak 5 százalékuk írta le azt. Az emberek háromnegyedének nincs vészforgatókönyve arra az esetre, ha nyugdíjazása előtt munkaképtelenné válna – ez a felmérésben résztvevő országok közül a legmagasabb érték.
Mi lenne a megoldás?
"Bár egyre többen vannak tudatában a nyugdíjtervezés szükségességének, előrelépésre van szükség ezen a területen. Mind állami, mind munkáltatói részről szükség volna arra, hogy pontos és érthető tájékoztatást nyújtsanak az embereknek" - hívta fel a figyelmet Zatykó Péter, az Aegon Magyarország vezérigazgatója.
Nincs miből félretenni
Csaknem minden magyar úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt három évben nem javult munkahelyén a nyugdíjjal kapcsolatos tájékoztatás és a tervezés lehetősége. Százból mindössze négyen állították, hogy több, jobban használható információhoz jutnak ezzel kapcsolatban, mint korábban.
A kutatásból egyébként az is kiderült, hogy Magyarországon az emberek többsége szerint a nyugdíjcélú megtakarítás akadálya elsősorban a pénzhiány: százból 83-an válaszolták ezt. Nem meglepő tehát, hogy a nyugdíj előtakarékossági hajlandóságot első helyen a fizetésemelés ösztönözné (65 százalék válaszolta ezt). Második helyen a kiszámíthatóbb gazdasági környezet (53 százalék), a harmadikon pedig az adókedvezmény (44 százalék) végzett.
Nyugdíjcélú megtakarításai után a magyar munkavállalók 38 százaléka rendszeres jövedelmet – például életjáradékot – szeretne kapni idős korában, 24 százalékuk az egyösszegű kifizetés és a rendszeres jövedelem kombinációját választaná legszívesebben. Általános egyösszegű kifizetés mellett 21 százalék döntene, 13 százalék pedig egyik felsorolt opciót sem jelölte meg, hiszen nincs nyugdíjcélú megtakarítása – ez az arány szintén a legmagasabb a kutatásban résztvevő 15 ország közül.
Ennyi kellene
A felmérésből az is kiderült, hogy a munkavállalók közel egyharmada (31 százaléka) arra számít, hogy jelenlegi bruttó bérénél magasabb összegre lesz szüksége nyugdíjasként. A megkérdezettek átlagosan jelenlegi bérük 84 százalékát tartják szükségesnek ahhoz, hogy életszínvonaluk idős korukban se csökkenjen.
Jelenleg egyébként az OECD országok közül Magyarországon az egyik legalacsonyabb az időskori szegények aránya. Ennek magyarázata a jövedelempótló juttatásokban és a saját tulajdonú ingatlannal rendelkezők magas arányában keresendő.
Nyugdíj mellett munka?
Ami a nyugdíj utáni éveket illeti, a felmérésben résztvevő országok többségétől eltérően Magyarországon sokan (százból 38-an) azonnal nyugdíjba mennének a nyugdíjkorhatár betöltésekor. Csupán 43 százalékuk tervezi, hogy valamilyen formában – részmunkaidőben vagy eseti jelleggel – tovább dolgozik majd nyugdíj mellett is. Mindössze 6 százalék állította, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után is folytatná jelenlegi munkáját.
Az Aegon Magyarország egy speciális online nyugdíjkalkulátort is készített, amelynek segítségével bárki kiszámolhatja, hogy körülbelül mekkora nyugellátásra számíthat, és mekkora összeget kell félretennie.
A Hamászt okolták. 
