A német statisztikai hivatal (Destatis) friss közleménye szerint 2011-től 2014-ig egymillió bevándorló érkezett Németországba. Közülük 53 ezer volt magyar, ezzel a hatodikak voltunk. (Lásd a táblázatot, ezer főben.) A jelentés kiemeli, hogy százalékosan a legnagyobb létszámnövekedést a Bulgáriából és Magyarországról érkezettek tudták felmutatni, 79, illetve 52 százalékkal.
Előttünk vannak a lengyelek, a románok, az olaszok, a törökök, a bolgárok is, a lengyelek létszáma három és félszer, a románoké nagyjából kétszer annyival bővült, főben számolva. De ha lakosságarányosan is megnézzük, sokkal kisebbek a különbségek, hiszen Lengyelország lakossága négyszer, Romániáé kétszer akkora, mint Magyarországé.
A 2014-es évben 10,9 millió migráns élt Németországban, ide sorolva mindenkit, aki 1950 óta érkezett. A 81 millió fő körüli lakosságra vetítve ez 13,5 százalék, nagyjából minden hetedik nyolcadik lakos volt külföldi. A legfontosabb ok a családegyesítés és a munkavállalás volt, a 2008 óta érkezettek több mint fele már úgy jött, hogy volt munkahelye.
A német munkaügyi hivatal rendszeres jelentése szerint májusban 83 ezer magyar állampolgárnak volt állása Németországban, nem egészen ötezer volt a munkanélküliek száma és nyolcezer körül a szociális ellátásban részesülőké. Ha az eltartottakat is belevesszük, minden bizonnyal jóval százezer feletti lehetett a magyarok száma Németországban, valószínűleg már inkább a 150 ezerhez közelít.
(A németországi menekülthelyzetről, 800 ezer új menekültről itt írtunk.)
Tovább gyűrűzik az alkotmánybíróság körül kialakult botrány. 
