Kevesen foglalkoztak az utóbbi években azzal a kérdéssel, kire figyelnek, kit másolnak jellemzően a most 18-59 éves korúak nyugdíjcélú megtakarítás terén. A szülők az öngondoskodás terén is akaratlanul példát mutatnak gyerekeiknek, még ha azok nem is kritika nélkül követik felmenőik gyakorlatát. A Groupama Biztosító megbízásából, az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által végzett 2018. szeptemberi reprezentatív kutatás eredménye szerint a megkérdezettek 19 százaléka látta azt szüleitől, hogy valamilyen pénzügyi termékben tartalékoltak életük során, míg kifejezetten nyugdíjcélú takarékoskodásra 12 százalékuk látott erőfeszítést családi körben.
Kétszer annyi embernek van nyugdíjcélú megtakarítása azok között, akik a szüleiktől is ezt látták
A jelenleg nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők aránya az átlag lakossághoz képest kétszer nagyobb azok között, akik a szüleiktől is ezt látták. Más, a nyugdíjas évek anyagi biztonságára kiható stratégiákban is követjük a szülői mintát, akár még erőteljesebb mértékben. Értékesíthető vagyontárgyakat például ötször annyian gyűjtenek, de vállalkozás indításába, ingatlan befektetésbe is legalább háromszor többen vágnak bele, ha otthon is ezt látták.
„A most kisgyermeket nevelő szülőknek érdemes odafigyelniük: azzal, ha tudatosan felkészülnek nyugdíjas éveikre, a gyermekeiknek is pozitív mintát adnak” – hívta fel a figyelmet Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója.
Szüleink nyugdíjstratégiájával kapcsolatban kritikusak vagyunk
A kutatás kitért arra is, hogy mi a válaszadók véleménye szüleik nyugdíjra való felkészüléséről? A válaszadók 55 százaléka mondta, a saját szüleitől több erőfeszítést várt vagy várna el. Közülük a legtöbben a nyugdíjcélú megtakarításokat hiányolták vagy kevesellték szüleik részéről: a kritikát megfogalmazók több mint harmada azt mondta, hogy szüleinek több nyugdíjcélú megtakarítással kellett volna, vagy kellene rendelkeznie.
Ha tehetjük, támogatjuk a szülőket
Az, hogy hogyan látják a megkérdezettek nyugdíjas szüleik anyagi helyzetét, széles skálán mozog: a válaszadók egyik fele szerint szüleik épp kijönnek vagy szűkölködnek, míg másik felük úgy látja, szüleik a napi szükségleteiken túl havi rendszerességgel valamilyen extra kiadást is megengedhetnek maguknak.
„Akiknek az állami nyugdíj mellett más anyagi forrásaik is vannak, kissé jobban élnek. Ezeknek a plusz jövedelmeknek a nagy része, mintegy ötöde nyugdíj melletti munkavégzésből származik, de jellemző a gyermek általi anyagi támogatás (12%) is. Nyugdíjcélú vagy más megtakarításaikból a mai nyugdíjasok 15 százaléka tudja kiegészíteni jövedelmét – mondta el a kutatás további eredményeit Kádár Péter, a Groupama Biztosító igazgatója.
A szülők támogatásának igénye erősen jelen van a magyarok gondolkodásában. A kutatás kimutatta, hogy minden negyedik ember (24%) támogatja anyagilag szüleit. Ha azon múlik, a vizsgált korcsoport 54 százaléka még az örökségéről is lemondana, csak hogy szüleik nyugodt életet biztosíthassanak maguknak.
A legnehezebb helyzetben azok vannak, akiknek felnőtt gyerekeikről és szüleikről is gondoskodniuk kell egyszerre. A kutatás megmutatta, hogy az érintettek 61 százaléka segíti a már felnőtt, nem tanuló gyermekét is.
Nehéz helyzetben a szendvics-generáció
A gyerekek előtérbe helyezését a nyugdíjjal kapcsolatos attitűdök is megerősítik: ha arról van szó, hogy valaki inkább saját nyugdíjáról gondoskodik vagy az anyagi forrásait gyerekére fordítja, egyértelműen a gyerek felé billen a mérleg nyelve. Különösen igaz ez a szendvics-generációra.
Az úgynevezett szendvics-generáció tagjai közül, akiknek szülei még élnek, és már felnőtt gyerekeik is vannak, háromból ketten támogatnak valakit, ez azonban túlnyomórészt a gyerek felé irányul, a szülőt legfeljebb a gyerek mellett segítik. Ezekben a családokban a legnehezebb előteremteni az idős korra félretett pénzt.
De a változáshoz a többiek is kellenének. 
