Nagyobb hangsúlyt kapnak a Z generációhoz tartozó fiatalok mindennapjaiban a pénzügyek, mint az idősebb felnőtteknél – állapítható meg abból a kutatásból, amelyet a CIB Bank készíttetett* a Takarékossági Világnap kapcsán. A megkérdezett, 18-59 éves felnőttek döntő többsége fontosnak tartja, hogy legyenek megtakarításai: 89 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy egyetért ezzel a megállapítással. A Z generáció tagjai között az átlagosnál is jóval erősebb a megtakarítások iránti igény: náluk a teljesen egyetértők aránya 59 százalékot ért el, miközben az X és Y generáció tagjainál 48, a legidősebbeknél pedig csak 40 százalékot.
A felnőtt lakosság megtakarításait leginkább a tudatos pénzügyi tervezés motiválja. A többség elsősorban azért szeretne megtakarításokkal rendelkezni, hogy váratlan kiadásait tudja fedezni – ezt a válaszadók 55 százaléka említette. A jövőben tervezett nagyobb kiadások finanszírozása a válaszadók 53 százalékánál cél. Figyelemre méltó emellett, hogy mindössze 4 százalék azoknak az aránya, akik nem szoktak félretenni, további 13 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy ugyan szeretne, de jelenleg nem tud megtakarítani.
Gyakran téma a pénz
A megkérdezettek 65 százaléka legalább heti rendszerességgel beszélget a pénzről. A kutatás azt is vizsgálta, hogy a magyar családok mennyire gyakran és milyen összefüggésben beszélnek pénzügyeikről. 14 százaléknál napi rendszerességgel, további 33 százaléknál pedig hetente többször is előfordul ilyen alkalom. A nők és a fiatalabbak (20-39 évesek) gyakrabban vesznek részt ilyen beszélgetésekben otthon, mint az idősebbek: a 40 év alattiaknál például 70 százalék felett jár a pénzügyekről legalább hetente beszélők aránya. A megkérdezettek közel 20 százaléka viszont olyan háztartásban él, ahol csak elvétve – ritkábban, mint havonta – kerül elő a pénz témája a beszélgetések során. A pénzzel kapcsolatos otthoni beszélgetések fő témája a pénz megfelelő beosztása (ezt a válaszadók 61 százaléka említette), a pénz elköltése (47 százalék) és a lehetséges megtakarítások (46 százalék).
Kell-e a zsebpénz?
Mennyire járul hozzá a gyermekek pénzügyi neveléséhez a zsebpénz intézménye? A kutatás szerint megosztottság tapasztalható ebben a kérdésben, a megkérdezettek fele valamilyen mértékben egyetért azzal, hogy a zsebpénz a gyermek pénzügyi nevelésének egyik legfontosabb eszköze, ám az állítással teljesen azonosulni tudók aránya csak 15 százalékot ért el. Figyelemre méltó, hogy leginkább az 50 év feletti generáció az, amelynek véleménye szerint egyértelműen fontos szerep jut a zsebpénznek ezen a téren. A megkérdezetteknek több mint a fele (57 százaléka) érdeklődne egy olyan megoldás iránt, aminek keretében elektronikusan lehetne kezelni a zsebpénzt.
A gyermekkel rendelkezők 52 százalékának van olyan életkorban, illetve élethelyzetben lévő gyermeke, amikor (a válaszadó saját megítélése szerint) járna neki zsebpénz. Ebben a csoportban a szülők kétharmada nyilatkozott úgy, hogy ezt biztosítja a gyermekének. Itt viszont még mindig a készpénz a meghatározó forma, hiszen mindössze 35 százalékot tesz ki az elektronikus formákat igénybe vevők aránya. Az érintett szülők 74 százaléka megbeszéli gyermekével, hogy mire költheti a zsebpénzét, 28 százalék pedig azt is meghatározza, hogy mire költse el.
Bezárnak egy konzulátust, de ez még csak a kezdet: a lengyel külügyminiszter nem csak diplomáciai válaszlépéseket ígér. 
