A statisztikákból egyértelműen kiderül, hogy a néhány fős cégeknél nincs, vagy nagyon ritka a béren kívüli juttatás, illetve legfeljebb egy fajta cafeteria elemet választhatnak a dolgozók. A cafeteria rendszer nyilvántartása és kezelése ugyanis bonyolult, pénz- és időigényes feladat. A nagyobb vállalatok az ügyintézést általában külső cégre bízzák – szakértői becslések szerint egy nagyobb vállalat esetében a cafeteriára szánt összegnek akár a 8-10 százalékát is eléri a juttatással járó járulékos kiadások mértéke –, a kisebbeknél viszont erre sem anyagi, sem humánerőforrás nem áll rendelkezésre.

Miután a Multi-Pay kártyát háromévente egyszer kell kiosztani és havonta egyszer egyetlen gombnyomással átutalni rá a cég teljes cafeteria keretét, amelyet a munkáltató interneten keresztül tud aktualizálni, összességében a cafeteriára eső kiadás a korábban a béren kívüli juttatásokat terhelő költségeknek legfeljebb a felét fogja elérni.

Felmérések egyértelműen igazolják, hogy a dolgozók többsége kedveli a béren kívüli juttatásokat, így a munkáltató viszonylag csekély adminisztrációs ráfordítással jelentősen növelheti az alkalmazottak elégedettségét és lojalitását. Mindezek nagyon fontos munkaerő-megtartó tényezővé váltak napjainkban, amikor a gazdasági nehézségek a legtöbb vállalkozásnál megszorítást és leépítést hoztak. A jövő évi adóváltozások hatására kieső nettó bér kompenzációjának is költséghatékony módja lehet a cafeteria, különösen a kisebb cégek körében. Ezek a vállalkozások biztos, hogy nem tudnak kitermelni 10-20 százalékos béremelést, pedig a jövedelemveszteség kompenzálására – figyelembe véve a jövőre várható infláció mértékét is – legalább ilyen mértékű bérfejlesztésre lenne szükség.

(x)