A befizetések csúcsra járnak, és a felhasználásuk is megváltozott. Már nem a gyógyszertárakban, hanem a magánegészségügyben költik el a legtöbb pénzt a tagok
Aki teheti, hátat fordít az állami egészségügynek, és keresi a magánorvosi ellátásokat - egyebek között ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most megjelent adataiból. Az idei első félévben 31 ezerrel nőtt az önsegélyező- és egészségpénztárak taglétszáma, amely most már meghaladja az 1,155 milliót. Ezek a pénztárak jó lehetőséget nyújtanak arra, hogy különféle egészségügyi termékeket és szolgáltatásokat adókedvezménnyel támogatva vegyenek igénybe a tagok és közeli hozzátartozóik, emellett pedig számos önsegélyező szolgáltatást is nyújthatnak - derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
Fotó: Depositphotos
Rekordot döntő díjbevételek
Az, hogy mennyire próbálnak áttérni a magyarok a magánellátásokra, jól mutatja, hogy az egészségpénztárak első féléves tagdíjbevétele 33,6 milliárd forintra ugrott, ami 25 százalékkal több a tavalyinál. A munkavállalók egyéni befizetései több mint 27, a munkáltatói befizetések csaknem 14 százalékkal nőttek 2023-hoz képest. A második félév pedig várhatóan még erősebb lesz, az elmúlt években ugyanis a július-decemberi időszakban jellemzően másfélszer annyi tagdíj folyt be ezekbe a kasszákban, mint az év első hat hónapjában.
Ennek nyilván adóoptimalizálási okai voltak, az év végéig elkönyvelt befizetésekre lehet ugyanis visszaigényelni a következő év tavaszán a 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos szja-visszatérítést. Az idén hat hónap alatt 15,85 milliárd forintot utalt vissza a NAV a pénztártagok számláira, 17 százalékkal többet, mint tavaly.
A pénztári alapok is szépen híznak, a félév végén már csaknem 90 milliárd forint volt a fedezeti alapban, amely a tagok egyéni számláinak az egyenlege. Egy átlagos pénztártagnak ez alapján 77,5 ezer forintja volt a számláján. Ez ugyan nem tűnik soknak, de az egészségpénztárakra jellemző, hogy a befizetett összeget viszonylag hamar el is költik a tagok.
Már nem a gyógyszer, hanem a magánorvosi ellátás áll az első helyen
A szolgáltatási kiadások listáját az egészségpénztárak 25 évvel ezelőtti indulása óta a gyógyszervásárlások vezették. A legtöbb pénzt a patikákban hagyták a tagok, bár fokozatosan zárkózott fel értékben a “társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése, helyettesítése” kategória, vagyis a magánorvosi ellátás.
Az idén az első félévben történt meg először, hogy a legnagyobb értékben már nem gyógyszerre, hanem magánorvosra költöttek a pénztártagok: több mint 18,43 milliárd forintot fordítottak erre, miközben gyógyszerre 18,26 milliárdot költöttek. A harmadik helyen a gyógyászati segédeszközök, például szemüvegek, hallókészülékek vásárlása áll, erre 6,7 milliárd forint ment el. A teljes egészségpénztári költés az idei első félévben 47,8 milliárd forint volt, ez a három szolgáltatás tette ki a tagok kiadásainak több mint a 90 százalékát.
Sok minden másra is jó a pénztár
Az egészség- és önsegélyező pénztárakban lévő egyenleg azonban a felsoroltakon kívül még számos kiadásra felhasználható. Ezeknek alapvetően két csoportja van, egy részük az egészséggel kapcsolatos, a másik részük önsegélyező típusú. Utóbbiaknál általános szabály, hogy a befizetés és a kiadás között fél évet várni kell, mert a pénztári egyenlegből csak azt a részt lehet így elkölteni, amelyik már legalább 180 napja a számlán van. Megéri azonban a várakozás, hiszen az egészségpénztárak is befektetik a befizetett pénzt, amelyen keletkezhet hozam, másrészt a 20 százalékos szja-visszatérítés miatt így is sokat spórolhatnak a tagok bizonyos kiadásaikon.
Az önsegélyező szolgáltatások közül jelenleg a lakáshitel-törlesztés a legnépszerűbb, az idén fél év a alatt csaknem 1,5 milliárd forintnyi törlesztőrészletet fizettek be egészségpénztárból a tagok.
A második helyen a gyerek születéséhez kapcsolódó kiadások állnak, ezek értéke meghaladta az egymilliárd forintot. A szülők akár egymillió forintot is felvehetnek gyerekszületéshez kapcsolódó támogatás címen gyerekenként.
