Salátatörvény-tervezetet nyújtott be Kósa Lajos és Dunai Mónika fideszes képviselő, mely címadó intézkedéseként szövetkezetet hoznának létre a kisgyermekkel otthon lévőknek. Mint a tervezetben áll,
a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete olyan speciális szövetkezet, amelynek célja nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülők vagyoni, szociális, kulturális helyzetének előmozdítása, lehetőséget biztosítva arra, hogy a tagok rugalmas keretek között a foglalkoztatásba bekapcsolódjanak, illetve abban újra részt vehessenek, közösséghez tartozhassanak. A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének célja továbbá az is, hogy elősegítse a tagok között a kisgyermekek gondozásához, neveléséhez kapcsolódó tudás- és ismeretanyag átadását, valamint tapasztalatcserét, ezen túlmenően pedig hozzásegítse tagjait a kisgyermekek gondozását, nevelését érintő új ismeret- és tudásanyag megszerzésének lehetőségéhez.
A kismama-szövetkezet koncepciója 2018-ban került elő, alább Novák Katalin beszél róla, a videó közepétől:
Kósa mostani tervezete szerint a szövetkezet tagjainak legalább 90 százalékban nem nagyszülőnek kell lennie. A tagsághoz a szövetkezet alapszabályában meghatározott nagyságú tagdíjat vagy nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást kell juttatni. A szövetkezetnek lesz egy ismeretfejlesztési és edukációs alapja is, a fenti idézet szerint annak keretében megy majd a gyerekgondozási továbbképzés, tapasztalat-átadás a tagok között.
A törvényjavaslat szerint maga az alap viszont a tagok között nem osztható fel, illetve a pénzeire nyereségként sem lehet tekinteni, ám ha gazdasági társasággá alakul a szövetkezet vagy jogutód nélkül megszűnik, akkor az alapot az alapszabály rendelkezése szerinti más kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének vagy szövetkezeti érdekképviseleti szervezetnek adja át. A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete által nyújtott szolgáltatásokért szolgáltatási díjat kell fizetni, az éves nettó árbevételének legalább 85 százalékát a tagok között személyes közreműködésük arányában osztja fel, mondja ki a törvénytervezet.
Munkaközvetítő-szövetkezet
A tervezet arról is szól, hogy a szövetkezeti tagok a személyes közreműködésüket harmadik személy részére nyújtott - külsős - szolgáltatás keretében is teljesíthetik. Ilyen külsős munka esetén a Polgári Törvénykönyv megbízásra vonatkozó, valamint a munka törvénykönyvének e törvényben meghatározott szabályait és a munkavédelemről szóló törvény irányadó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A törvény kimondja, hogy feladatteljesítésnél az azért járó összeg nem lehet alacsonyabb, mint amit a munka törvénykönyvének 153. paragrafusa meghatároz - vagyis a minimálbért/garantált bérminimumot meg kell adni. A törvényjavaslat kötelező pihenőidőt is meghatároz ilyen külsős szövetkezeti bevetéseknél, eszerint napi hat órát meghaladó feladatteljesítés esetén napi húsz, ha a munka a napi kilenc órát meghaladja, akkor ezen felül még napi 25 perc szünetet kell biztosítani.
Először az augusztusi kötelezettségre. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
