Az előző negyedévhez képest 8 százalékkal csökkent, a tavalyi év azonos időszakában látott adatnál azonban 14 százalékkal magasabb az Intrum és a GKI lakossági fizetőképességet mérő indexe. Az Intrum Fizetőképességi Index olyan mutatókból áll össze, mint a jövedelmek értéke, az adósságállomány és a háztartások pénzügyi vagyona, így a növekedése azt jelenti, hogy a háztartások könnyebben tudják fizetni a kiadásaikat.
Az index értéke az idei harmadik negyedévben átlagosan 43,33 pont volt, ami enyhe visszaesést jelent az előző negyedéves értékhez (46,91) képest. A negyedévben csökkenő tendenciát mutatott a lakossági fizetőképesség, mivel az időszak végére 42,8 százalékos volt az érték. Az év elejéhez képest azonban jobban állnak a háztartások, csakúgy, mint a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva: a tavalyi III. negyedéves értékhez (38,13) képest 14 százalékkal javult a lakossági fizetőképesség.
Az előző negyedévhez képest látott csökkenés oka elsősorban az infláció – mondta Deszpot Károly, az Intrum kereskedelmi és fejlesztési igazgatója. A folyamatra a jegybank szigorúbb monetáris politikával válaszol, ami bár lassítja a gazdasági növekedést és a vállalatok beruházásait, egyben nagyobb megtakarításhoz vezet, így erősebb fizetőképességet eredményez. Ez azonban még nem ellensúlyozza az infláció háztartásokra gyakorolt hatását, ami egyébként nagyrészt nemzetközi gazdasági folyamatokra, termékek, nyersanyagok, alkatrészek hiányára és az energiaárak emelkedésére vezethetők vissza.
Deszpot Károly hozzátette azt is: ugyan az indexből nem látszik, a most látható átlag mögött a vagyoni különbségek növekedése áll, sok háztartás pénzügyi helyzete romlott vagy stagnált az idei évben.
Az infláció mellett a fizetőképesség csökkenéséhez hozzájárul az is, hogy a korábbi tartalékolás után újra növekszik a háztartások fogyasztása, ennek szintje ma már eléri a pandémia előtti 2019-es évét. A közelgő választások idejére időzített adókedvezmények, a nyugdíjemelés és a minimálbér növelése miatt várhatóan a jövő évig tovább növekszik a fogyasztás. Ugyanakkor a hitelmoratórium szűkítése némileg visszafogja a növekedést, illetve pénzügyi differenciálódást eredményez – átlagosan az elkölthető jövedelmek emelkednek, de ezt nem minden háztartás érzékeli.
A múltban az Intrum-GKI fizetőképességi indexéből igen pontosan lehetett következtetni a negyedéves és éves GDP-adatokra. Az idei második negyedében 17,7 százalékos GDP-növekedést láthattunk, ami persze részben a járvány csúcspontján tapasztalt masszív visszaesésre, és az azt követő kilábalásra vezethető vissza, ugyanakkor a GDP szintje Magyarországon (az EU-s tendenciába illeszkedő módon) már meghaladta a 2019. második negyedévit is. Az időszakban enyhén javult a lakossági fizetőképesség is, és a harmadik negyedéves adat a GDP-növekedés enyhe lassulását vetíti előre.
Éves összehasonlításban továbbra is a gazdaság erőteljes növekedésére számíthatunk, amit ismét jelentős részben az erősödő belső fogyasztás generál: sok háztartás idén karácsony környékén bepótolja a tavaly elmaradt vásárlásokat, amit a várható állami támogatások még jobban segítenek majd. – mondta Deszpot Károly. Nemzetgazdasági szinten most elsősorban a külső eladósodás jelent kockázatot, hiszen a negatív reálkamat miatt a háztartások egyre kevesebb állampapírt vásárolnak. Emellett a GDP-adatról továbbra is nehéz megbízható előrejelzést készíteni, mivel még mindig kiszámíthatatlan, mennyire súlyos hatással lesz a gazdaságra a járvány negyedik hulláma – tette hozzá.
A bukott lengyel kormánypárttól igazolt kommunikációs tanácsadót a magyar uniós biztos. 
