Mivel az állami nyugdíjrendszer kilátásai enyhén szólva sem rózsásak, ajánlott egyénileg is takarékoskodnia annak, aki szeretne anyagilag stabil nyugdíjas éveket biztosítani magának. Számukra 3 megoldás kínálkozik: nyithatnak nyugdíj-előtakarékossági számlát, azaz NYESZ-t, megtakaríthatnak egy önkéntes nyugdíjpénztár segítségével és köthetnek egy nyugdíjbiztosítást, melyek mindegyikére 20 százalékos állami támogatás jár.
A Vienna Life Biztosító legújabb blogbejegyzése a nyugdíjbiztosításokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat mutatja be.
1. 12 milliós megtakarítás havi 5 ezer forinttal
| Nemrég egy felmérés is napvilágra került, miszerint hiába tudjuk, hogy az állami nyugdíjból nem élünk meg, a 36-40 éves korban a lakosság 67 százaléka még semmilyen nyugdíjcélú megtakarítással nem rendelkezik. |
Általános szabály, hogy minél korábban kezdi el valaki a spórolást, annál kisebb havi összeget kell kigazdálkodnia. Ha egy 30 éves ügyfél havi 10 ezer forintot megtakarít, a nyugdíjkorhatár elérésekor mintegy 24 millió forintos összeggel fog rendelkezni, míg egy 40 éves ügyfél ugyanekkora összegű havi megtakarítással 10,5 millió forint körüli vagyont gyűjthet össze. Ha tehát valaki idejében, például már 30 évesen elkezd takarékoskodni a nyugdíjra, s akár csak havi 5 ezer forintot félretesz, akkor a nyugdíjkorhatár elérésekor 12 milliót is felvehet.
2. Két típus van: 100% kiszámíthatóság vagy magas hozam?
Akik nyugdíjbiztosítást kötnek, két típus közül választhatnak.
Az úgynevezett klasszikus nyugdíjbiztosítások törvényileg szabályozott, előre meghatározott hozamot garantálnak, amelynek mértéke aktuálisan évi 2,3%. Ha a különböző befektetések révén a biztosító ennél több hozamot ér el, annak a 80-100%-át is jóváírja az ügyfél befektetésén. Aki tehát klasszikus nyugdíjbiztosítást választ, az az előre meghatározott összeget mindenképpen megkapja a szerződés lejártakor, viszont mivel a megtakarítása többnyire állampapírokban fial, ennél sokkal magasabb összegre valószínűleg nem számíthat.
A másik típus a befektetési egységekhez kötött (más néven unit-linked) nyugdíjbiztosítás, amely az alacsony kamat- és hozamkörnyezetben is magasabb hozam elérését tűzi ki célul. A unit-linked nyugdíjbiztosítások hosszú távon akár jóval magasabb – gyakran 2 számjegyű – hozamot is elérhetnek, ám így persze a kockázat is nagyobb.
3. Adójóváírás: évi 130 ezer forint jár az államtól
A megtakarításunk azonban nem csak általunk és a biztosító révén gyarapszik: a nyugdíjcélú öngondoskodást az állam is jelentős, 20 százalékos adójóváírással támogatja. Ez azt jelenti, hogy a biztosításba befizetett összegek után 20 százalék kedvezményt kapnak az ügyfelek a személyi jövedelemadóként befizetett adójukból. Így évi maximum 130 ezer forintos adójóváírás érhető el, ha valaki be tud fizetni egy adott évben 650 ezer forintot. Ám ha már havi 25 ezer forintot meg tud takarítani, akkor az állam ehhez is hozzáad évi 60 ezer forintot - emlékeztet a Vienna Life.
4. Nem jogosult az adójóváírásra? Van megoldás!
Nagyon sokan vannak azonban Magyarországon, akik nem tudnák kihasználni a 130 ezer forintos adójóváírást nyugdíjbiztosításukon – hiába rendelkeznek akár jelentős jövedelemmel is. Ugyanis mintegy 1,5 millió olyan adózó van, aki vállalkozóként dolgozik, vagy akit minimálbéren foglalkoztatnak, a fizetésük többi részét pedig zsebbe kapják. Mégsem bukják el feltétlenül a 130 ezer forintos állami támogatást, akik kevés szja-t fizetnek, ugyanis a három nyugdíjcélú megtakarítás közül a nyugdíjbiztosítás esetében a biztosított (aki majd a nyugdíjat kapja) és a szerződő (aki a díjat fizeti) személye eltérhet. Ha tehát valakinek nincs bejelentett adóköteles jövedelme, de valamelyik családtagjának van, fizetheti helyette ő is a nyugdíjbiztosítást, így ki tudják használni az állami adójóváírás összegét.
5. Olcsóbbak és egyszerűbbek a termékek 2017-től
2017-től minden korábbinál kedvezőbb feltételekkel lehet nyugdíjbiztosítást kötni, ugyanis az idei évtől a biztosítók az MNB ajánlása alapján jelentős mértékben csökkentették a megtakarítási célú életbiztosítások költségeit – így a nyugdíjbiztosítások költségeit is. 2017-től az életbiztosítások fele eltűnt, azaz tisztult a piac, ezzel együtt pedig átláthatóbb és olcsóbb termékek jelentek meg: az egy évvel korábbi 5-6%-ról 3-4%-ra csökkent az úgynevezett teljes költségmutató (TKM).
2022 óta a felére esett. 
