5p

Mindössze el kéne fogadni a már hosszú évek óta Magyarországon is jelenlévő fintech cég, a Wise javaslatát, ami azt célozza, hogy a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók ügyfeleinek csak tavaly 30 milliárd euró értékben felszámított rejtett költségek eltűnjenek. Magali Van Bulckkal, a Wise EMEA régiójának szabályozásért és kommunikációs stratégiáért felelős igazgatójával a cég londoni központjában beszélgettünk.

Nem hittünk a szemünknek: legutóbbi kutatásuk szerint az európai magán- és vállalati ügyfelek 30 milliárd eurót veszítettek a devizájuk átváltásakor és átutalásakor. Azt írják, hogy ez rejtett költség. Hogyan kell ezt érteni?

Rejtett költségeknek olyan díjak számítanak, amelyeket úgy terhelnek egy-egy devizatranzakciónál az ügyfelekre, hogy azokkal ők nincsenek tisztában, más szóval, azok számukra láthatatlanok.

Ez hogyan lehetséges? Hiszen, ha jól tudjuk, a határokon átnyúló fizetésekről szóló európai uniós rendelet kimondja, hogy a tranzakciót megelőzően az ügyfél számára világos, semleges és érthető módon fel kell tüntetni, miből áll össze a devizaváltási díj. 

Ez igaz, csakhogy ez a díj nincs igazán jól definiálva. Az említett jogszabályban csak az van meghatározva, hogy a devizaváltási díj az adott tranzakcióra vonatkozó összes díjat jelenti, azt viszont most még semmi nem tiltja, hogy azokat a megemelt árfolyamokban elrejtsék. Ez értelemszerűen főleg az eurózónán kívüli országokat érinti, vagyis azokat, amelyek még nem vezették be az eurót. Így Magyarországot is. Az említett 30 milliárd mintegy kétharmada, 21 milliárd euró az eurózónán kívüli országokban lévő magánszemélyek és vállalkozások számára veszik el. Ez megdöbbentő összeg, ami félő, hogy a globalizáció fokozódása következtében csak még tovább nőhet, egyebek mellett azért, mert egyre több olyan vállalkozás lesz, amely már nemzetközi szinten kereskedik. 

Az érintett eurózónán kívüli országok közül Magyarország helyzete e tekintetben jobb vagy rosszabb?

A devizatranzakcióknál a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók által önöknél alkalmazott, átlagban az 1 százalékpontot meghaladó árfolyamfelárak nagyjából összhangban vannak az EU többi részével, de amiatt, hogy önöknél még nincs bevezetve az euró, a helyzet rosszabb. De hogy mondjak valami biztatót is: a magyarországi kutatásunk azt mutatta, hogy az árfolyamfelárak egy része enyhén csökken, egyre több bank válik kicsit átláthatóbbá, kicsit versenyképesebbé.

Magali Van Bulck, a Wise EMEA régiójának szabályozásért és kommunikációs stratégiáért felelős igazgatója optimista
Magali Van Bulck, a Wise EMEA régiójának szabályozásért és kommunikációs stratégiáért felelős igazgatója optimista
Fotó: Wise

A Wise mekkora marzzsal dolgozik?

Nálunk átlagosan 0,65 százalék a váltási jutalék. A Wise pillanatnyi piaci árfolyamon vált, erre jön a jutalék, amit minden egyes tranzakciónál transzparensen jelzünk az utalások előtt. Cégünk eleve azért jött létre, mert két, Angliában vállalkozó észt alapítónk kénytelen volt megtapasztalni, milyen körülményes a fontban kapott fizetésük egy részét hazautalni, ott fizetni például a meglévő lakáshiteleiket, s milyen hatalmasak a font-euró váltáskor jelentkező tranzakciós díjak. Felháborító, hogy ma egy bank azt állíthatja, hogy egy átutalás ingyenes vagy nagyon kevésbe kerül, ezzel szemben az árfolyam kiugróan magas.

De mi tudnak tenni, hogy a piac egészében lemenjenek és ami a lényeg, átláthatók legyenek a devizatranzakciós költségek?

Mi nem az árfolyamalakítást szeretnénk korlátozni, abba beleszólni, hanem azt szeretnénk elérni, hogy a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók teljesen átlátható módon tájékoztassák az ügyfeleiket az általuk ténylegesen felszámított díjakról, költségekről. Ami persze nagyobb versenyhez, így pedig a díjak csökkenéséhez vezethet, ez pedig, mondanom sem kell, végső soron az ügyfelek érdeke. 

A Wise már vagy tíz éve kampányol a politikai döntéshozóknál azért, hogy tegyen meg mindent a rejtett költségek eltűnéséért, kötelezzék a bankokat és egyéb pénzügyi szolgáltatókat arra, hogy feketén-fehéren kimutassák az ügyfeleknek, pontosan mennyit fizetnek. Szerencsére már az eddigi erőfeszítéseink sem voltak hiábavalók, igaz, közel sem elégségesek. 2020-ban életbe lépett a határon átnyúló fizetésekre vonatkozó szabályozás, amely minden EU-n belüli fizetésnél nagyobb átláthatóságot írt elő. Csakhogy tapasztalataink szerint sok bank ezután is megtalálta a kiskaput, hogy elrejtse a díjakat.

Árfolyam

Most azonban ismét pozitív hírek érkeznek. Jelenleg egy új, EU-szintű szabályozásról tárgyalnak az illetékesek, amelyet fizetési szolgáltatásokról szóló rendeletnek neveznek, s ami még nagyobb átláthatóságot eredményezhet. Úgy érzem, a döntéshozók azért is nyitottabbak most, mert ők is felismerték, hogy a szabályokat nem dolgozták ki olyan szigorúan, mint ahogyan azt a határokon átnyúló fizetésekre vonatkozó előírásoknál kellett volna. 

Lehet már tudni, mi lehet az üdvözítő megoldás?

A fizetési szolgáltatásokról szóló rendeletben egyrészt előírhatják, hogy a bankoknak és egyéb pénzügyi szolgáltatóknak tegyék közzé, mekkora devizaárfolyam-réssel dolgoznak. Másrészt bevezethetnek egy bizonyos irányadó kamatlábat, ami azt eredményezheti, hogy mindenki ugyanazt a módszert használja a díj pontos kiszámítására. Így az ügyfelek pontosan megtudhatják, mennyibe kerülnek a devizatranzakciók az egyes szolgáltatónál, ezáltal azok kondíciói összehasonlíthatóvá válnak.

Mennyire viheti előre az ügyet, hogy július 1-jétől az eurózónán kívüli Magyarország adja a soros EU-elnökséget?

Ez kétségtelenül más helyzet az előző félévvel szemben, amikor az eurózónában lévő belgáké volt az uniós elnökség, bár ők is nagyszerű munkát végeztek. De szerintem a magyarok még inkább tisztában lehetnek e problémával, ezért azt reméljük, hogy pontosan megértik, hogyan kell bevezetni ezeket a szabályokat oly módon, hogy azok az ügyfelek számára – legyenek azok magánszemélyek vagy vállalkozások – rendkívül egyértelműek legyenek, és megakadályozzák a bankokat és egyéb pénzügyi szolgáltatókat abban, hogy a jövőben is kihasználják a kiskapukat.

(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Személyes pénzügyek Zsebbevágó részlet derült ki a kormány 3 százalékos lakáshiteléről
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 07:26
A többség úgy értelmezi, hogy a lakásvásárláshoz elegendő lesz majd a vételár 10 százaléka, míg a fennmaradó részt lehet majd a 3 százalékos kamatú hitellel finanszírozni. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, és bizony előfordulhat majd, a vételár nem 10, hanem akár 20-30 százalékát is saját forrásból kell előteremteni. Mutatjuk, miért van ez, és miért nem mond ellent a 10 százalékos elvárásnak.
Személyes pénzügyek Így változtak a fizetések Magyarországon
Privátbankár.hu | 2025. július 17. 12:33
Az elmúlt évben is dinamikusan bővült az elektronikus fizetési forgalom: több mint 200 millióval emelkedett az elektronikus tranzakciók száma egy év alatt, így a teljes gazdaságban összesen több mint 2,5 milliárd elektronikus fizetés történt, a fizetési műveletekben a bankkártyás tranzakciók domináltak.
Személyes pénzügyek Jó hírek érkeztek a 3 százalékos szuper lakáshitelről
Herman Bernadett | 2025. július 16. 16:29
A társadalmi vita a jövő héten kezdődik, a korábbi hírek szerint nem lesz időkorlátja az Otthon Start hitel felvételének. A 10 százalékos önerőt a 40 év fölötti hitelfevevőkre is kiterjesztenék.
Személyes pénzügyek Váratlan jó hírt kapott az autósok fele: várhatunk a tankolással
Privátbankár.hu | 2025. július 16. 12:16
Inkább áremelkedés nézett ki a héten, de mégis lefelé mozdul az egyik üzemanyagfajta ára.
Személyes pénzügyek Az Erste egykori devizahitelei is érvényesek, nem érdemes reklamálni
Herman Bernadett | 2025. július 16. 11:04
Az Erste Bank szerződései is érvényesek, a bank eleget tett az árfolyamkockázattal kapcsolatos ügyféltájékoztatásra vonatkozó követelményeknek. Az OTP már tegnap reagált a határozatra, rájuk sem terjed ki a Kúria döntése
Személyes pénzügyek Meghökkentő dolgok derültek ki a magyar egyetemistákról
Privátbankár.hu | 2025. július 16. 10:48
Alig találni olyan egyetemistát, aki ne akarna dolgozni a nyáron. A fizetési igények sokszor meghaladják a 300 ezer forintot is, és meglepően népszerű a készpénz.
Személyes pénzügyek Bővülő hiteltermékek az MFB-nél – Elindult a Nemzeti Bajnokok Hitelprogram
PR | 2025. július 15. 13:55
Elstartolt a GINOP Plusz program részét képező Nemzeti Bajnokok Hitelprogram, amely 155 milliárd forintos keretösszegből nyújt segítséget a beszállító és exportáló kkv-k számára. Az új EU-s társfinanszírozású konstrukció fix 0%-os kamatozás, illetve akár 30%-os vissza nem térítendő támogatás mellett érhető el. A terméket a zöld és digitális fejlesztésben gondolkodó, versenyképes vállalkozások igényelhetik az MFB Pont Plusz vállalati hálózat bankfiókjaiban.
Személyes pénzügyek Vigéckedett a héten a forint
Privátbankár.hu | 2025. július 12. 11:38
A világban dúló geopolitikai konfliktusok, a vámháború és a zsenge hazai makrogazdasági adatok ellenére egyre stabilabb a hazai fizetőeszköz.
Személyes pénzügyek Elképesztő, mekkora károkat okozott a vihar
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 11:07
A lakásokban a vihar átlagosan 165 ezer forintnyi kárt okozhatott.
Személyes pénzügyek Nem akar lemaradni a szuperkedvezményes lakáshitelről? Akkor ezzel érdemes tisztában lennie
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 07:31
Nem mindenki felel meg az Otthon Start támogatott hitel felvételéhez szükséges feltételeknek.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG