Az EU által a nyugdíjreform államháztartási költségeinek ügyében tanúsított "rugalmatlanság" az egyik valószínű oka a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos magyarországi kormányintézkedéseknek
Az EU által a nyugdíjreform államháztartási költségeinek ügyében tanúsított "rugalmatlanság" az egyik valószínű oka a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos magyarországi kormányintézkedéseknek, és bár a nyugdíjreform-költségek elszámolásának kérdésében vallott magyar álláspont "méltányolható", a kormány által választott módszerek a piaci szereplők körében bizonyosan nem lelnek rokonszenvre - áll londoni felzárkózó piaci elemzők pénteki helyzetértékelésében.
Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) globális feltörekvő térségi kutatási részlegének vezetője pénteki londoni kommentárjában felidézte, hogy Magyarország, Lengyelország és több más közép-kelet-európai EU-tagállam bizonyos engedékenységet kért az EU-bizottságtól és az uniós statisztikai hivataltól közfinanszírozási helyzetüknek a túlzottdeficit-eljárások keretében végzett felülvizsgálatában, hivatkozással az általuk végrehajtott radikális nyugdíjreformok költségvetési terheire.
Az uniós hatóságok azonban az idén jórészt elvetették ezeket a folyamodványokat, és talán "a megértés és a rugalmasság e hiánya keltette frusztráció nyomta" a magyar kormányt a nyugdíjrendszerben tett "retrográd" lépések felé - írta elemzésében az RBS vezető londoni szakértője.
Timothy Ash szerint az RBS "jelentős rokonszenvvel" viseltet a nyugdíjreform-költségek elszámolásával kapcsolatos magyar és lengyel álláspont iránt, valószínűtlen azonban, hogy a magyar kormány "radikális, sőt talán regresszív" megoldásait a piac értékelni fogja.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A 11 százalékos minimálbér-emelés tehát a bankok feltételein is változtatni fog hamarosan, ez pedig nem minden társadalmi csoportnak kedvez, mivel a bankok többsége a nettó minimálbérnek megfelelő összeg igazolásához köti a hitelfelvételt. Ez az összeg 2025-ben 193 ezer forint volt, 2026-tól pedig 214 ezer forint fölé emelkedett.
A Központi Statisztikai Hivatal közzétette a 2025-ös éves inflációs adatot, vagyis a fogyasztói árak tavalyi emelkedésének mértékét. Ez egyben meghatározza a bankszámlák idei maximális díjemelési mértékét, továbbá két fontos állampapír idei évi kamatmértékét is.
Újabb csúcsra, 274 milliárd forintra emelkedett novemberre az új lakáshitel-szerződések összege, ami egyértelműen az Otthon Start hitel berobbanásának köszönhető – hívja fel a figyelmet Fülöp Norbert Attila, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. A személyi kölcsönök iránt szintén nagyon erős az érdeklődés, a január óra elérhető munkáshitel iránti kereslet viszont eddigi mélypontjára zuhant a tizenegyedik hónapban.