Az EU által a nyugdíjreform államháztartási költségeinek ügyében tanúsított "rugalmatlanság" az egyik valószínű oka a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos magyarországi kormányintézkedéseknek
Az EU által a nyugdíjreform államháztartási költségeinek ügyében tanúsított "rugalmatlanság" az egyik valószínű oka a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos magyarországi kormányintézkedéseknek, és bár a nyugdíjreform-költségek elszámolásának kérdésében vallott magyar álláspont "méltányolható", a kormány által választott módszerek a piaci szereplők körében bizonyosan nem lelnek rokonszenvre - áll londoni felzárkózó piaci elemzők pénteki helyzetértékelésében.
Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) globális feltörekvő térségi kutatási részlegének vezetője pénteki londoni kommentárjában felidézte, hogy Magyarország, Lengyelország és több más közép-kelet-európai EU-tagállam bizonyos engedékenységet kért az EU-bizottságtól és az uniós statisztikai hivataltól közfinanszírozási helyzetüknek a túlzottdeficit-eljárások keretében végzett felülvizsgálatában, hivatkozással az általuk végrehajtott radikális nyugdíjreformok költségvetési terheire.
Az uniós hatóságok azonban az idén jórészt elvetették ezeket a folyamodványokat, és talán "a megértés és a rugalmasság e hiánya keltette frusztráció nyomta" a magyar kormányt a nyugdíjrendszerben tett "retrográd" lépések felé - írta elemzésében az RBS vezető londoni szakértője.
Timothy Ash szerint az RBS "jelentős rokonszenvvel" viseltet a nyugdíjreform-költségek elszámolásával kapcsolatos magyar és lengyel álláspont iránt, valószínűtlen azonban, hogy a magyar kormány "radikális, sőt talán regresszív" megoldásait a piac értékelni fogja.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A nyugdíjpénztári megtakarításokat nem tervezik lakáscélra elkölteni az emberek, az állampapír-kamatból a többség másik állampapírt vásárol, a családi adókedvezményt elviszik a napi kiadások, az inflációt pedig 9 százalékosra várják az idén a magyarok. A nyugdíjasok különösen pesszimisták az anyagi helyzetükkel kapcsolatban.
A lakossági ügyfelek most már nem lehetnek „súlyosan gondatlanok”, ha a bank nevében szedik rá őket. Az öncsalókat viszont továbbra sem fogják kártalanítani. Az MNB korábbi ajánlásait pedig szigorúan be fogja vasalni a bankokon, mert az éltanulóknál sokkal kevesebb a csalás, mint a renitenseknél.
Az egyenleg felét lehet lakáscélra felhasználni. Ha valaki átlépi a limitet, mulasztási bírságot kaphat, amit persze el is engedhetnek. Öt hónap alatt találta ki a NAV és az NGM, mi legyen a túlköltő renitensekkel. Valószínűleg büntetlenül megússzák.
A legtöbben lakáscélra használták fel a munkáshitelt, de minden hatodik fiatal autót vásárolt belőle, minden nyolcadik pedig befektette a 4 milliós kölcsönt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felméréséből.
Május 1-jétől minden jelentős magyarországi kereskedelmi bank elfogadja hitelcélként a legrosszabb, „I” energetikai besorolású lakóingatlanokat a használt lakások vásárlására felvett jelzáloghitelek esetén.
Idén is több mint ezer gimnazista és felkészítő pedagógusaik vettek részt a Privátbankár tavaszi pénzügyi vetélkedőjén. A győztes csapat Budapestről érkezett, a Top 4-be kőszegi, budakeszi és szegedi gimisek kerültek be.