Az elmúlt évtized igencsak jövedelmezőnek bizonyult a szupergazdagoknak, ami a nagyobb egyenlőség híveit arra ösztönözte, hogy követeljék jövedelem- és vagyonadóik növelését - legalábbis erre jutott egyebek mellett a szegénységgel, szegénységkutatással foglalkozó Oxfam civil szervezet jelentése.
A leggazdagabb 1 százalék vagyona 42 ezer milliárd dollárral nőtt ebben az időszakban. Ez 34-szer nagyobb összeg, mint amennyi többletet a világ lakosságának jövedelmi szempontból alsó 50 százaléka szerzett. Az egy főre eső nettó vagyon az elit csúcsán fejenként 400 ezer dollárral nőtt. Eközben az inflációval korrigálva az alsó 50 százalékban átlagosan 335 dollár pluszt tehettek zsebre az emberek. Ez forintban a következőt jelentené: a gazdagok közel 144 milliós többletéhez képest az alsó 50 százalékban lévőknek alig több mint 120 ezerrel kellett beérniük.
A társadalmi egyenlőtlenség „obszcén” mértékűre nőtt, miközben a kormányok képtelenek megvédeni az embereket a klímaváltozás egyre súlyosabb hatásaitól – mondta Max Lawson, az Oxfam International egyenlőtlenséggel foglalkozó részlegének vezetője.
Fotó: Depositphotos
A leggazdagabb 1 százalék egyre több pénzt töm a pénztárcájába, miközben a világ többi lakójának csak morzsák jutnak. Mit sem számít, hogy a letűnt korokat szokták a kirívó gazdag-szegény ellentét időszakának tartani – tehetnénk hozzá ehhez. Lehet, hogy ezen a téren nem válnak civilizáltabbá az emberek?
Az Oxfam rendszeresen készít a mostanihoz hasonló összesítéseket és más civil szervezetekkel együtt nyomást gyakorol a világ legbefolyásosabb országait tömörítő G20 országcsoportra, hogy emeljék a leggazdagabbak adóit. A G20 soros elnöki tisztségét ellátó Brazília rendelt egy ezzel kapcsolatos jelentést. Ezt Gabriel Zucman francia közgazdász, egyenlőtlenség-szakértő vezetésével készítette el egy kutatócsoport. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy egy 2 százalékos minimumadó, amit az ultragazdagokra vetnének ki, évente 200-250 milliárd dollár bevételt hozhatna mindössze 3000 adózótól. Ez Magyarország éves GDP-jének nagyságrendjébe eső összeg.
Az EU Tax Observartory kutatócsoport szerint – ezt a szervezetet szintén Zucman vezeti –, a gazdagok vagyonára kivetett effektív adóteher kulcsa mindössze 0-0,5 százalék. A G20-országok pénzügyminiszterei és jegybankelnökei ugyan foglalkoznak ezzel a kérdéssel, ám csekély az esélye, hogy jutnak valamire. (Via CNN)
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
