„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
Juhász Istvánné, a szövetség főtitkára szerint a törvénytervezetben egy szó sem esik kompenzációról, és a miniszterelnök erről akarja elterelni a figyelmet
Visszautasítja a miniszterelnök magán-nyugdíjpénztárakra vonatkozó kijelentéseit a Stabilitás Pénztárszövetség. Mindez csak arra szolgál, hogy elterelje az emberek figyelmét arról, hogy az Országgyűlés által szerdán tárgyalandó törvénytervezetben nyoma sincs annak, hogy a pénztártagokat az állam később bármi módon kompenzálná a nyugdíjcélú megtakarítások központi költségvetési átirányításáért - közölte kedden a szervezet.
Juhász Istvánné főtitkár kijelentette: sajnálatosnak tartja, hogy a kormány a széleskörű társadalmi tiltakozás ellenére sem vizsgálta felül álláspontját, és a korábban bejelentett önkényes, a több mint 3 millió pénztártag szempontjait teljes egészében mellőző törvényt terjesztett elő, amely szerint a 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket a tagok egyéni számlái helyett a központi tb-rendszerbe irányítják át.
A közlemény hangsúlyozza: a törvénytervezetben még utalás sincs arra, hogy az elvonás miatt a tagok milyen kompenzációra lesznek jogosultak, az állami rendszerbe irányított befizetéseket milyen módon tartják majd nyilván, illetve a most elvont nyugdíjpénztári befizetések miként számítanak bele az öröklésbe.
A főtitkár visszautasítja Orbán Viktor miniszterelnöknek a pénztári rendszer lejáratására irányuló vádjait, miszerint a magán-nyugdíjpénztárak tagjait "tőzsdézésre vagy rulettasztalhoz kényszerítették" volna.
A havi 30 milliárd forint járulék pedig nem "magánbefektetők zsebébe", hanem a tagok nyugdíjszámláira kerül, ahol azt egyénileg, naprakészen nyilvántartva, törvények által szabályozott módon befektetik, amelyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) rendszeresen ellenőriz.
A befektetések hozamait ezen felül külön garantálja a Pénztárak Garancia Alapja, amely biztosítja, hogy a tagok befizetései a teljes felhalmozási időszakra vonatkozóan garantáltan megőrizzék az inflációval megegyező hozamot. Tehát az embereket semmiféle kár nem érheti, a megtakarítások értékállósága hosszú távon biztosított a magán-nyugdíjpénztári rendszerben.
A pénztárszövetség emlékeztet arra, hogy bár a pénztárak a 2008-as pénzügyi válság hatására jelentős veszteségeket szenvedtek el, azokat tavalyra - rekordidő alatt - ledolgozták, és 2009-ben már 457,8 milliárd forint befektetési eredmény mellett kiemelkedő hozamokat értek el.
A tagoknál a választható portfóliós rendszerben a klasszikus portfólió 12,11 százalék, a kiegyensúlyozott portfólió 17,75 százalék, a növekedési portfólió pedig 25,95 százalék vagyonnal súlyozott átlaghozamot ért el a tavalyi évben.
A legalább 10 éve működő magán nyugdíjpénztárak által kezelt 51 portfólióból a 2000 és 2009 közötti tíz éves átlaghozam 45 portfóliónál meghaladta az infláció mértékét, ebből 17 portfólió éves reálhozama 1-2 százalék közötti mértékű, 13 portfólió reálhozama pedig az évi 2 százaléknál is nagyobb volt.
A Stabilitás Pénztárszövetség szerint a jelenlegi 3 millió aktív munkavállaló jövője szempontjából jelentős kockázatokat hordoz, ha az állam - amint arra a miniszterelnök ismét utalásokat tett - a vegyes nyugdíjrendszer helyett vissza akarna állni az egy pilléres, tisztán állami rendszerre. Az állami nyugdíjrendszer ugyanis az elmúlt években még nagyobb veszteségeket is kénytelen volt elkönyvelni, mint amelyet a magán nyugdíjpénztárak szenvedtek el a 2008-as válság kapcsán.
A TÁRKI felmérése szerint az 1995-1996-os mélyponton az állami nyugdíjrendszerben összegyűlt veszteség megközelítette a 40 százalékot, amit csak drasztikus kiigazításokkal tudott az állam ellensúlyozni. Ilyen korrekció volt az 1997-es nyugdíjtörvény, amely a nettó implicit nyugdíjadósság (azaz a biztosítottak nettó nyugdíjvagyonának) több mint a felét eltüntette, és ilyen a 2009-es Bajnai csomag, amelyben visszavonták a 13. havi ellátást, felemelték a korhatárt, és leszorították a már megállapított járadékok éves indexét.
"Mivel az állami nyugdíjrendszer sem képes biztos hozamokat garantálni, ezért fontos, hogy a kockázatokat megosszuk, és a két rendszerre együttesen támaszkodjunk" - mutat rá a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára. A kockázatmegosztás a főtitkár szerint a jövő nyugdíjainak biztosítása szempontjából komoly jelentőséggel bír, mivel a két pillér kockázatai nagymértékben eltérnek egymástól.
A két rendszer együtt nagyobb esélyt jelent az emberek számára az időskori biztonság elérésében, mint külön-külön - hangsúlyozza a közlemény. Az állami rendszerbe visszalépők ugyanis eddigi egyéni megtakarításaikat egy "közös kalapba" kötelesek dobni, a most egyéni számlán gyarapodó vagyonnal szemben számukra nem marad más, mint egy általános, biankó ígérvény, hogy amikor elérik az - egyre emelkedő - nyugdíjkorhatárt, a nem mellesleg egyre inkább csökkenő népességű és elöregedő társadalom akkori keresőképes rétegének befizetéseiből az akkori kormányzat számukra is biztosítani tudja majd a megfelelő színvonalú nyugdíjat.
Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas
szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Előfizetőink máshol
nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért. Előfizetésünk
egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek
között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is
tartalmaz.
Izgalmas és magas színvonalú döntő után a budakeszi Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium csapata nyerte a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! 2024 tavaszi pénzügyi vetélkedőt. A több mint 1 millió forint összdíjazású verseny szervezésében a Privátbankárt szakmai partnerként számos nagy pénzügyi vállalat, szakmai és állami szervezet is segítette.
Nem sok hiányzott, hogy megint csúcsot döntsön az Ausztriában dolgozó magyarok száma, és ahhoz sem kell sok, hogy utolérjük a németeket. A többi fontos küldő ország létszáma is többnyire növekszik, de még sokkal kevesebben vannak, mint a magyarok. Tavaly is Ausztria volt honfitársaink fő célországa.
Az elmúlt hónapokban folyamatosan csökken a személyi kölcsönök kamata, ezzel párhuzamosan az elmúlt időszakban fokozódott a kereslet a személyi kölcsönök iránt, 2023-ban közel 12 százalékkal igényeltek többen ilyen típusú hitelt, mint az azt megelőző évben. Az MNB friss adatai szerint 2024 februárjában 21,5 ezer ügyfél vett fel személyi kölcsönt mintegy 54 milliárd forint értékben, ami további jelentős növekedés az előző év hasonló időszakához képest. Az MBH Bank kamatcsökkentéssel és a hazai piacon egyedülálló, halasztott törlesztéssel igényelhető személyikölcsön-konstrukció bevezetésével készül a személyi kölcsönök iránti növekvő kereslet kielégítésére.
A Revolut, a világszerte több mint 40 millió ügyféllel rendelkező globális pénzügyi alkalmazás hétfőn bejelentette, hogy megjelent az első, pénzügyi bűnügyi és fogyasztóbiztonsági jelentése, amely exkluzív információkat tartalmaz a csalásokról és átverésekről. A kiterjedt belső kutatáson és adatelemzésen alapuló jelentés célja, hogy rávilágítson a világszerte növekvő átverési és csalási iparág jellegzetességeire, és kézzelfogható tanácsokkal szolgáljon ahhoz, hogyan védekezhetünk a csalások ellen. A Revolut azt tervezi, hogy folyamatosan felülvizsgálja ezeket az adatokat, hogy nyomon kövesse a csalások helyzetét.
Újabb nyugdíjreform készül Németországban, részvénybefektetésekkel egészítenék ki az egyre nehezebben finanszírozható kifizetéseket, de valakinek az indulótőkét is be kell fizetni. Mindenki jól jár majd ezzel, vagy csak egy 500 milliárd eurós pénzkidobás lesz? A fiatalok duplán fizetnek az időseknek? A nők és a külföldiek mentették meg a nyugdíjakat?
Kihelyezési rekordot hozott az idei év első két hónapja a személyi hiteleknél, ezzel az állomány is új csúcsra emelkedett. A kereslet annak ellenére nagy, hogy a kamatok nem csökkentek érdemben az elmúlt egy évben. Az online igénylés további terjedése, és az otthonfelújítási program felélesztése miatt a kilátások sem rosszak a személyi kölcsönöknél.
Bár a parlament megszavazta és a Magyar Közlönyben meg is jelent a készpénzfelvét ingyenességét postai POS-terminálra kiterjesztő törvény, az csak a jövő év elején lép hatályba.
.jpg)
Juhász Istvánné, a szövetség főtitkára szerint a törvénytervezetben egy szó sem esik kompenzációról, és a miniszterelnök erről akarja elterelni a figyelmet .jpg)
.jpg)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 247,29 pontos, 0,37 százalékos csökkenéssel, 66 129,26 ponton zárt csütörtökön.
