Juhász Istvánné, a szövetség főtitkára szerint a törvénytervezetben egy szó sem esik kompenzációról, és a miniszterelnök erről akarja elterelni a figyelmet
Visszautasítja a miniszterelnök magán-nyugdíjpénztárakra vonatkozó kijelentéseit a Stabilitás Pénztárszövetség. Mindez csak arra szolgál, hogy elterelje az emberek figyelmét arról, hogy az Országgyűlés által szerdán tárgyalandó törvénytervezetben nyoma sincs annak, hogy a pénztártagokat az állam később bármi módon kompenzálná a nyugdíjcélú megtakarítások központi költségvetési átirányításáért - közölte kedden a szervezet.
Juhász Istvánné főtitkár kijelentette: sajnálatosnak tartja, hogy a kormány a széleskörű társadalmi tiltakozás ellenére sem vizsgálta felül álláspontját, és a korábban bejelentett önkényes, a több mint 3 millió pénztártag szempontjait teljes egészében mellőző törvényt terjesztett elő, amely szerint a 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket a tagok egyéni számlái helyett a központi tb-rendszerbe irányítják át.
A közlemény hangsúlyozza: a törvénytervezetben még utalás sincs arra, hogy az elvonás miatt a tagok milyen kompenzációra lesznek jogosultak, az állami rendszerbe irányított befizetéseket milyen módon tartják majd nyilván, illetve a most elvont nyugdíjpénztári befizetések miként számítanak bele az öröklésbe.
A főtitkár visszautasítja Orbán Viktor miniszterelnöknek a pénztári rendszer lejáratására irányuló vádjait, miszerint a magán-nyugdíjpénztárak tagjait "tőzsdézésre vagy rulettasztalhoz kényszerítették" volna.
A havi 30 milliárd forint járulék pedig nem "magánbefektetők zsebébe", hanem a tagok nyugdíjszámláira kerül, ahol azt egyénileg, naprakészen nyilvántartva, törvények által szabályozott módon befektetik, amelyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) rendszeresen ellenőriz.
A befektetések hozamait ezen felül külön garantálja a Pénztárak Garancia Alapja, amely biztosítja, hogy a tagok befizetései a teljes felhalmozási időszakra vonatkozóan garantáltan megőrizzék az inflációval megegyező hozamot. Tehát az embereket semmiféle kár nem érheti, a megtakarítások értékállósága hosszú távon biztosított a magán-nyugdíjpénztári rendszerben.
A pénztárszövetség emlékeztet arra, hogy bár a pénztárak a 2008-as pénzügyi válság hatására jelentős veszteségeket szenvedtek el, azokat tavalyra - rekordidő alatt - ledolgozták, és 2009-ben már 457,8 milliárd forint befektetési eredmény mellett kiemelkedő hozamokat értek el.
A tagoknál a választható portfóliós rendszerben a klasszikus portfólió 12,11 százalék, a kiegyensúlyozott portfólió 17,75 százalék, a növekedési portfólió pedig 25,95 százalék vagyonnal súlyozott átlaghozamot ért el a tavalyi évben.
A legalább 10 éve működő magán nyugdíjpénztárak által kezelt 51 portfólióból a 2000 és 2009 közötti tíz éves átlaghozam 45 portfóliónál meghaladta az infláció mértékét, ebből 17 portfólió éves reálhozama 1-2 százalék közötti mértékű, 13 portfólió reálhozama pedig az évi 2 százaléknál is nagyobb volt.
A Stabilitás Pénztárszövetség szerint a jelenlegi 3 millió aktív munkavállaló jövője szempontjából jelentős kockázatokat hordoz, ha az állam - amint arra a miniszterelnök ismét utalásokat tett - a vegyes nyugdíjrendszer helyett vissza akarna állni az egy pilléres, tisztán állami rendszerre. Az állami nyugdíjrendszer ugyanis az elmúlt években még nagyobb veszteségeket is kénytelen volt elkönyvelni, mint amelyet a magán nyugdíjpénztárak szenvedtek el a 2008-as válság kapcsán.
A TÁRKI felmérése szerint az 1995-1996-os mélyponton az állami nyugdíjrendszerben összegyűlt veszteség megközelítette a 40 százalékot, amit csak drasztikus kiigazításokkal tudott az állam ellensúlyozni. Ilyen korrekció volt az 1997-es nyugdíjtörvény, amely a nettó implicit nyugdíjadósság (azaz a biztosítottak nettó nyugdíjvagyonának) több mint a felét eltüntette, és ilyen a 2009-es Bajnai csomag, amelyben visszavonták a 13. havi ellátást, felemelték a korhatárt, és leszorították a már megállapított járadékok éves indexét.
"Mivel az állami nyugdíjrendszer sem képes biztos hozamokat garantálni, ezért fontos, hogy a kockázatokat megosszuk, és a két rendszerre együttesen támaszkodjunk" - mutat rá a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára. A kockázatmegosztás a főtitkár szerint a jövő nyugdíjainak biztosítása szempontjából komoly jelentőséggel bír, mivel a két pillér kockázatai nagymértékben eltérnek egymástól.
A két rendszer együtt nagyobb esélyt jelent az emberek számára az időskori biztonság elérésében, mint külön-külön - hangsúlyozza a közlemény. Az állami rendszerbe visszalépők ugyanis eddigi egyéni megtakarításaikat egy "közös kalapba" kötelesek dobni, a most egyéni számlán gyarapodó vagyonnal szemben számukra nem marad más, mint egy általános, biankó ígérvény, hogy amikor elérik az - egyre emelkedő - nyugdíjkorhatárt, a nem mellesleg egyre inkább csökkenő népességű és elöregedő társadalom akkori keresőképes rétegének befizetéseiből az akkori kormányzat számukra is biztosítani tudja majd a megfelelő színvonalú nyugdíjat.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A nyugdíjpénztári megtakarításokat nem tervezik lakáscélra elkölteni az emberek, az állampapír-kamatból a többség másik állampapírt vásárol, a családi adókedvezményt elviszik a napi kiadások, az inflációt pedig 9 százalékosra várják az idén a magyarok. A nyugdíjasok különösen pesszimisták az anyagi helyzetükkel kapcsolatban.
A lakossági ügyfelek most már nem lehetnek „súlyosan gondatlanok”, ha a bank nevében szedik rá őket. Az öncsalókat viszont továbbra sem fogják kártalanítani. Az MNB korábbi ajánlásait pedig szigorúan be fogja vasalni a bankokon, mert az éltanulóknál sokkal kevesebb a csalás, mint a renitenseknél.
Az egyenleg felét lehet lakáscélra felhasználni. Ha valaki átlépi a limitet, mulasztási bírságot kaphat, amit persze el is engedhetnek. Öt hónap alatt találta ki a NAV és az NGM, mi legyen a túlköltő renitensekkel. Valószínűleg büntetlenül megússzák.
A legtöbben lakáscélra használták fel a munkáshitelt, de minden hatodik fiatal autót vásárolt belőle, minden nyolcadik pedig befektette a 4 milliós kölcsönt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felméréséből.
Május 1-jétől minden jelentős magyarországi kereskedelmi bank elfogadja hitelcélként a legrosszabb, „I” energetikai besorolású lakóingatlanokat a használt lakások vásárlására felvett jelzáloghitelek esetén.
Idén is több mint ezer gimnazista és felkészítő pedagógusaik vettek részt a Privátbankár tavaszi pénzügyi vetélkedőjén. A győztes csapat Budapestről érkezett, a Top 4-be kőszegi, budakeszi és szegedi gimisek kerültek be.
.jpg)
Juhász Istvánné, a szövetség főtitkára szerint a törvénytervezetben egy szó sem esik kompenzációról, és a miniszterelnök erről akarja elterelni a figyelmet .jpg)
.jpg)
Egyetlen dologban sikerült megállapodni az isztambuli béketárgyalásokon: a hadifoglyok és a holttestek kicserélésében. Egyelőre ez sem akar simán összejönni. 
