Az elmúlt pár évtizedben jelentős társadalmi változásoknak lehettünk tanúi, a korábbi családmodellek teljesen átalakultak. A nők ma már sokkal később, vagy egyáltalán nem mennek férjhez, és gyakran vállalnak egyedül gyermeket. Egyre több az elvált, gyermeküket egyedül nevelő szülők száma is.
A megváltozott szerep magával vonja azt az igényt is, hogy saját magukról gondoskodjanak, és megteremtsék maguknak a hosszú távú pénzügyi biztonságot. A növekvő gazdasági függetlenség különösen azoknak a nőknek fontos, akik egy partner anyagi segítsége nélkül finanszírozzák a megélhetésüket. Ráadásul húszas-harmincas éveikben járó nők ma már önellátóak, hiszen dolgoznak, és a keresetük is sokkal tisztességesebb, mint korábban. Bár tudjuk, hogy még mindig átlagosan 17 százalékkal kevesebbet keresnek a nők, mint a férfiak ugyanazért a munkáért az Európai Unióban.
Az Európai Bizottság korábbi kampányfilmje, amely felhívja a figyelmet a nemek közötti bérkülönbségre.
A család pénzügyminiszterei
Az észak-amerikai Allianz Life Insurance vállalat „Women, Money and Power“ című tanulmánya több mint kétezer 25 és 75 év közötti nő pénzügyi szokásait és viselkedését vizsgálta. A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy a gazdasági ügyek tekintetében az erőegyensúly a nők irányába látszik eltolódni.
A válaszadó nők 57 százaléka véli úgy, hogy keresőképessége nagyobb, mint valaha, és közel kétharmaduk a fő kenyérkereső a háztartásában. Munkahelyi pozíciójuk erősödésével párhuzamosan, a mai nők pénzügyeik kezelésében is egyre magabiztosabbak és sikeresebbek. A megkérdezettek közel fele (49%) válaszolta, hogy nagymértékű felelősséggel bír a legfontosabb pénzügyi döntéseket illetően, több mint fele pedig a legfőbb döntéshozónak vallotta magát ezen a téren.
A házasságban élő nők több mint fele úgy érzi, hogy ő a család pénzügyminisztere. A felmérésben résztvevő nők kétharmada azon a véleményen van, hogy általánosságban véve a nők nem bízhatják befektetéseik kezelését párjukra. Majdnem ugyanennyien állították, hogy nem sokat tudtak férjüktől, élettársuktól tanulni a pénzügyek terén, sőt csaknem 60 százalék azoknak az aránya, akik gyermekeiket is saját maguk tanítják erre.
Magyarországon is hasonlóak a tendenciák
A fent említett tendenciák a magyar társadalomban is megfigyelhetőek: a nők egyre később vállalnak gyermeket, a házasságkötések száma és a házasságban élők aránya is évek óta csökken, a gyermeküket egyedül nevelők aránya pedig emelkedik. Míg 1970-ben a magyarországi házassági arány még több mint kilenc házasságot mutatott 1000 lakosonként, ez az érték negyven évvel később már nem érte el a négyet sem. Ezzel párhuzamosan, ha nem is olyan mértékben, mint más európai országokban, de nőtt a válások aránya: míg 1970-ben ezer lakosra 2,2 válás jutott, 2010-re ez az érték 2,5-re emelkedett.
A statisztikák alapján a magyar nők 27 éves koruk körül házasodnak, házasságuk valamivel több, mint 14 évig tart, és 41 éves koruk körül válnak el. A női szerepek itt is átalakulóban vannak, így várhatóan a családi pénzügyek terén hamarosan Magyarországon is a nők lesznek a legfőbb döntéshozók.
Az elmúlt több mint 5 évben a legtöbb erdőt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében telepítették. 
