PSZÁF: a pénztárak tavaly tényleg jól teljesítettek
Ha a magánnyugdíjpénztárak kezelésében lévő mintegy kétezer-hétszáz milliárdos vagyon többsége átkerülne az államhoz, oda vélhetően “nem követi” majd a PSZÁF - mert nincsenek erre jogosultságai
A magán-nyugdíjpénztárak működésének egészét ellenőrzi a Pénzügyi Szerveztek Állami Felügyelet (PSZÁF). Az ellenőrzésre pedig főként azért van szükség, hogy lássák: a tizennégy havi járulékbefizetés nélküli időszakot tudják-e finanszírozni a pénztárak, illetve mekkorák lesznek a működési költségeik erre az időszakra ” - nyilatkozta Binder István, a PSZÁF szóvivője a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában csütörtök este.
A szakember szerint bár a pénztárak tavaly tényleg jól teljesítettek, hosszabb távon vizsgálva hozamaikat az “emberek éppen csak a pénzüknél vannak”. A következő hetekben a PSZÁF minden pénztárat szorosan felügyel majd, s mind a maradó, mind az államhoz átszerződő ügyfelek estében árgus szemmel figyeli, hogy “mi történik”. Nyilván azt kell megnézni, hogy a pénztárak az elmúlt időszakban hogyan is gazdálkodtak – így vázolta Binder István a nemzetgazdasági miniszter által kilátásba helyezett átfogóbb vizsgálat lehetséges területét.
Két fontos adatot lehet megtekinteni a magán-nyugdíjpénztáraknál: az elért hozamot, illetve azt, hogy mekkora működési költséggel terhelik meg a díjakat. Erre vonatkozóan léteznek felügyeleti számítások, ha kell, további számításokat, vizsgálatokat végez a PSZÁF – jelentette ki Binder.
Kevés a hozam a nyugdíjhoz?
2008 valóban mélypont volt a pénztárak életében, ám 2009-ben tíz és harminc százalék közötti hozamot értek el. Nem kérdőjelezhető meg emiatt az állítás, miszerint rosszul sáfárkodtak volna a rájuk bízott pénzekkel? - hangzott a Közbeszéd felvetése.
A pénztárak teljesítményét hosszabb távon érdemes vizsgálni – reagált a PSZÁF-szóvivő, megjegyezve: az elmúlt tíz év hozamait vizsgálva azt lehet látni, hogy a pénztárak legfeljebb a reálhozam felett egy százalékkal teljesítettek. “Nem értek el olyan hozamteljesítményt, ami nagyon meg tudta volna verni az inflációt” - hangzott az érvelés. A tíz és harminc százalék közötti hozam “a tavalyi év teljesítménye, ami kétségtelenül nagyon sokat hozott vissza a konyhára” a 2008-as válságévhez képest; hosszú távon nézve viszont éppen csak pénzüknél vannak a pénztártagok. Az pedig szakmai szemmel nézve is kérdéses, hogy az összegek fedezik-e a nyugdíjas évek pénzigényét – szögezte le Binder István. A felügyelet jelentéseiben is rendszeresen megjelölte kockázatként a hozamok elégtelen voltát – hangzott el a beszélgetésben.
A működés egészét ellenőrzi a PSZÁF
Ön átlép a magánnyugdíjpénztárból az állami nyugdíjrendszerbe? Szavazzon! >>>
A másik probléma, hogy a működési bevételek és kiadások egyenlege tavaly és az idei első félévben is veszteséges volt – mondta a PSZÁF-szóvivő. Jelenleg a pénzügyi felügyelet a magán-nyugdíjpénztárak működésének egészét vizsgálja: a működési bevételeket és a kiadásokat is áttekintik; 2009-ben 1,8 milliárdos volt a működési veszteség, az idei első félévben pedig hatszáz millió forint – hangzott az interjúban.
Binder hozzátette: ez az adat nem vonatkozik az összes pénztár teljesítményére. Volt néhány nagy pénztár, amelyik elsősorban tagtoborozásra, reklámra költött sokat, mégpedig azért, mert a jogalkotó időközben leszorította a működési költségeket – és néhány pénztár úgy gondolta, hogy emiatt növelni kell a tagok létszámát, így pótolva a kieső összegeket.
"Aki a már nem kötelező magánnyugdíjpénztárban marad, az kiszerződik az állami nyugdíjrendszerből" - mondta Matolcsy György. Részletek >>>
Az még mindig nem világos, hogy miért kell kihegyezni a mostani vizsgálatot a reklámokra, többek között azokra, amelyek maradásra biztatják a pénztártagokat a mostani helyzetben? - hangzott a Közbeszéd kérdése.
A reklámozás abszolút joga minden intézménynek – ismert el Binder István, leszögezve: a PSZÁF a pénztárak működésének egészét tekinti át, a szaldót nézi, a kiadást és a bevételt tekinti át. “Ilyen helyzetben, amikor működési veszteségeik voltak egyes pénztáraknak és közben történt egy kormányzati bejelentés, azt kell a felügyeletnek megnézni – a rendszer egészének biztonsága szempontjából – hogy a tizennégy havi járulék nélküli időszakot tudják-e finanszírozni a pénztárak, mekkorák lesznek a működési költségeik erre az időszakra” - érvelt a PSZÁF szóvivője.
Ha államivá lesz a vagyon, a PSZÁF nem ellenőrzi a felhasználást
Ha a magán-pénztárak kezelésében lévő mintegy kétezer-hétszáz milliárdos vagyon többsége átkerülne az államhoz, oda vélhetően “nem követi” majd a PSZÁF, tehát nem ellenőrzi, hogyan sáfárkodik vele az állam, mivel a felügyeletnek a piaci szereplők ellenőrzése a feladata, állami területen nincsenek ilyen jogosítványai - mondta Binder István.
Azt figyelik-e, hogy a rendelkezésükre álló vagyonnal a pénztárak hogyan gazdálkodnak a következő másfél hónapban? Figyelik, hogy adott esetben nem indulhat-e el valamiféle “dacreakció” a részükről? - vetette fel a Közbeszéd.
Binder István úgy reagált: nem hinné, hogy érzelmi reakció irányítaná a pénztárak cselekedeteit, hiszen felelősen kell gazdálkodniuk. “ A PSZÁF – akár a maradó, akár az átszerződő pénztártagok vonatkozásában – nagyon szoros felügyelettel ellenőrizni fogja, mi történik” - mondta a kommunikációs vezető. Azt is elmondta, hogy egyes pénztárak vezetésével már személyesen tárgyaltak, a következő időszakban ez a többi esetében is megteszik – nyilatkozta Binder István a Közbeszéd stúdiójában.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Egy új, országos felmérés szerint a magyar felnőttek túlnyomó többsége az időskori anyagi biztonságát fenyegető tévedésben van, ugyanis a valóságoshoz képest sokkal rosszabbnak gondolják az önkéntes nyugdíjpénztárak által elért hozamokat. Ez a tévhit azt is gátolhatja, hogy időben elkezdjék a rendszeres nyugdíjcélú takarékoskodást.
Ha kölcsönre van szükségük, a magyarok továbbra is elsősorban a családtagjaikhoz fordulnak anyagi segítségért, ám az előző évhez képest változás, hogy a barátoktól, kollégáktól is szívesebben kérnek, mint a pénzintézetektől, pénzügyi szolgáltatóktól – derül ki a Provident Pénzügyi Zrt. anyavállalatának (International Personal Finance – IPF) megbízásából készült, 9 országra kiterjedő 1000 fős reprezentatív kutatásából.
Dollárt vagy eurót? Most vagy később? Készpénz vagy bankkártya? – a külföldi nyaralást tervezők örök kérdéseire válaszol a Trend FM hétfői adásában főmunkatársunk, Herman Bernadett.
Ha szeretne apró összegeket, zsebpénznek valót, vagy akár egy komolyabb műszaki cikk vagy sportszer összegét megtakarítani a gyermekének, arra sokkal jobb, ha a mindennapokban használt gyerek bankszámlán teszi ezt. Ma már ugyanis kifejezetten e célra tervezett szolgáltatásokat is kínálnak a bankok.
A többség úgy értelmezi, hogy a lakásvásárláshoz elegendő lesz majd a vételár 10 százaléka, míg a fennmaradó részt lehet majd a 3 százalékos kamatú hitellel finanszírozni. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, és bizony előfordulhat majd, a vételár nem 10, hanem akár 20-30 százalékát is saját forrásból kell előteremteni. Mutatjuk, miért van ez, és miért nem mond ellent a 10 százalékos elvárásnak.
Az elmúlt évben is dinamikusan bővült az elektronikus fizetési forgalom: több mint 200 millióval emelkedett az elektronikus tranzakciók száma egy év alatt, így a teljes gazdaságban összesen több mint 2,5 milliárd elektronikus fizetés történt, a fizetési műveletekben a bankkártyás tranzakciók domináltak.
A társadalmi vita a jövő héten kezdődik, a korábbi hírek szerint nem lesz időkorlátja az Otthon Start hitel felvételének. A 10 százalékos önerőt a 40 év fölötti hitelfevevőkre is kiterjesztenék.
Az Erste Bank szerződései is érvényesek, a bank eleget tett az árfolyamkockázattal kapcsolatos ügyféltájékoztatásra vonatkozó követelményeknek. Az OTP már tegnap reagált a határozatra, rájuk sem terjed ki a Kúria döntése
Alig találni olyan egyetemistát, aki ne akarna dolgozni a nyáron. A fizetési igények sokszor meghaladják a 300 ezer forintot is, és meglepően népszerű a készpénz.
Ha a magánnyugdíjpénztárak kezelésében lévő mintegy kétezer-hétszáz milliárdos vagyon többsége átkerülne az államhoz, oda vélhetően “nem követi” majd a PSZÁF - mert nincsenek erre jogosultságai 
Nem találta az irányt kedden a forint. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
