Egyéni számlás rendszer nélkül is minden pénztári tag tudni fogja, hány forint is illeti meg majd 14 hónap múlva - mondta Selmeczi Gabriella a befagyasztott pénztári forintokról. Hogy az állam miként kárpótolja az érintetteket, még mindig nem tudni
Továbbra is kérdés persze, hogy mikorra építik ki a rendszert, amelynek nyomán az emberek láthatják, hogy a magán-nyugdíjpénztárak helyett az állami alapba irányított pénzük hogyan jelenik meg az állami számlán. A biztos szerint ehhez nem szükséges az egyéni számlás rendszer bevezetése az állami nyugdíjbiztosításban, mert azt a magánpénztár és az APEH is le tudja jelenteni, hogy a tizennégy hónap alatt hány forint illeti az érintetteket.
A kormányzat ostorozta a magán-nyugdíjpénztárakat, hogy kockázatosak és a hozamuk is megkérdőjelezhető. Erre a pénztárak úgy reagáltak: 2008-ban, a válság idején veszteséget könyveltek el, ám 2009-ben átlagosan 20-30 százalékos hozamot értek el, 2010-ben pedig az első kilenc hónapban tíz százalék körüli a hozam. Ezek után kérdéses milyen aggályai vannak a kormányzatnak.
De Selmeczi szerint nem ostorozzák a magán-nyugdíjpénztárakat, "hiszen a tőkefedezeti rendszer mindig egy kockázati elem, ez benne van a pakliban”. Hozzátette: ők azzal nem értenek egyet, hogy a törvény erejénél fogva, kötelezően küldjék be az embereket a kockázati elembe. „A magán-nyugdíjpénztárak működése, ha tőzsdén is működik, az kockázatos. Van, amikor alacsonyabb, van, amikor magasabb a hozam. A kockázatos működés magával vonhatja, hogy a tagok is elveszítik vagyonuk egy részét. És nem korrekt, hogy az embereket kötelezően küldjük ide be. Ha az emberek szeretnék kockáztatni a nyugdíjforintjukat, akkor megtehetik, önként. Ez a logikája a nyugdíjvédelmi programnak” - érvelt Selmeczi Gabriella.
Ha a magán-nyugdíjpénztári tagok tömegesen visszalépnének az állami pillérbe, akkor hogyan gondolkodik előre a kormány arról, hogy öt-tíz-húsz év múlva el tudja kezdeni visszafizetni ezt a pénzt tagoknak. Milyen garanciákat építenek be, hogy ne felélje az államkassza ezt a megjelenő tételt, hanem úgy gazdálkodjon vele, hogy a visszafizetése ne rengesse meg öt-tíz év múlva az állami nyugdíjpillért? -hangzott a Duna Televízió felvetése.
Mindent elkövetünk azért, hogy gazdasági növekedés legyen Magyarországon, és kinőjünk ebből az adósságszolgálatból. Az állami nyugdíjrendszer mindig garantálta a nyugdíjakat és azok értékállóságát – érvelt a nyugdíjvédelmi megbízott. A várható gazdasági növekedés következménye lesz a több munkahely, ez pedig több dolgozót és járulékbefizetést is jelent – vélte a politikus. A módosított adórendszer okán pedig remélik, hogy a családok egyre több gyereket vállalnak – ez az alapja a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának -hangzott az érvelés.
„Meggyőződésem, hogy ez a törvény, amit elfogadott a parlament, nemcsak alkotmányos, hanem igazságos és korrekt is” - mondta a politikus. Úgy érvelt: 1997-ben a nyugdíjkassza egy részét – az emberek megkérdezése nélkül – átirányították a magán-nyugdíjpénztárakba. Akkor pedig senki nem kérdezte meg, hogy alkotmányos-e ez a folyamat. „Szerintem ez most így igazságos, korrekt és ez az alkotmányos megoldás” - szögezte le Selmeczi Gabriella.
Privátbankár - Zsiborás Gergő
A magyar idő szerinti reggeli órákra csak az euróval szemben tudott erősödni a hazai fizetőeszköz. 
